A Felsőtárkányban működő Bábakalács Természetiskolánk a 2022-ben lezárult minősítési eljárás eredményeként az előző időszak programjai mellett új témájú modulokat is akkreditáltatott. Ezek között szerepel a „Beporzók” nevű modulunk, mely a beporzás jelentőségével, a hazai beporzó rovarokkal ismerteti meg a hozzánk érkező gyerekcsoportokat.
Elsősorban felső tagozatos vagy középiskolai csoportoknak ajánljuk ezt a modult, amire jelentkezni az ErdeiN@bnpi.hu e-mail címen lehet.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által kínált további modulokról és természetiskolai szolgáltatásokról itt tájékozódhatnak.
Beporzás során a virágpor az egyik virág porzóiról a másik virág termőtestére kerül. Ez a feltétele annak, hogy növényeink termést érleljenek, szaporodjanak. Beporzás nélkül komoly veszélyben lenne a földi élet, elég arra gondolni, hogy a növények (vadvirágok, cserjék, fák) képezik a táplálékhálózatok alapját. Ezt a rendkívül fontos munkát élelmiszernövényeink több mint 75%-ánál, a vadon élő növények 87%-ánál rovarok végzik. Őket hívjuk összefoglaló néven beporzóknak.
E szó hallatán legtöbbünknek a házi méh jut eszébe, és bár gazdasági szerepe a mézkészítés és számos növény beporzása miatt vitathatatlan, ő csak egy fajt képvisel a beporzók között. Mivel a világ növényeinek túlnyomó többsége (több mint 300 000 növényfaj) állati beporzást igényel, könnyen beláthatjuk, hogy ezt az irdatlan munkát nem várhatjuk el egyetlen állatfajtól. A mérsékelt égöv legfontosabb beporzói a vadméhek, a zengőlegyek és a lepkék.
Tudta? A világon több mint 20 000, hazánkban több mint 700 vadméh faj él!
Közös tulajdonságaik:
Méretük, színezetük, életmódjuk igen változatos. A zömök, dúsan szőrözött poszméhek családban élnek, közösen nevelik az utódokat. A legtöbb vadméh azonban magányosan fészkel, a lárvák számára nektár és virágpor keverékéből álló táplálékot halmoz fel az ivadékbölcsőben. A fészek lehet földbe vájt kis üregben, fában, falrepedésben, növények szárában.
Tudta? Hazánkban 380 zengőlégy faj található.
Sárga-fekete mintázatukkal igyekeznek magukat fullánkos rovarnak álcázni, megtévesztve ezzel a ragadozókat. Könnyen megkülönböztethetőek a méhek és darazsak társaságától az alábbi tulajdonságaik alapján:
A legkönnyebben a kecses, változatos színekben pompázó lepkéket ismerjük fel. Hosszú pödörnyelvüknek köszönhetően a mélyebb virágok beporzása is lehetővé válik.
Tudta? Nem minden lepke pillangó, de minden pillangó lepke.
A lepkék rendjén belül több családot is megkülönböztetünk, ezek egyike a pillangók családja. Magyarországon 4 pillangó fajjal találkozhatunk: kardoslepke, fecskefarkú lepke, kis apollólepke, farkasalmalepke.
Hazánkban 3500 lepkefaj él, melyek közül mindössze 170 faj tartozik a nappali lepkék közé.
A foglalkozásaink során az adott élőlénycsoportot érintő veszélyeztető tényezőkre is felhívjuk a figyelmet. Az intenzív mezőgazdaság, a nem megfelelő vegyszerhasználat, a monokultúrák térhódítása, a szélsőséges időjárási körülmények következtében a beporzó rovarok száma a 20. század második felétől jelentősen csökkent Európa szerte. Az ember tájátalakító tevékenysége miatt egyre kisebb a természetközeli élőhelyek, virágos rétek, kaszálatlan óvósávok aránya, melyek táplálkozó- és fészkelőhelyül szolgálhatnának a beporzó rovarok számára. A nagy mennyiségű, nem megfelelően alkalmazott rovarirtószer közvetlenül is károsít számos hasznos rovarfajt. A monokultúrás gazdálkodás során hatalmas területen egyetlen kultúrnövényt termesztenek, mely csak 1-2 hétig virágzik, és néhány faj számára nyújt csak táplálékot.
Tudta? Kína Szecsuan tartományában a vegyszerhasználat miatt eltűntek a beporzó rovarok, a térség megélhetését biztosító gyümölcsfákat az emberek kénytelenek kézzel beporozni.
Egy természetismereti foglalkozás során fontos, hogy beszéljünk a témához kapcsolódó természetvédelmi problémákról, globális és kisebb léptékű veszélyeztető tényezőkről egyaránt. A szemléletformálás azonban nem ragadhat meg a hatáskeltés szintjén, a természetes környezetünkben bekövetkező drasztikus változásokat szemléltető sokkoló adatok bénítóan hathatnak, könnyen kialakulhat az egyénben az „én úgy sem tudok ezen változtatni” érzése. Környezeti nevelői munkánk során ezért fontosnak tartjuk a megelőzés, valamint az egyén vagy kisebb közösség lehetséges szerepvállalásának hangsúlyozását.
A beporzókkal foglalkozó modulunk csak úgy lehet teljes, ha azt is meg tudjuk mutatni a hozzánk érkező gyerekeknek, hogy saját környezetünkben mivel segíthetjük a beporzók helyzetét. A természetiskola udvarának egy szegletében idén tavasszal méhlegelőt létesítettünk.
A termőhelyi viszonyoknak megfelelő, és őshonos fajokból álló magkeverék vetésével kialakuló növényállomány, mely menedéket és táplálékforrást nyújt számos beporzó rovar részére. A változatos összetételű méhlegelőn a virágzási időszak kora tavasztól késő őszig kitart.
Kétféle magkeveréket vetettünk el áprilisban, egy 23 fajból álló egyéves magkeveréket, és egy 42 fajból álló, évelő növények magjait tartalmazó keveréket, melyeket a természetiskola területére jellemző kötött talajhoz ajánlott az előállító. A magokat a Vadvirág Világ-tól (Dorcadion Tanácsadó és Szolgáltató Kft.) szereztük be, mely Magyarországon őshonos növények szaporító képleteinek és egyedeinek kertészeti előállításával foglalkozik. Kereskedelmi forgalomban számos vadvirág magkeveréket lehet találni, azonban mindig győződjünk meg róla, hogy a vásárolt magok csak hazánkban honos növényekből származnak!
A terített asztal mellé hamarosan megérkeztek a vendégek: a legfontosabb beporzókhoz tartozó vadméhek, zengőlegyek, lepkék mellett számos egyéb rovarrend képviselői is megjelentek.
Virágaink közelébe úgynevezett méhhotelt is kihelyezhetünk, mely a magányos vadméhek számára nyújthat változatos fészkelőhelyet. Helyezhetünk bele fakérget, tobozokat, nádszálakat, kifúrt farönköket.
A rovarokról készült fotók mind a Bábakalács Természetiskola méhlegelőjén készültek.
Forrás: Beporzók a kertünkben. Szerk.: Kovács-Hostyánszki Anikó, 2017