Madárvédelmi konferencia a Mátrában 2023.10.20. 12:31

Összevetni a hazai tapasztalatokat a külföldiekkel, s átvenni a jó példákat, hogy egy XXI. századi elvárásoknak megfelelő, európai szintű madárvédelmi stratégiát alakíthassunk ki – ez volt az egyik fő célkitűzése az elmúlt napokban rendezett 14. MAVIR Madárvédelmi Konferenciának, amit ebben az évben Mátrafüreden rendezett a névadó vállalat, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Herman Ottó Intézet Nonprfit Kft. és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

Három nap alatt, kilenc ország szakértői tartottak előadásokat. A több mint 130 fős szakmai rendezvény fókuszában ezúttal a ragadozómadarak fennmaradása és a légvezetékek láthatóvá tétele terén jelentkező kihívások álltak. Emellett kiemelt témaként szerepelt a generációváltás a madáreltérítésben, amelyet négy kiállító prezentált.

Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára köszöntőjében úgy fogalmazott: a magyarországi madárvédelem a széleskörű társadalmi összefogás szép példája.

– Fontos, de önmagában kevés az állami erőfeszítés a természetvédelem területén, így a társadalmi szerepvállalás mellett szükség van a nagyvállalatok és a közszolgáltatók támogatására is. A költségigény miatt nem megoldható minden légvezeték azonnali cseréje földkábelre, azonban a megoldások megvitatása előremutató lehet – mondta.

Rácz András köszöntő beszédében ismertette, hogy 15 évvel ezelőtt született az Akadálymentes Égbolt megállapodás, és az így kialakult, áramszolgáltatói és természetvédelmi együttműködés egyik „gyümölcse” a madárvédelmi konferenciák hagyománya. Ahogy korábban, az egyes évek helyszíneihez igazodva a puszták vagy a vizes élőhelyek madárvédelmi kérdései kaptak hangsúlyt, úgy az idei évben a mátrai helyszín az erdők és az erdei madárvilág védelmét helyezte előtérbe.

Az államtitkár elmondta, hogy a kormány idén elfogadta a 2030-ig szóló, 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát, amely a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve reflektál az EU 2030-ig szóló biodiverzitás stratégiájában megfogalmazott uniós kötelezettségvállalásokra is. Mintegy 136 ezer hektáron vállalták a leromlott állapotú erdei élőhelyek helyreállítását. Célkitűzés továbbá az öreg erdők, valamint a ritka erdei élőhelytípusok fennmaradásának biztosítása, a biológiai sokféleség szempontjából kiemelkedő értéket képviselő erdőállományok területének bővítése, továbbá a biológiai sokféleség megőrzése és fejlesztése szempontjából kedvező erdőszerkezet kialakítása.

Rácz András kitért arra is, hogy az élőhelyek védelme mellett kiemelt figyelmet fordítanak madárvédelemre is. Az áramszolgáltatókkal folytatott együttműködésnek és az Európai Unió LIFE programja támogatásának is köszönhetően az elmúlt öt évben száz kilométer hosszan sikerült a túzokokra kiemelten veszélyes szakaszokon megszüntetni a légvezetéket, és az áramellátás szempontjából is kedvezőbb módon földkábelre cserélni. E téren további előrelépésben is lehet reménykedni, az európai túzokállomány védelmét célzó, új, nemzetközi LIFE pályázathoz csatlakozva 16 kilométer további prioritás vezetékszakasz kerülhet földbe az Európai Bizottság támogatása esetén, az MVM DÉMÁSZ Áramhálózati Kft. működési területén, a Csanádi-pusztákon.

Rónai Kálmánné, a BNPI, hazánk első hegyvidéki nemzeti parkjának igazgatója kiemelt feladatként jellemezte a nemzeti park működésén belül a fajvédelmet, hiszen a hegyvidék is ugyanúgy igényli a madárvédelmet (fészkelő- és táplálkozóterületekre fokozottan figyelnek) akárcsak a puszta vagy a vizes élőhelyek. Elhangzott: a BNPI működési területén több mint 100 fészkelő fajról (például parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, fehér és fekete gólya) lehet tudni. E terület 1/3 részén, a legveszélyesebb szakaszokon az Igazgatóság az áramszolgáltatóval együttműködésben áramütés szempontjából már biztonságossá tette a középfeszültségű hálózatot (15 500 oszlop madárbarát szigetelése), emellett 41,3 km vezetékszakaszt váltottak ki földkábelekkel.

Igazgatóságunkat képviselve tartott előadást Magos Gábor, a BNPI természetvédelmi őrszolgálatának vezetője, aki az őrszolgálat megalakulásától részletesen bemutatta, hogyan, milyen módszerekkel is kezdődött az 1970-es években, és hogyan is zajlik jelenleg a madárvédelem a nemzeti parkban. Molnár Márton természetvédelmi őr pedig a harkály- és erdővédelem aktualitásairól szólt a speciális élőhelyi igényű fehérhátú fakopáncs kapcsán.



Az esemény záró napján, csütörtökön, a résztvevők meglátogatták a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mátrafüredi bázisát. A vendégek megtekinthették a Harkály Ház kiállítását; szakembereink (Molnár Márton és Papp Ferenc természetvédelmi őrök) madárgyűrűzési bemutatót tartottak; a Deák Delta Kft. prezentálta a Delta Light autonóm világítású madáreltérítő szerelvény drónnal történő felszerelését egy kifeszített villanyvezetékre (mint a generációváltás kiváló példája a madáreltérítésben); majd Deák Gábor mérgezés-megelőzési koordinátor (MME) keresőkutyás bemutatójához is lehetett csatlakozni.


