Újabb kerecsensólyom-költőládák kihelyezése a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén 2026.03.03. 12:10

2026. február végén folytatódott a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységében az új kerecsensólyom-költőládák kihelyezése és a régi, döntően fa költőtálcák cseréje.

Az új fészkelőhelyek létesítése a Magyar Madártani Egyesület, a Bükki Nemzeti Park és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságok, valamint a MAVIR Zrt. együttműködésével, a LIFE SakerRoads (LIFE21/NAT/HU/101074704) fajmegőrzési program keretében valósulnak meg. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén 2025 évben a nagyfeszültségű vezetékhálózat tartóoszlopain a kerecsenek számára kihelyezett költőládákban 21 helyen volt fészkelés, és ezekből a fészkekből 67 sólyomfióka repült ki. Ebből a Dél-Borsodi Tájegység területére 7 aktív fészkelés jutott, 16 fiókával. A megfigyelések azt mutatják, hogy van még lehetőség további párok területen tartására, így indokolt az újabb fészkelőhelyek létrehozása.

A SakerRoads LIFE projekt - több fajvédelmi célkitűzés mellett - a fészkelőhelyek számának növelésével is igyekszik javítani a fokozottan védett kerecsensólymok szaporodási sikerét. Ők ugyanis nem építenek fészket. Vagy más fajok elhagyott fészkét foglalják el, vagy a nagyfeszültségű hálózat oszlopaira kihelyezett mesterséges költőládákban, költőtálcákban költenek. Így a faj számára alkalmas fészkelőhelyek megléte a sólymok számára alkalmas élőhelyeken az eredményes szaporodás egyik fontos eleme.

A fészkelőhelyek számának növelése azért is fontos, mert az utóbbi években a hollópopuláció gyarapodásával párhuzamosan a hollópárok előszeretettel foglalták el a kerecsensólymoknak kihelyezett költőládákat. Ráadásul a nagy magasságban kihelyezett költőládákat az időjárási szélsőségek, pl. a szélviharok sem kímélik. A program nem csak a nagyfeszültségű oszlophálózat költőládáira koncentrál. A figyelem a hálózat tartóoszlopai mellett kiterjed az érintett nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrei által megjelölt, korábban aktív, illetve jelenleg is a kerecsensólymok által használt élőhelyeken a fészkelésre alkalmas facsoportokra, fasorokra vagy éppen a fészkelésre alkalmas, magányos faegyedekre is.

Emiatt helyeztek ki kollégáink 20 db, a kerecsensólyom fészkelését szolgáló költőtálcát is 2024-2025 során a tájegység döntően borsodi-mezőségi területén. Továbbiak kihelyezése is tervben van a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet élőhelyein. Mindezek mellett az állomány folyamatos monitoringja is folyik, hogy megőrizhető legyen a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet és tágabb környezetének kerecsensólyom-populációja.

Seres Mihály Nándor
Seres Mihály Nándor
természetvédelmi őr
Barati Sándor
természetvédelmi őr

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom