Ürgesors és ürgeles 2020.04.20. 13:32

„Rágni jó és ásni jó!

Nem kell nekünk rádió,

a híreket úgyis tudjuk:

mindenütt csak lyuk, lyuk, lyuk, lyuk...”

E sorokkal kezdődik Szó T. Anna „Olyan fürge, az már kóros – így dalol az ürgekórus” című gyerekverse. S hogy jön ez a sok lyuk, lyuk, lyuk ennek a hírnek az elejére? Talán úgy, hogy aki ürgét akar számolni, leghelyesebb, ha azok szép kerek nyílású, majd függőleges lefutású föld alatti járatainak lyukait számlálja meg. Mert az ürge hol fenn van a felszínen, hol lent lapul a talpunk alatt (kis képzavarral mondhatjuk, hogy „talpunk alatt fütyül az ürge”), de a lyukakat a figyelmes szemlélő biztosan számba tudja venni. A szakemberek ugyanis egy ürge egyedhez 3-6 lyukat valószínűsítenek.

Fotó: dr. Takács András Attila

A történet ott kezdődött, hogy Igazgatóságunk 2019. nyarán a Miskolc és Szirmabesenyő határán található repülőtér és környékének ürgeállományát mérte fel a fent említett módszerrel. Mi is meglepődtünk, hogy a számolt ürgelyukak alapján mintegy ezer ürgét lehetett becsülni ezen a lakóterületekkel, ipari építményekkel, napelemparkkal körül határolt gyepterületen. Ez az adat arra utalt, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területének legnagyobb egyedszámú ürgeállománya él ezen az élőhelyfolton. Természetesen ebben az évben, történetesen az április 22-i, vagyis a Föld Napja hetében megismételjük az állományfelmérést, kíváncsiak vagyunk, hány ürge élte túl a téli hibernációt és jön most a felszínre? Ez a hét ugyanis az Országos Ürgemonitorozás Hete is egyben, ami azt jelenti, hogy a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszerben kijelölt sok ürgés élőhelyen ekkor szinkron felmérést végeznek a szakemberek és a lelkes önkéntesek a fent vázolt módszer segítségével. Az akcióhoz csatlakozni vágyók fel kell vegyék a kapcsolatot az igazgatósággal és az egységes protokoll alapján, illetve adatlapon tudják elvégezni az ürgelyukszámlálást. Ezek az adatok aztán bekerülnek a Természetvédelmi Információs Rendszerbe, ahol arról szolgáltatnak adatot, miként is alakul fűmagevő kisrágcsálóink sorsa hazánkban.

A protokoll itt érhető el, az adatlap innen tölthető le. Aki nem akar, vagy nem tud ehhez a központi monitorozó rendszerhez csatlakozni, pusztán csak látta ezeket a bájos rágcsálókat valahol és azt szeretné, hogy megfigyelése ne vesszen kárba, jelezheti a www.vadonleső.hu oldalon is, amely úgynevezett „közösségi tudomány, vagyis Citizen Science” program, melynek Igazgatóságunk is aktív részese tíz éve.

Fotó: dr. Takács András Attila

Térjünk vissza a Petőfi Sándor által rímelt „fürge ürgék”-hez, kik ők, hogy élnek, miért neveznek minket Európa ürgenagyhatalmának is? Az ürge természetvédelmi oltalom alatt álló, ráadásul fokozottan védett - pénzben kifejezett értéke 250 000 Ft - rágcsálónk, mely évente csak egyszer szaporodik. Nyár végétől egészen a tél legvégéig dermedt téli álmot alvó állatok hímjei már április elején, közepén felébredve „saját” területet foglalnak, hogy a később még álmosan előbújó nőstényeket már rendezett birtokviszonyok között várják. Bár kolóniában élnek, mégis minden egyednek külön földalatti járatrendszere van, így a párzás után a hímek magukra hagyják a nőstényeket, melyek így maguk szoptatják és nevelik fel a kölyköket. A nyílt, kimondottan rövid füvű pusztáinkon keresik elsősorban magvakból és más növényi részekből álló táplálékukat, de a tücsköket, cserebogarakat és más ízeltlábúakat is előszeretettel csemegéznek. A felszínen csak nappal figyelhetőek meg: a kora délelőtti órákban - amikor a reggeli harmat már felszáradt - tömegesen jelennek meg, majd a déli hőség idejére a legtöbben visszahúzódnak az üreg hűvösébe. Délután még, kedvük szerint, elő-elő merészkednek, hogy kipótolják a reggelit, vagy kitisztítsák járatrendszerük bejáratát. Veszély esetén a szemfülesebbek két lábra állva jellegzetes füttyöt hallatnak, mely menekülésre készteti környező fajtársaikat. Állományaik az ember tájátalakítótevékenységének következtében sajnos meglehetősen elszigetelődnek, így világviszonylatban a természetvédelmi helyzetük aggasztónak nevezhető, Magyarországon azonban egyelőre viszonylag jelentős nagy egyedszámú állományait találjuk. Európa ürgéinek törzsállománya hazánkban él, megóvásuk a mi feladatunk!

S ha már egy ürgeverssel kezdtük, fejezzük is be ezt a cikket egy újabb vidám kortárs ürgeverssel, Lackfi János Ürgesors című költeményével, hátha kedvünk támad az év során egy kis „ürgelesésre”:

Ürgesors

Ürgéből van hidegvérű,

olyan, mint egy maffiózó,

nulla fokra le van hűlve,

mozdulatlan ürgetorzó.


Heverész a föld mélyében,

elásta magát tavaszra,

alszik, mint egy minimedve,

mely éppen csak egy araszka.

Országunk nem épp Alaszka,

a telet meg lehet úszni,

az ürgevér hamar felforr,

az ürgefog magot pusztít.

Az ürgét meg csak pusztítja

lent a görény, fentről sólyom...

Reszkethet az ürgeféle!

Menedékbe hogy osonjon?

Hogy osonjon? Mi se könnyebb!

Földben cikáz alagútja,

hosszú járat, szűk bejárat,

ez a sztori le van futva.

Védve is van már az ürge,

reméljük, hogy egy se hull el,

kétszázötvenezer forint

egy együrgés ürgeburger.

Aki szeretné a Vadonleső Program felkérésére, Lackfi János által fent említett ürgeverset a Kaláka együttes általi feldolgozását meghallgatni, itt megteheti.

A fenti és más ürge költemények a Vadonleső Program oldalán, a hivatkozott link alján érhetők el: https://vadonleső.hu/evemlose/2015

Bakó Botond
gerinces-zoológiai szakreferens

Kapcsolódó

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:48
Besucher aus dem Kiskunság Nationalpark [13.06.2022-19.06.2022]Am Montag, den 13. Juni kamen Lara und Jakob dann mit nach Eger, um ein bisschen was vom Bükk Nationalpark zu sehen. Am ersten Tag bestiegen wir einen kleinen Aussichtspunkt in Szarvaskő und besichtigten das Western Gate Besucherzentrum.Dienstag unternahmen wir eine kleine Wanderung direkt vom Direktorat aus und am Mittwoch zum Tar-kő Aussichtspunkt. Auch für Marie und mich war dies einer der beeindruckendsten Orte, die wir im Bükk gesehen haben. Danach besichtigten wir gemeinsam mit einem Ranger das Plateau und er erklärte uns einiges über die vorkommenden Pflanzen und einen Schmetterling, der weltweit nur in einem sehr kleinen Umkreis auf dem Plateau zu finden ist. Anschließend fuhren wir zu einem sogenannten „Virgin Forest“, einem Wald, der weder von der Forstwirtschaft genutzt werden darf noch von Wanderern betreten. Somit soll der Wald sich ohne jeglichen Einfluss des Menschen entwickeln. Am Donnerstag fand eine Art Evaluation des Observatoriums und umliegender Attraktionen statt. Wir halfen bei der Vor- und Nachbereitung und nahmen an den Führungen teil. Am letzten Tag des Austausches besichtigten wir in Lillafüred die Szent István-Höhle und die Annahöhle. Bei der Szent István-Höhle handelt es sich um eine Tropfsteinhöhle, in der ein bestimmtes Klima herrscht, welches besonders gut für die Gesundheit sein soll. Deshalb ist ein bestimmter Bereich der Höhle für Touristen gesperrt. Hier haben Leute mit verschiedenen Krankheiten die Möglichkeit sich, mit Schlafsack oder Decke, für ca. drei Stunden täglich hinzulegen, um die Heilungsprozesse im Körper zu unterstützen.Nach diesen zwei gemeinsamen Wochen war der Austausch vorbei. In der Zeit konnten wir alle einiges über sowohl den anderen als auch den eigenen Nationalpark lernen.
Tovább olvasom