Forrás: kormany.hu, MAVIR


Kapcsolódó

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

2023.04.19. 14:15
MareiAn einem Samstagmorgen, dem 22. Oktober 2022, ging es früh los, um an einer ganz besonderen Wanderung teilnehmen zu können. Mit etwa dreißig Personen machten wir uns von Répáshuta zu Fuß auf den Weg zum sogenannten „Virgin-Forest“. Das bedeutet konkret, dass dieser Wald beziehungsweise ein bestimmtes Waldgebiet seit einer Zeitspanne von mehreren hundert Jahren nicht von Menschen berührt wurde. Dieses „nicht-Berühren“ ist natürlich nicht wortwörtlich zu nehmen, sondern meint, dass seit besagter Zeitspanne kein Mensch in das Wachstum und die Entwicklung dieses Waldgebietes eingegriffen hat. Die besondere Bedeutung eines Virgin-Forests liegt nicht nur in der Unberührtheit, sondern auch in der damit einhergehenden hohen Biodiversität. Nicht nur die Pflanzen selbst sind teilweise stark geschützt und selten, sie bieten auch Lebensraum für viele seltene tierische Spezies. Daher darf der Virgin-Forest im Bükk-Nationalpark nur auf speziellen Touren betreten werden, die von Ranger:innen geleitet werden, und ist zudem mit Schildern ausgewiesen sowie eingezäunt.Begleitet haben uns auf dieser Wanderung auch zwei weitere UNESCO-Naturfreiwillige aus dem Kiskunság Nationalpark, die dabei nicht nur den Virgin-Forest, sondern auch die Waldgebiete von Répáshuta, Nagyvisnyó und Felsőtárkány kennenlernen konnten. Besonders eindrucksvoll waren Karstformationen wie die Dolinen und der unterschiedlich geschichtete, für den Bükk charakteristische Kalkstein, auf die uns der Ranger Attila Bartha hinwies. Anschließend ging es für uns noch auf die sogenannte „Jüdische Wiese“. Diese erhielt ihren Namen durch ihren früheren jüdischen Besitzer und die ursprüngliche Nutzung als Marktplatz, auf dem vor allem viele jüdische Personen ihre Produkte angeboten haben. Heute ist diese Wiese ein strenges Naturschutzgebiet, das Besucher:innen auf eigene Faust betreten dürfen. Nach mehreren Stunden spannender Wanderung überraschte uns der Regen glücklicherweise erst auf den letzten Metern.
Tovább olvasom
7 Aufenthalt im Harkály Ház von Mátrafüred / Our stay in the Harkály Ház in Mátrafüred

7 Aufenthalt im Harkály Ház von Mátrafüred / Our stay in the Harkály Ház in Mátrafüred

2023.04.19. 14:28
Im Zeitraum vom 05. bis zum 08. Dezember 2022 hatten wir einen Aufenthalt im „Harkály Ház”, was so viel wie „Spechthaus” bedeutet. Dieses ist ein Besucherzentrum in Mátrafüred. Die Mátra-Region gehört nicht direkt zum Bükk Nationalpark, aber die Naturschutzgebiete in dieser Region werden vom Direktorat des Nationalparks verwaltet. Daher konnten wir die Personen dort für einige Tage bei ihrer Arbeit unterstützen.Am Montagnachmittag hat uns der Ranger Gábor mit zum Harkály Ház genommen, wo wir uns erst einmal mit den Räumlichkeiten vertraut machen sollten. Am nächsten Morgen wollten wir eigentlich draußen arbeiten, aber es hat so in Strömen geregnet, dass sich stattdessen auf die Vorbereitungen für die später am Tag stattfindende Feier anlässlich des Jahresendes und der Heirat einer Mitarbeiterin konzentriert wurde. Dabei konnten wir uns viel mit dem Ranger Marton und der Mitarbeiterin Dora unterhalten, die uns nicht nur über ihre Arbeit, sondern auch über ihren Alltag einiges erzählt haben. Außerdem durften wir einige selbstgemachte ungarische Köstlichkeiten wie „Palacsinta“ – eine Art dünner Pfannkuchen – probieren. Als wir am Mittwochmorgen aus dem Fenster geschaut haben, konnten wir mit Vergnügen feststellen, dass nicht nur der Regen aufgehört hatte, sondern auch die Sonne schien. Dadurch konnten wir die anderen an diesem Tag bei der Arbeit rund um das Haus unterstützen, die vor allem Gartenarbeit vorsah. Unser letzter Tag in der Mátra-Region begann mit Arbeit auf den Grünländern mit vier Ranger:innen. Das bedeutet, dass wir in Mátraszentimre die Bäume, die die Ranger gefällt und kleingesägt hatten, auf Stapel schichten sollten. Gefällt wurden die Pinien, weil diese in Ungarn eine invasive Pflanzenart sind. Als invasive Pflanzenart haben sie hier keine natürlichen Feinde und damit einen Vorteil gegenüber einheimischen Pflanzenarten, denen sie dann auch Platz, Licht und Mineralien wegnehmen. Nach getaner Arbeit ging es dann von Gyöngyös mit dem Bus für uns zurück nach Eger.Im Zeitraum vom 05. bis zum 08. Dezember 2022 hatten wir einen Aufenthalt im „Harkály Ház”, was so viel wie „Spechthaus” bedeutet. Dieses ist ein Besucherzentrum in Mátrafüred. Die Mátra-Region gehört nicht direkt zum Bükk Nationalpark, aber die Naturschutzgebiete in dieser Region werden vom Direktorat des Nationalparks verwaltet. Daher konnten wir die Personen dort für einige Tage bei ihrer Arbeit unterstützen. Am Montagnachmittag hat uns der Ranger Gábor mit zum Harkály Ház genommen, wo wir uns erst einmal mit den Räumlichkeiten vertraut machen sollten.
Tovább olvasom