Szépség és szörnyeteg: a kivadult kaktuszok 2023.08.07. 12:31

Különlegesek, szépek – és szúrnak. A kaktuszokat sokan szeretjük, csodáljuk és tartjuk őket otthon vagy a kertben. Ezzel nincs is semmi gond, hiszen érdekesek, változatosak, és van aki jobban kedveli őket, mint a kényesebb szobanövényeket. Azonban a természetbe a kaktuszok nem valók.

Lehet sokan nem is gondolnák, de bizony már Magyarországon is léteznek a kaktuszoknak kivadult állományai, amik nyomon követésével és felszámolásával egyre többet kell, hogy foglalkozzunk, és egyre többször kell, hogy szót ejtsünk.

Tévhit, hogy a kaktuszok csak a meleg éghajlatú területeken életképesek. Vannak olyan fajaik, amik hosszú, hideg időszakokat is túlélnek, akár -20°C-on is! Magyarország egyre több pontján (pl. Kiskunság, Kemeneshát, Mecsek, Pilis, Vértes, Villányi-hegység) találunk már olyan populációkat, amelyek túlélik a teleket. Mivel egy viszonylag újonnan megjelenő problémakörről van szó, nagyon fontos hogy ismerjük a kivadulások helyeit, és hogy tájékoztassuk a lakosságot arról, hogy ne ültessék ki ezt a növényt a száraz gyepekbe!

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe is érintett

Hazánkban a kaktuszok terjedésének leginkább a nyílt homokpusztagyepek és sziklagyepek kedveznek. Igazgatóságunk működési területén már a Mátrában is megjelentek. Áprilisban adtunk hírt róla, hogy kollégáink Heves megyében, Gyöngyöspata külterületén számoltak fel egy viszonylag nagyobb kiterjedésű medvetalp kaktusz (Opuntia sp.) állományt.

Igazgatóságunk Nógrádi Tájegységénél is ismert volt két terület, ahol valószínűleg kiültetés következtében jelentek meg a kaktuszok, Cered és Nemti mellett, Nógrád vármegyében. Cereden a közút melletti homokkő oldalon találtuk meg őket. Ezt a két kis állományt sikerült nyár elején fölszámolnunk, köszönjük ebben (is) az illetékes természetvédelmi őrök aktív segítségét. Ezen nógrádi kaktuszok meghatározásában dr. Kelemen András volt a segítségünkre, aki a Kiskunságban invazívan terjedő kaktuszokkal – medvetalpkaktuszok (Opuntia spp.), kötélkaktuszok (Cylinropuntia spp.) – foglalkozik évek óta. Mind a három helyen heverő medvetalpkaktusz (Opuntia humifusa) kivadulása történt a nógrádi és hevesi esetekben egyaránt.

A ceredi katuszok megtalálási helye

Mi a baj a kaktusszal?

Egy faj kivételével ezek a növények kizárólag Amerikában őshonosak. Nálunk elvadulva az inváziós tulajdonságok negatív hatásait vonják maguk után: nem valók ide, gyorsan szaporodnak, nagy felületeket boríthatnak el, és ezáltal veszélyeztetik az őshonos élővilágot. A mediterrán országok sziklagyepjeit sok helyen már úgy elborították a kaktuszok, hogy nem csak őshonos állat- és növényfajok, de már a birkanyájak és a tengert csodálni szándékozó emberek is kiszorultak róluk.

Mit tehetünk?

  • A védekezéshez leginkább a megelőzéssel járulhatunk hozzá.
  • Ne ültessünk kaktuszokat semmilyen célból a természetes környezetbe!
  • Ügyeljünk a növényi hulladékra is, amennyiben kaktusz kerül közé!
  • Mielőtt kidobnák a kukába/közösségi komposztálóba/otthoni komposztálóba a növényt, hagyjuk a napon minimum hetekre száradni, és amikor már teljesen barnára száradt és csörögve törik, csak akkor dobjuk ki.
  • Se a terméseket, se a "leveleket" (nóduszokat) ne dobáljuk el zölden, mert a kaktusz vegetatívan (a "levelekről") és magról is jól szaporodik.

Legyen Ön is aktív természetvédő!

Tisztelettel kérünk mindenkit, aki kivadult kaktuszokkal találkozik, hogy az információt juttassa el az illetékes nemzetipark-igazgatóság titkárságára (a mi esetünkben: titkarsag@bnpi.hu), vagy csatlakozzon a közösségi oldalon (Facebook) a „Kaktuszok a természetben” nevű csoporthoz, ahol megosztja az információt! Az észlelés rögzítéséhez szükséges a kaktuszról készült fotó és a helyszín pontos (lehetőleg koordinátákkal történő) megadása.

Köszönjük, ha tájékozottságukkal – illetve a kivadult kaktuszok észlelésének megosztásával – segítik az inváziós fajokkal foglalkozó munkatársak munkáját, valamint a természet védelmét!


KAPCSOLÓDÓ:

Kapcsolódó

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022.08.23. 15:27
Bastardindigo Sträucher und eine Tonne Fledermauskot[21.03.2022-26.03.2022]Es gab bereits und wird noch viele Tage geben, an denen wir im Büro sitzen und Recherche Arbeit zu unterschiedlichen Themen leisten, Zusammenfassungen und Übersichten erstellen oder auch mal Buchausschnitte einscannen. Jedoch wollen wir unsere Blogeinträge besonders den Aktivitäten draußen widmen. Somit waren wir in der letzten Woche unter anderem in der Nähe von Tiszabábolna. Hier mussten Bastardindigo Sträucher (Amorpha fruticosa) in einem sumpfigen Gebiet abgesägt, zum Rand des Sumpfgebietes und von dort über eine Grasfläche zu einer Häckselmaschine transportiert werden. Bei diesen Sträuchern handelt es sich auch dieses Mal um eine invasive Art. Diese kommt aus China und verbreitet sich aggressiv und sehr schnell. Somit verschlechtert sich die Qualität des Ökosystems und einheimische Pflanzen werden verdrängt.An einem anderen Tag waren wir in der reformierten Kirche von Bánhorváti um diese von Fledermauskot zu befreien. Im Gebälk der Kirche leben circa dreihundert Fledermäuse, unter anderem kleine Hufeisennasen und große Mausohren. Da der Nationalpark sich dafür einsetzt, dass diese Tiere weiterhin den Lebensraum in der Kirche nutzen können, sind sie auch für die Beseitigung des Kots zuständig. Es sind verschiedene Gebäude, wo dies gemacht werden muss und findet so ungefähr in einem drei Jahres Abstand statt. In dieser Zeit hat sich ca. eine Tonne an Kot gesammelt, die wir in Säcke schippten und die steilen Treppen vom Dachboden heruntertragen mussten. Nach mehreren Stunden harter Arbeit und ca. 80 Säcken mit Kot waren wir endlich fertig und ziemlich erschöpft. Am Samstag war ein normaler Arbeitstag, da dieser freie Tag auf den 14. März verlegt wurde, um ein verlängertes Wochenende zu ermöglichen. Diesen verbrachten wir erneut mit dem Sammeln von Müll.
Tovább olvasom
2023/1 2. The first few days

2023/1 2. The first few days

2023.04.19. 14:37
Am 14. Maerz stieg ich ins Flugzeug in Richtung Budapest. Natürlich war ich ziemlich aufgeregt und gespannt. Ich war vorher noch nie in Ungarn. Wie werden die Leute dort sein und wie wird meine neue Heimatstadt aussehen? Was wird mich im Bükk-Region Geopark erwarten? Fragen über Fragen… Glücklicherweise wurde ich von Balázs am Flughafen abgeholt und meine Aufregung legte sich etwas nach dem herzlichen Empfang. Auf dem Weg in die Wohnung machten wir sogar noch einen Zwischenstopp bei Aldi, da am 15. Maerz ein Feiertag in Ungarn ist (Gedenktag der Revolution von 1848) und die Geschaefte geschlossen hatten. Ich nutzte den freien Tag direkt, um etwas die Innenstadt zu erkunden. Dort habe ich den Dobó-István-Platz, das Rathaus, sowie die Basilika gesehen. Erster Eindruck? Hier laessts sich aushalten! Am Samstag hat mich Balázs und sein Vater auf eine Wanderung im nahegelegenen Aggtelek Nationalpark eingeladen. Wir marschierten im Wald 15 km entlang der slowakischen Grenze von Aggtelek in Richtung Gömörszőlős. Kurz vor unserem Ziel wurden wir noch mit einem schönen weitlaeufigen Ausblick belohnt. Dort konnten wir bis zum Mátra-Gebirge sehen! In Gömörszőlős, wo es unter Anderem ein ökologisches Ausbildungszentrum gibt, haben wir dann zusammen noch zu Abend gegessen (Ungarische Gulaschsuppe) und den Abend mit einem Kartenspiel ausklingen lassen (auf ungarisch gar nicht so einfach ;) ) Es war ein sehr schöner Tag, vor allem, da ich von allen Teilnehmern herzlich empfangen und direkt in die Gemeinschaft aufgenommen wurde. Am Sonntag stand dann die Besichtung der Burg von Eger an. Von dort hat man einen guten Ausblick über die Stadt. Im Keller der Burg befindet sich eine Ausstellung zu einer der grössten Waffensammlung in Ungarn und es kann das ehemalige Verlies besichtigt werden. Für Geschichtsinteressierte sehr interessant!
Tovább olvasom