Összevetni a hazai tapasztalatokat a külföldiekkel, s átvenni a jó példákat, hogy egy XXI. századi elvárásoknak megfelelő, európai szintű madárvédelmi stratégiát alakíthassunk ki – ez volt az egyik fő célkitűzése az elmúlt napokban rendezett 14. MAVIR Madárvédelmi Konferenciának, amit ebben az évben Mátrafüreden rendezett a névadó vállalat, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Herman Ottó Intézet Nonprfit Kft. és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.
Három nap alatt, kilenc ország szakértői tartottak előadásokat. A több mint 130 fős szakmai rendezvény fókuszában ezúttal a ragadozómadarak fennmaradása és a légvezetékek láthatóvá tétele terén jelentkező kihívások álltak. Emellett kiemelt témaként szerepelt a generációváltás a madáreltérítésben, amelyet négy kiállító prezentált.
Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára köszöntőjében úgy fogalmazott: a magyarországi madárvédelem a széleskörű társadalmi összefogás szép példája.
– Fontos, de önmagában kevés az állami erőfeszítés a természetvédelem területén, így a társadalmi szerepvállalás mellett szükség van a nagyvállalatok és a közszolgáltatók támogatására is. A költségigény miatt nem megoldható minden légvezeték azonnali cseréje földkábelre, azonban a megoldások megvitatása előremutató lehet – mondta.
Rácz András köszöntő beszédében ismertette, hogy 15 évvel ezelőtt született az Akadálymentes Égbolt megállapodás, és az így kialakult, áramszolgáltatói és természetvédelmi együttműködés egyik „gyümölcse” a madárvédelmi konferenciák hagyománya. Ahogy korábban, az egyes évek helyszíneihez igazodva a puszták vagy a vizes élőhelyek madárvédelmi kérdései kaptak hangsúlyt, úgy az idei évben a mátrai helyszín az erdők és az erdei madárvilág védelmét helyezte előtérbe.
Az államtitkár elmondta, hogy a kormány idén elfogadta a 2030-ig szóló, 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát, amely a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve reflektál az EU 2030-ig szóló biodiverzitás stratégiájában megfogalmazott uniós kötelezettségvállalásokra is. Mintegy 136 ezer hektáron vállalták a leromlott állapotú erdei élőhelyek helyreállítását. Célkitűzés továbbá az öreg erdők, valamint a ritka erdei élőhelytípusok fennmaradásának biztosítása, a biológiai sokféleség szempontjából kiemelkedő értéket képviselő erdőállományok területének bővítése, továbbá a biológiai sokféleség megőrzése és fejlesztése szempontjából kedvező erdőszerkezet kialakítása.
Rácz András kitért arra is, hogy az élőhelyek védelme mellett kiemelt figyelmet fordítanak madárvédelemre is. Az áramszolgáltatókkal folytatott együttműködésnek és az Európai Unió LIFE programja támogatásának is köszönhetően az elmúlt öt évben száz kilométer hosszan sikerült a túzokokra kiemelten veszélyes szakaszokon megszüntetni a légvezetéket, és az áramellátás szempontjából is kedvezőbb módon földkábelre cserélni. E téren további előrelépésben is lehet reménykedni, az európai túzokállomány védelmét célzó, új, nemzetközi LIFE pályázathoz csatlakozva 16 kilométer további prioritás vezetékszakasz kerülhet földbe az Európai Bizottság támogatása esetén, az MVM DÉMÁSZ Áramhálózati Kft. működési területén, a Csanádi-pusztákon.
Rónai Kálmánné, a BNPI, hazánk első hegyvidéki nemzeti parkjának igazgatója kiemelt feladatként jellemezte a nemzeti park működésén belül a fajvédelmet, hiszen a hegyvidék is ugyanúgy igényli a madárvédelmet (fészkelő- és táplálkozóterületekre fokozottan figyelnek) akárcsak a puszta vagy a vizes élőhelyek. Elhangzott: a BNPI működési területén több mint 100 fészkelő fajról (például parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, fehér és fekete gólya) lehet tudni. E terület 1/3 részén, a legveszélyesebb szakaszokon az Igazgatóság az áramszolgáltatóval együttműködésben áramütés szempontjából már biztonságossá tette a középfeszültségű hálózatot (15 500 oszlop madárbarát szigetelése), emellett 41,3 km vezetékszakaszt váltottak ki földkábelekkel.
Igazgatóságunkat képviselve tartott előadást Magos Gábor, a BNPI természetvédelmi őrszolgálatának vezetője, aki az őrszolgálat megalakulásától részletesen bemutatta, hogyan, milyen módszerekkel is kezdődött az 1970-es években, és hogyan is zajlik jelenleg a madárvédelem a nemzeti parkban. Molnár Márton természetvédelmi őr pedig a harkály- és erdővédelem aktualitásairól szólt a speciális élőhelyi igényű fehérhátú fakopáncs kapcsán.
Az esemény záró napján, csütörtökön, a résztvevők meglátogatták a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mátrafüredi bázisát. A vendégek megtekinthették a Harkály Ház kiállítását; szakembereink (Molnár Márton és Papp Ferenc természetvédelmi őrök) madárgyűrűzési bemutatót tartottak; a Deák Delta Kft. prezentálta a Delta Light autonóm világítású madáreltérítő szerelvény drónnal történő felszerelését egy kifeszített villanyvezetékre (mint a generációváltás kiváló példája a madáreltérítésben); majd Deák Gábor mérgezés-megelőzési koordinátor (MME) keresőkutyás bemutatójához is lehetett csatlakozni.
Forrás: kormany.hu, MAVIR