SZ.I.A. avagy SZÚNYOGIRTÓ AKCIÓCSOPORT 2026.06.18. 15:35

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának tagjai rendészeti feladatokat is ellátnak, de vannak olyan esetek, ahol bizony erősítésre van szükségük. A SZ.I.A. (SzúnyogIrtó Akciócsoport) egy titkos ügynöki szervezet, melynek feladata, hogy a légteret szemmel tartva figyelemmel kísérjék az ellenség mozgását és szükség esetén azonnal közbeavatkozzanak.

Elegáns, fekete frakkos, fehér inges „ügynökeink”, a fecskék - ebben a „bűnesetben” a füsti fecskék és a molnárfecskék. Ők a jó zsaruk, akik kedvesen csivitelve hozzák a tavasz ígéretét, hirdetik a nyarat, majd gyülekezésükkel a nyári szünet végének közeledtét is sejtetik.

Azonban az ellenséges banda velük szinkronban ténykedik! A szúnyogok a kellemes nyáresti sétákat, a kerti sütögetést, a vízparti csobbanásokat is vészjósló zümmögéssel zavarják meg és „véres összecsapásokkal” fenyegetik. Ekkor lépnek akcióba feketeruhás ügynökeink: a vérszívó „bűnözőket” villámgyors manőverekkel hatástalanítják és azonnal likvidálják is. A sötét zsaruk fellépnek az invázió ellen!

A füsti fecskék és a molnárfecskék valamikor jóval nagyobb egyedszámban fordultak elő hazánkban, azonban sajnos őket sem kíméli a tájszerkezet átalakulása, élőhelyeik eltűnése, a csapadékhiányos nyarak, a települési kémiai szúnyoggyérítések, és sorolhatnánk még a fenyegető tényezőket... Már az elmúlt 10-20 évben is érzékelhető a fecskék számának drasztikus csökkenése, így nagyon meg kell becsülnünk őket! El sem tudjuk képzelni, mennyi szúnyogot, legyet pusztítanak el egy nyár alatt!

Nálunk töltött segéd-szolgálati idejük alatt sokat tehetünk azért, hogy a fecskék megtelepedhessenek a házunk körül, így szolgáljanak és védjenek bennünket a szúnyogok támadásától.

Hazánkban minden fecskefaj védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értékük példányonként 50 000 Ft.

ÚJ! Otthonteremtési támogatás

Hosszú-hosszú vándorútjukról visszatérve a fecskék rövidesen fészekrakásba kezdenek, mert nekik is van ám magánéletük! Fiókákat költenek és az éhes szájakat aztán szorgos munkával etetik.

De a családalapítás a fecskéknél sem könnyű! Fészeképítésük idén is nehézségekbe ütközik, a csapadékhiány miatt szinte lehetetlen sarat találniuk; mi több, ha van is egy kis eső, a föld nagyon hamar újra kiszárad, így a megkezdett építkezések félbemaradnak. Ha jobban megfigyeljük, sajnos az útpadkák is kaviccsal, zúzottkővel vagy homokos szegéllyel borítottak szinte mindenhol, amikből nem lehet fészket tapasztani.

Április elején már létesíthetünk sárgyűjtő helyeket a nyíltabb területeken, akár úgy, hogy egy nagyobb (40-50 cm átmérőjű) cserépalátétbe vagy tálcába földet (a legjobb az agyagos föld) teszünk, amibe száraz növényi szálakat is beleszórhatunk, majd ezt a keveréket jó alaposan meglocsoljuk vízzel. Az így keletkezett iszapos állagot akár július végéig is folyamatosan tartsuk fenn napi locsolással, hogy a másodköltésben is segítsük a madarakat!

Az utak mentén, de kissé távolabb azok szélétől – hogy az elütéseket megakadályozzuk – a földes területeket szintén feliszapolhatjuk. Figyeljünk, hogy ne a füves részekre létesítsük ezeket a helyeket, vagy szükség esetén tisztítsunk meg a fűszálaktól egy kisebb, asztalnyi területet a földön!

Tálcás sárgyűjtő az utcán

Tálcás sárgyűjtő a kertben

Vonjuk be családunkat – főként gyermekeinket –, a barátainkat is a segítő munkába, létesítsünk minél több helyen, a település minden utcájában ilyen bázisokat kis szúnyogirtóinknak!

Útmenti sárgyűjtő hely

Nagyon fontos, hogy tartsuk magunkat a napi rutinhoz és minden nap győződjünk meg arról, hogy kellően nedves-e a sárgyűjtő helyünk!

Gyermekeink nagyon fogják élvezni az engedélyezett „sarazást”!

A képeken a Cserépfalui Napköziotthonos Óvodába járó gyermekek profi kivitelezését láthatjuk:

Végül, meg kell azért jegyezzük, hogy a szúnyogok is hasznos állatok, nélkülük nemcsak a fecskék maradnának valamelyest élelem nélkül: bármilyen meglepően is hangzik, a szúnyogok is részt vesznek a beporzásban, a virágok nektárját szívogatva. A szúnyoglárvák pedig a vízi ökoszisztémákban töltenek be fontos szűrő- és lebontó szerepet. A lebegő szerves részecskéket, algákat és mikroorganizmusokat fogyasztva hozzájárulnak az anyagkörforgáshoz és a víz tisztulásához.

A dolgos nyári napok után, az ősz beköszöntével pedig kedves fecskéink is búcsút intenek hazánknak és elindulnak „vakációzni” a melegebb tájakra. Tegyünk azért, hogy jövőre is visszatérjenek hozzánk!

Segítsük, védjük együtt a fecskéket!

A témához kapcsolódó részletesebb leírásokat az alábbi linkeken találnak:

Sárgyűjtő helyek | Magyar Madártani ésTermészetvédelmi Egyesület

Fecskevédelem | Magyar Madártani ésTermészetvédelmi Egyesület

Miért hasznosak bizonyos legyek és a szúnyogok nekünk, embereknek? – I. rész - MNMKK- Magyar Természettudományi Múzeum Blog


A Cserépfalui Napköziotthonos Óvodában készült fényképek közzétételéhez az óvodapedagógusok és a gyermekek szülei, törvényes képviselői is hozzájárultak.

Pallér-Kapusi Felícia
természetvédelmi őr

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom