„Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél” 2024.04.18. 07:30

Végre itt a tavasz. A téli bezártság után ember és állat is egyaránt várja már a természet ébredését. A néphagyomány szerint az állatokat Szent György napján, azaz április 24-én hajtják ki a legelőkre.

A pásztorok életének egyik kiemelkedő eseménye volt április 24-e, Szent György napja. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében az időjárástól és a legelők állapotától függően, hagyományosan ezen a napon történt az állatok első kihajtása a téli szálláshelyeikről, valamint a pásztorok, béresek fogadása, továbbá ettől a naptól számították az igazi tavasz kezdetét. A Szent György nap egy ősi pásztorünnep volt, ezért ehhez az időponthoz számos hiedelem és népszokás is kapcsolódik. Gyakori volt például, hogy a marhákat láncon, tojáson hajtották keresztül, s úgy tartották, hogy a jószágok ettől olyan erősek lesznek, mint a lánc és olyan gömbölyűek, mint a tojás. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. „Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél”- szólt a mondás.

Magyar szürke szarvasmarha anyagulya kihajtása Tarnaszentmiklóson. Fotó: Kozma Attila

A kihajtás – a közhiedelemmel ellentétben – nem egy konkrét nap, hanem egy több hétig tartó folyamat, amit számos tényező befolyásolhat. A legeltetés kezdetét és végét ugyanis nem a naptár, hanem az időjárás, a talaj és a gyepnövényzet állapota határozza meg, valamint befolyásolják a domborzati viszonyok is. Ezek közül a legfontosabb a legelők állapota és az időjárás alakulása. A gyepterületek növekedési erélyét és a talajszerkezetét nagymértékben befolyásolja a hőmérséklet és a csapadékviszonyok alakulása. Ezekre a tényezőkre a védett természeti területek kezelése során fokozottan figyelnünk kell, hiszen a nagytestű állatok a vizenyős, laza talajon nagy taposási kárt okozhatnak, ezáltal károsíthatják a gyepvegetációt is. A legeltetési időszak hazánkban általában április második felétől október végéig tart, viszont mint ahogy fentebb is kiemeltük, nem helyes annak sem kezdetét, sem befejezését a naptárhoz igazítani. A legeltetés kezdetének az a jó időpontja, amikor a talaj már kellően száraz és a fű megfelelően magas.

Állattenyésztési szempontból a kihajtással kapcsolatos előkészítő munkák valójában már sokkal korábban, az előző év őszén elkezdődnek a legelők tisztításával, ápolásával, majd folytatódnak a kihajtás előtt az állategészségügyi és egyéb technológiai kezelésekkel (pl.: fülszámozás, az esetlegesen elhagyott fülszámok pótlása, körmölés). Tavasszal minden állatfajnál fontos technológiai lépés a legelőhöz, a friss fűhöz szoktatás, ami azt jelenti, hogy a végleges legelőn tartózkodás időszakát megelőzi egy 1-2 hétig tartó, napi kétszeri, rövidebb időtartamú legelési időszak.

A magyar szürke Magyarországon őshonos, törvényileg védett haszonállataink egyike. A modern szürkemarhatartásnak ma is legfontosabb eleme a legeltetés. A télen-nyáron szabadban tartott állatok a betegségekkel szemben ellenállóbbak, a magasabb, erősebb növényzetet is legelik, és legelés közben egyenletesen szóródnak szét a legelőkön. Fotó: Kozma Attila

A legelő állatfajok takarmányozásának máig legjobb és leggazdaságosabb módja a legeltetés. Mindez azonban csak akkor igaz, ha a legelő szolgálja az állatot, és az állat is a legelőt. Az állat és a legelő egymásra utaltsága nemcsak gazdasági, hanem környezet-, természet- és tájvédelmi kérdés is: a legeltetés egyrészt táplálékot biztosít az állatok számára, másrészt a füves puszták, ártéri területek természetvédelmi kezelésének is az egyik legjobb módja. A legeltetéses gazdálkodásnak köszönhetően maradtak fent hazánkban olyan természetvédelmi szempontból értékes gyepterületek, amik olyan fajoknak biztosítanak élőhelyet, mint a kerecsensólyom (Falco cherrug), a túzok (Otis tarda), a parlagi sas (Aquila heliaca), a kék vércse (Falco vespertinus), a szalakóta (Coracias garrulus) és az ürge (Spermophilus citellus).

LIFE SakerRoads -“A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban” (LIFE21-NAT-HU-101074704) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg. A projektről részletesen ITT olvashatnak.

Szerző: Gál Renáta
Fotók: Kozma Attila

Kapcsolódó

2022/1. - 2. Welcome to Eger

2022/1. - 2. Welcome to Eger

2022.08.23. 15:22
Willkommen in Eger [13.03.2022-19.03.2022]Wir sind beide am Sonntag den 13.03 angekommen. Da der 15.03 der ungarische Nationalfeiertag ist, war auch der Montag frei. Glücklicherweise hatten sich Kornelia und Balazs bereits Gedanken um die Gestaltung der beiden Tage gemacht und zeigten uns Eger und die Umgebung. Am Montag waren wir in Cserépfalu wandern und besichtigten die Suba-lyuk höhle, den Felhagyott kőfejtő Aufschluss und den Odor Castleruin Ausblick. Nach der Anstrengung gingen wir gemeinsam in einem Restaurant in einem Nachbarort essen.Dienstag, der 14.03 sind wir in die Innenstadt von Eger gefahren. Angefangen bei der Eszterházy Universität gab uns Kornelia eine Stadtführung und wir liefen unter anderem am Minarett vorbei, hoch zur Burg. Wir sahen uns den Heldensaal an und im gotischen Bischofspalast die Ausstellung über die Besetzung von Eger. Anschließend war es kurz vor vier, eine wichtige Uhrzeit für Eger. Um 15.52Uhr wird jeden Tag ein Schuss aus einer antiken Waffe abgefeuert, um an die Besetzung von 1552 zu erinnern.Am Mittwoch (15.03) war unser erster richtiger Arbeitstag, an dem wir erst allen vorgestellt wurden und uns anschließend begannen genauer mit dem Nationalpark zu beschäftigen. Am nächsten Tag ging es dann auch direkt in die Natur bei Bükkzsérc, um Pinienbäume (Pinus pinea) von einer Grasfläche zu entfernen. Diese beinhaltet eine wichtige und geschützte Flora und Fauna die durch die invasiven Bäume gefährdet wird. Samstags beteiligten wir uns an einer Müllsammelaktion in Andornaktálya.
Tovább olvasom