Rekorddal zárult a kerecsensólyom éve Magyarországon 2025.01.28. 12:11

Rekordszámú fiókát neveltek 2024-ben az Év Madarának választott kerecsensólymok Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzetipark-igazgatóságok munkatársai 200 fészket foglaló pár 530 fiókáját regisztrálták.

Az elmúlt évekhez hasonlóan, a kerecsensólyom fajmegőrzési programban részt vevő szakemberek február elejétől ellenőrizték a kerecsensólymok fészekfoglalását, illetve később a fiókák számát. Országosan 200 fészket foglaló párt sikerült felderíteni, melyek közül 177 pár nevelt fiókákat. A fajmegőrzési program sikerét bizonyítja, hogy

“idén minden korábbi évnél több, 530 fiókát és fészekhagyó fiatal kerecsensólymot regisztráltak Magyarországon, kereken száz madárral többet, mint tavaly.”

– mondta Bagyura János, az MME országos kerecsensólyom fajmegőrzési program koordinátora. A megfigyelt kerecsensólyom-párok átlagosan három fiókát neveltek fészkenként.

A kerecsensólyom, eredetmondánk “turulmadara”, egyben a hazai természetvédelem egyik ikonikus faja, melynek teljes európai állományát 450 párra becsülik. A 2024-es megfigyelések arra engednek következtetni, hogy jelenleg hazánkban 200-220 párra tehető a kerecsensólymok költőállománya.

A fiatal madarak kóborlásának és mortalitásának vizsgálata különösen fontos a kerecsensólyom védelmének érdekében. E célból a Jászságban és a Hevesi-síkon, hét fészekaljban, 22 fiókára került műholdas nyomkövető 2024 májusában. A jeladók adatai szerint az év végéig 11 példány elpusztult, egy egyedet pedig Líbiában illegálisan befogtak. Két madárnak Kelet-Ukrajna háborús övezetében veszett nyoma, amelyet a GPS és a mobiltelefon rendszerek regionális működésképtelensége okoz. A jeladós madarak nyomkövetésének köszönhetően az összes biztosan elpusztult jeladós madár teteme megkerült, ami kiemelkedő eredménynek számít. Ezeket a tetemeket a szakemberek bevizsgálhatták, így a korábbiaknál sokkal részletesebb képet kaphatunk a pusztulás okairól.

A jeladós madarak mellett még további négy madár tetemére bukkantak rá a szakemberek 2024-ben. A vizsgálatok szerint a 15 példány pusztulása a következő okokra vezethető vissza: öt példány áramütés miatt pusztult el; négy példány halálát a kirepüléskor fellépő sérülés és/vagy földön történt emlős (róka és menyétféle) predációja okozta; két egyeddel betegség végzett; három madár ismeretlen okból pusztult el; egy sólyom elhullásának okát pedig még vizsgálják. A biztosan elpusztult madarak mellett sajnálatos módon két hazai gyűrűs kerecsensólyom illegális, solymászati célú befogásáról is értesültünk Líbiából a közösségi média segítségével. A jeladós példány jeladóját azonnal tönkretették, később pedig a madarat mintegy 4300 euróért értékesítették a polgárháború sújtotta országban.

2024 évben került az MME által kidolgozásra és publikálásra a Kerecsensólyom fajmegőrzési terv az Európai Unió LIFE programja által támogatott Grassland LIFE és LIFE SakerRoads projektek keretei között. A fajmegőrzési terv megállapítja, hogy míg a kárpát-medencei kerecsensólyom-állomány lassan növekszik, addig néhány régióban csökkenést tapasztaltak a szakemberek. Jelenleg az MME, a Bükki- és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságokkal és a MAVIR Zrt-vel a LIFE SakerRoads (LIFE21/NAT/HU/101074704) fajmegőrzési program keretében törekszik arra, hogy megállítsa és megfordítsa ezt a tendenciát az észak-alföldi régióban.

A kerecsensólyom évét lezárandó, 2024. november 21-én, a fajmegőrzési programot is támogató Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. MAVIR, immár 15. alkalommal szervezett nemzetközi madárvédelmi konferenciát, melynek középpontjában a tavalyi év madarának választott kerecsensólyom állt.



További információ:

Bagyura János

Országos kerecsensólyom-fajmegőrzési koordinátor

bagyura.janos@mme.hu

Gócs Kata

LIFE SakerRoads Projektvezető

gocs.kata@mme.hu

Megjegyzések a szerkesztőknek:

Az Európai Unió LIFE programja által támogatott, LIFE SakerRoads (LIFE21/NAT/HU/101074704) arra törekszik, hogy megállítsa és megfordítsa a kerecsensólyom populáció csökkenő tendenciáját, az Észak-alföldi régióban. A projektről további információ a kerecsensolyom.hu oldalon érhető el.

Kapcsolódó

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

2023.04.19. 14:25
Marei Im Zeitraum vom 27. November bis zum 4. Dezember 2022 haben uns die beiden Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark besucht. Neben der Arbeit hatten wir aber auch die Gelegenheit, Höhlen zu besichtigen. Insgesamt beträgt die Zahl der bekannten Höhlen im Bükk-Gebirge fast 1200 und ist damit von besonderem Wert. Am 29. November 2022 hat uns unser Ansprechpartner im Geopark Balázs mit nach Lillafüred genommen, wo wir an einer Führung in der Anna-Höhle, einer Kalktuffsteinhöhle, teilgenommen haben. Vor dem Betreten sahen wir neben dem Eingang den Szinva-Wasserfall. Wie wir im Inneren feststellen konnten, sorgt dieser Wasserfall dafür, dass die sich an der Decke befindenden Baumwurzeln und Reste weiterer Pflanzen von Süßwasserkalkstein aus dem herunterfließenden Wasser bedeckt werden. Die Länge der Höhle beträgt 400 m. Anschließend ging es weiter zur St. Stephan-Höhle, die sich ebenfalls in Lillafüred befindet, aber mit 1514 m deutlich länger als die Anna-Höhle ist. Diese streng geschützte Höhle ist zudem eine Tropfsteinhöhle. Ein bestimmter Teil der Höhle ist für Besucher:innen selbst mit geführten Touren nicht betretbar. Aufgrund der besonders reinen Luft wird dieser Teil für Krankenhaus- und Therapie-Gruppen genutzt. Nachdem wir am 30. November 2022 zuerst Daten von Bäumen gesammelt hatten, die besonders wichtig für die Biodiversität sind, ist der Ranger Roland mit uns nach Cserépfalu gefahren. Von dort ging es für uns in die Szeleta-Höhle. Diese ist für Besucher:innen nach einem etwas anspruchsvolleren Anstieg zum Eingang frei zugänglich. Ihr besonderer Wert liegt in prähistorischen Funden, auf die Archäolog:innen bei Ausgrabungen gestoßen sind.
Tovább olvasom