Középpontban a túzok 2020.03.25. 20:11

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részt vesz „A túzok határon átnyúló védelme a Kárpát-medencében” c. LIFE programban (LIFE15 NAT/AT/00834), amelynek átfogó célja a hazai túzok állományra ható legfontosabb veszélyeztető tényezők kiküszöbölése.

A pályázat fő kedvezményezettje az Osztrák Túzokvédelmi Alapítvány (Österreichische Gesellschaft Großtrappenschutz), míg idehaza 3 nemzeti park igazgatóság (Kőrös-Maros, Kiskunsági, Bükki) a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és az észak-magyarországi áramszolgáltató, az ELMŰ Hálózati Elosztó Kft. vesz részt partnerként a projektben.

A pályázat az eddigi több évtizedes tapasztalatokat felhasználva, célirányos tevékenységekkel segíti a rendkívül sérülékeny faj Kárpát-medencei állományának megerősödését. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén az alföldi tájegységek, a Dél-hevesi és a Dél-borsodi tájegységek vesznek részt benne.

Két pályázati akció köré csoportosulnak a feladatok. Ezek elsősorban terepi munkát jelentenek, csapdázást és monitoring vizsgálatokat. A pályázat kezdetén kijelöltünk 2 területet Tiszanána és Sarud határában, ahol folyamatosan tudjuk nyomon követni a térségben élő túzokpopulációt. Fontos tudni, hogy a faj milyen élőhelyet használ, hogy különböző évszakokban milyen növénykultúrán talál megfelelő táplálékot, búvóhelyet. Ezért a monitoring területen évszakonként felmérésre kerül a termesztett növénykultúra változása. Feltérképezésre kerül továbbá, hol tartózkodik vedlési időszakban, hol vannak a tradicionális dürgő helyek, hova húzódnak el a tyúkok kotlani és csibét vezetni. Ezeken a helyeken milyen veszélyeztető tényezők vannak, mi szakemberek pedig milyen válaszlépéseket tudunk megtenni a faj megmaradása érdekében. De a monitorozás során nem csak kimondottan a túzokokra fókuszálunk, hanem számtalan olyan madár fajra is, ami hasonlóan természeti környezetet használ és a térségben jelentős értéket képvisel. Továbbá olyan madarakat és emlősöket is számba kell venni, amelyek valamilyen formában veszélyt jelenthetnek a fajra.

A Life program egyik fő célja a túzokra veszélyt jelentő szőrmés és szárnyas kártevők, dúvadak apasztása, kifejezetten azokon a területeken, ahol a madarak a kotlást és a csibevezetést végzik. Ezért a pályázat első évében beszerzésre kerültek többféle csapda típusok, amelyekkel sikeresen befoghatók a róka, borz, aranysakál, dolmányos varjú és szarka. A csapdázásban mind két tájegység részt vesz.

A Dél-borsodi Tájegység saját vadászterületén, míg a Dél-hevesi Tájegység közösen, egy együttműködés keretében valósítja meg ezt a feladatot az érintett vadásztársaságokkal. Ez idáig 3 vadásztársaság lett bevonva a közös csapdázásba. Első évben a Tepély Vadásztársaság és a Besenyőtelek-Mezőtárkányi Földtulajdonosok Vadásztársasága, majd a későbbiekben a Kömlői Földtulajdonosok Vadásztársasága is csatlakozott.

Mit is jelent a csapdázás? Az eddigi tapasztalatok alapján már sikerült megfigyelni a túzok tojókat, hogy hol, melyik vadásztársaság területén kezdhetik meg a kotlást. Így ezekre a helyekre fektetjük a nagyobb hangsúlyt. A tavaszi időszakban márciustól megkezdjük a folyamatos kotorék térképezést a vadőrökkel, majd a csapdák kirakását a lakott vagy járatos kotorékok közelében. A mindennapos ellenőrzések során tudjuk csökkenteni a túzokra veszélyes időszakban, tavasszal a szőrmés ragadozók állományát.

A szarka és dolmányos varjú csapdázása is hasonló elven működik. A cél az, hogy mire a túzokok elülnek, addigra ezeket a dúvadakat minél nagyobb számban eltávolításra kerüljenek a területről.

A monitoring területen már második éve végzünk reflektoros nyúl számlálást ezzel is azt vizsgálva, hogy a csapdázásnak milyen pozitív hatásai vannak az apróvad állomány növekedésére. A mezei nyúl néhány év alatt kedvező élőhelyen kellő állománygyarapodással reagál.

Minden évben folyamatosan nyomon követjük a túzokok mozgását. A teleket a kakasok a tyúkoktól külön töltik, majd tavasszal, márciustól a kakasok elfoglalják a tradicionális dürgő helyeiket és megkezdődik a nász időszak, a magamutogatás a visszaérkező tyúkok kegyeiért. A nász időszak után a tyúk csapatok feloszlanak és alkalmas fészkelő hely után nézne. Abba bízunk, hogy a telelő területekről hiánytalanul vissza érkeznek a "túzokjaink" és mi a lehetőségeinkhez képest mindent megteszünk, hogy nyugodt környezetben szaporodhassanak.

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom
4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom