Kicsik,szelídek és jó a sajtjuk 2021.03.18. 17:42

Újabb kárpáti borzderesek költöztek az Igazgatóságunkhoz.

Az első kárpáti borzderes szarvasmarhák 2015-ben érkeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz a parádi állattartó telepünkre. A hegyvidéken nagyon jó hatásfokkal kezelték védett területeinket és már bizonyságot tettek arról, hogy sík területen is jól érzik magukat, hiszen a Tarnaszentmiklósra leköltöztetett állományunk 2 év alatt 33 egyedről 61 egyedre emelkedett.

Kárpáti borzderesek a legelőn

A fajta iránti elkötelezettség és a génmegőrzés jegyében Igazgatóságunk célja a kárpáti borzderes állomány növelése, ezért a már meglévő állomány mellé a közelmúltban újabb 49 egyed érkezett, melyek a szentistváni Batúz-tanyán kerültek elhelyezésre.

Megérkezés utáni pillanatok

A kárpáti borzderes szarvasmarha a Kárpátokban és a hegylábi területeken alakult ki, pontos eredete azonban egyelőre a homályba vész. Mintegy 120 éve hazánk egyik jellemző, hagyományos szarvasmarha fajtája volt. A Kárpát-medencében őshonosnak, vagy régen honosultnak tekinthető. Mint minden primitív fajta, így ez is kettős hasznú (tej, hús), ez korábban kiegészült egy harmadik haszonvétellel az igáztatással, ami azonban napjainkban már nem gyakori. Koncentrált tejű fajta lévén, a teje és a tejéből készült tejtermékek igen magas beltartalmi értékkel bírnak. A kárpáti borzderes az időjárás viszontagságaival szemben ellenálló, ridegtartásra kiválóan alkalmas. A primitív fajták esetében az emberek manapság egy vad, megközelíthetetlen, nehezen kezelhető állatot képzelnek el, ezzel szemben a kárpáti borzderes egy könnyen kezelhető, átengedő természetű fajta.

Kárpáti borzderes tehén borjával

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részt vállal a kárpáti borzderes szarvasmarha mintaprogramban, amelynek célja a ma már eltűnőben levő kárpáti borzderes fajtaváltozat megmentése, illetve Magyarországra történő visszahonosítása. A génmegőrzés mellett a program további számos lehetőséget is hordoz magában: a természetvédelmi célú tájhasználat, a fajta háztáji gazdálkodók számára történő népszerűsítése, ismeretterjesztés, a kapcsolódó kézműves termékek és ökoturizmus.

Igazgatóságunk tervei között szerepel a 2021. évben a génmegőrzési mintaprogram kapcsán a jelenleg vagyonkezelésünkben lévő kárpáti borzderes szarvasmarha állomány létszámának növelése mellett, egy hosszú távú tenyésztési koncepció kialakítása a tenyésztőszervezet által meghatározott célok figyelembevételével. Célul tűztük ki továbbá, hogy a 2019. évben megkezdett országos állományfelmérést és a hozzá kapcsolódó genetikai vizsgálatokat folytassuk. Ezáltal a természetvédelmi célú, legeltetéses állattartással történő területkezelési-, valamint génmegőrzési-, feladatok ellátása mellett, fontos szerepet vállalunk abban, hogy létrehozzunk és fenntartsunk egy nukleusz állományt.

Szerző: Gál Renáta

természetvédelmi referens

BNPI Területkezelési és Birtokügyi Osztály

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom