Furioso-north star lovak egy évtizedes tenyésztése a Batúz-tanyán 2026.05.12. 14:38

A Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet szívében lévő Batúz-tanya több mint tíz éve játszik fontos szerepet a természetvédelmi célú területkezelési munkák ellátásában, továbbá egyes, Magyarországon őshonos, ill. veszélyeztetett állatfajok génmegőrzésében.

A terület kiemelkedő élőhely- és fajdiverzitása indokolttá tette egy komplex élőhelykezelés megvalósítását, amelyben a fő cél a természetvédelmi szempontból kiemelkedő hazai és nemzetközi védelem alatt álló fajok ökológiai igényeinek kielégítése. A kezelés elsődleges eleme a legelőre alapozott extenzív állattartás, mely szorosan összefonódik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságra (BNPI) alapfeladatul bízott génmegőrzési tevékenység ellátásával. A Batúz-tanyán ezért a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták közé sorolt furioso-north star fajtájú lovak, magyar tarka szarvasmarhák, valamint a fokozottan veszélyeztetett kárpáti borzderes szarvasmarha tartását valósítjuk meg.

A Batúz-tanyán lévő furioso-north star lovak tartásának egyik fő célja a védett természeti területek hagyományos, pásztoroló legeltetéssel történő kezelése. De mindemellett nagy hangsúlyt fektetünk a génmentés, génmegőrzés és tenyésztési feladatok ellátására is. A természetvédelmi és a területkezelési feladatokkal összhangban célunk ezen állatfajta génállományát in situ módon (eredeti élőhelyén) megőrizni, és fejleszteni az állomány használati értékét.

A Batúz-tanya több mint 10 éves fennállása óta furioso-north star lovainkkal számos szakmai kiállításon, lovas eseményen képviseltük az Igazgatóságot. Míg kezdetekben leginkább tenyészszemléken vettünk részt lovainkkal, az elmúlt pár évben – kollégáink áldozatos munkájának köszönhetően – lovas rendezvényeken is sikerült megjelennünk kettes-, négyes- és ötös fogatunkkal, csikós bemutatókon mutattuk meg a nagyérdeműnek a lovainkban rejlő lehetőségeket, valamint több kettes fogathajtó-, és díjugrató versenyen is szerepeltünk.

Az idei év áprilisában egy újabb mérföldkőhöz érkeztünk, ugyanis lehetőségünk nyílt egy olyan tematikus rendezvény megtartására, aminek a középpontjában a furioso-north star fajta génmegőrzése állt.

Az esemény megszervezésével alapvető célunk az volt, hogy jobban megismertethessük az oda ellátogatók számára a furioso-north star fajta múltját, jelenét és szerepét a hazai génmegőrzésben.

A szakmai napot Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója nyitotta meg, aki ismertette az Igazgatóság, mint állami intézmény szerepét és felelősségvállalását a hazai furioso-north star tenyésztésében.

Rónai Kálmánné igazgató, BNPI (Kép: Kozma Attila)

Nagy örömünkre szolgált, hogy Kőrösi Levente, az Agrárminisztérium Biodiverzitás-, és Génmegőrzési Főosztályának vezetője elfogadta felkérésünket, és előadásában ismertette a hazai génmegőrzés jelenlegi helyzetét és a közeljövőben induló génmegőrzési mintaprogramokkal kapcsolatos információkat.

Kőrösi Levente főosztályvezető, Agrárminisztérium Biodiverzitás-, és Génmegőrzési Főosztály (Kép: Kozma Attila)

Az előadók között szerepelt továbbá ifj. Horváth Sándor, a Furioso-North Star Lótenyésztők Országos Egyesületének elnöke, aki ismertette a furioso-north star fajta kialakulását, valamint az elmúlt évtizedek során hazai és nemzetközi sikereket elért lovak történetét.

Szándékunk közt szerepelt az is, hogy bemutassuk a Batúzi-ménes kialakulásának történetét, és mivel a ménes alapját a Szittya Furioso Kft-től vásárolt lovak adták, a cég képviselőjét, Bartók Lászlót is felkértük a megvásárolt egyedek történetének bemutatására.

Dávid Ádám telepvezető előadásában ismertette a Batúzi-ménes által elért fontosabb eredményeket.

A nap hátralévő részében ménes látogatáson vehettek részt az érdeklődők. Bemutatásra került az ún. renyhe ménes (amiben a herélt és nem vemhesült lovak kaptak helyet), a választott mén-, és kancacsikók, valamint az anyakancák csikóikkal.

(Kép: Kozma Attila)

(Kép: Kozma Attila)

(Kép: Horkay Ágnes)

Felvezetésre kerültek a ménesben fedező Furioso XXXIX-142 Ütköző (IV. TM), Furioso XLIV-101 Üti, Furioso -76 Dudás, Furioso-87 Ügyfél, Furioso LXVIII-40 Parázs, Furioso-124 Felleg, 6007 North Star XII-11 Mazetta nevű tenyészménjeink.

(Kép: Horkay Ágnes)

(Kép: Horkay Ágnes)

(Kép: Pecze Tamás)

Felvezetésre kerültek North Star-77 Emlék, North Star XIII-89 Ritmus, Furioso XLV-30 Keselyű, North Star XLIV-40 Gyöngy, Furioso-IV 37 Ünnep, Furioso-32 Kétely névre hallgató kancáink is.

Ezt egy csikós bemutató követte.

(Kép: Pecze Tamás)

(Kép: Pecze Tamás)

(Kép: Kozma Attila)

(Kép: Kozma Attila)

A bemutató négyes fogatunk felvonulásával zárult, melyben nyergesként North Star XIII-89 Ritmus nevű, rudasként Furioso IV-70 Lagzi névre hallgató, gyeplősként Furioso IV-60 Karvalynak becézett, míg ostorhegyesként Boszporusz Furioso I-76 Dolgos nevű lovaink kerültek befogásra.

(Kép: Kozma Attila)

Horkay Ágnes
Horkay Ágnes
területkezelési osztályvezető
Laczkó Gabriella
területkezelési ügyintéző

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom