Szépen gyarapodik a furioso –north star ménesünk a Batúz-tanyán 2021.04.13. 12:49

A hosszúra nyúlt tél lassacskán végre tavaszba fordul, és hozzánk is megérkeztek az idei első csikók.

A Batúz-tanyán általában a februártól áprilisig tartó időszakban születnek a csikók. Ilyenkor 24 órás felügyeletet igényelnek a vemhes kancák, így a lovászok szinte minden percüket itt töltik. Ebben az évben eddig huszonegy furioso-north star csikó látta meg a napvilágot, és még további tíz világrajövetelét várjuk.

Az újszülött csikók közel 40-50 kilogramm közötti súllyal jönnek világra. Az ellés után szinte pillanatok alatt négy lábra állnak és egy órán belül már többé-kevésbé összerendezetté, stabillá válik a mozgásuk. Ennek az az oka, hogy a kanca amint végzett a csikó tisztogatásával, máris szelíden, de erélyesen bátorítja, hogy saját lábára álljon. Az életösztön vezérli, hiszen egykor a vadon született csikóknak minél gyorsabban meg kellett tanulniuk ügyesen mozogni. Elég gyorsnak kellett lenniük ahhoz, hogy anyjukkal együtt minél hamarabb elhagyhassák az ellés helyét, hiszen a vér szaga azonnal odacsalhatta a ragadozókat. Ezért is mondják, hogy a versenyszellem a lovakkal együtt születik, hiszen háziasításuk előtt ez volt az életben maradásuk feltétele.

A ménesben született csikókat féléves korukban választjuk le az anyjuktól, ekkor kerülnek először külön karámba. A lovak kiképzésével hathónapos kortól hároméves korig nem nagyon foglalkozunk. Ebben az életszakaszban cseperednek, növekednek, sőt az emberekhez is igazán ekkor szoknak hozzá. A lovak hároméves koruk után érik el azt a testfelépítést és fejlettséget, amiből megállapítható, hogy később mire lesznek alkalmasak. A szakemberek ekkor besorolják az egyedeket aszerint, melyek a legalkalmasabbak a továbbtenyésztésre, fogatsportra, díjugratásra. Ezt a ló testfelépítése, mozgása - pl.: hogyan üget, miként vágtázik kisebb rudak között, - illetve a ló mentalitása alapján döntik el.

Gál Renáta

természetvédelmi referens

Területkezelési és Birtokügyi Osztály

Kapcsolódó

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom