Újabb kerecsensólyom-költőládák kihelyezése a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén 2026.03.03. 12:10

  1. Index
  2. Hírek
  3. Újabb kerecsensólyom-költőládák kihelyezése a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén
Jegyvásárlás

2026. február végén folytatódott a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységében az új kerecsensólyom-költőládák kihelyezése és a régi, döntően fa költőtálcák cseréje.

Az új fészkelőhelyek létesítése a Magyar Madártani Egyesület, a Bükki Nemzeti Park és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságok, valamint a MAVIR Zrt. együttműködésével, a LIFE SakerRoads (LIFE21/NAT/HU/101074704) fajmegőrzési program keretében valósulnak meg. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén 2025 évben a nagyfeszültségű vezetékhálózat tartóoszlopain a kerecsenek számára kihelyezett költőládákban 21 helyen volt fészkelés, és ezekből a fészkekből 67 sólyomfióka repült ki. Ebből a Dél-Borsodi Tájegység területére 7 aktív fészkelés jutott, 16 fiókával. A megfigyelések azt mutatják, hogy van még lehetőség további párok területen tartására, így indokolt az újabb fészkelőhelyek létrehozása.

A SakerRoads LIFE projekt - több fajvédelmi célkitűzés mellett - a fészkelőhelyek számának növelésével is igyekszik javítani a fokozottan védett kerecsensólymok szaporodási sikerét. Ők ugyanis nem építenek fészket. Vagy más fajok elhagyott fészkét foglalják el, vagy a nagyfeszültségű hálózat oszlopaira kihelyezett mesterséges költőládákban, költőtálcákban költenek. Így a faj számára alkalmas fészkelőhelyek megléte a sólymok számára alkalmas élőhelyeken az eredményes szaporodás egyik fontos eleme.

A fészkelőhelyek számának növelése azért is fontos, mert az utóbbi években a hollópopuláció gyarapodásával párhuzamosan a hollópárok előszeretettel foglalták el a kerecsensólymoknak kihelyezett költőládákat. Ráadásul a nagy magasságban kihelyezett költőládákat az időjárási szélsőségek, pl. a szélviharok sem kímélik. A program nem csak a nagyfeszültségű oszlophálózat költőládáira koncentrál. A figyelem a hálózat tartóoszlopai mellett kiterjed az érintett nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrei által megjelölt, korábban aktív, illetve jelenleg is a kerecsensólymok által használt élőhelyeken a fészkelésre alkalmas facsoportokra, fasorokra vagy éppen a fészkelésre alkalmas, magányos faegyedekre is.

Emiatt helyeztek ki kollégáink 20 db, a kerecsensólyom fészkelését szolgáló költőtálcát is 2024-2025 során a tájegység döntően borsodi-mezőségi területén. Továbbiak kihelyezése is tervben van a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet élőhelyein. Mindezek mellett az állomány folyamatos monitoringja is folyik, hogy megőrizhető legyen a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet és tágabb környezetének kerecsensólyom-populációja.

Jegyvásárlás
szerző
Seres Mihály Nándor
Seres Mihály Nándor
természetvédelmi őr
Írjon üzenetet
Barati Sándor
természetvédelmi őr

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom
2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom