Egy hét egy faj 3. - A 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetet ünnepeljük 2025.10.20. 15:00

A Mátrai Tájvédelmi Körzetet 1985-ben hozták létre a Mátra hegység központi részén. A védetté nyilvánítás célja a területen található földtani értékek, a táj jellegét meghatározó felszínformák, a felszíni vizek, a természetes növénytársulások, a védett növény- és állatfajok megőrzése, a felüdülést is szolgáló erdei- és gyógyklíma megóvása és fenntartása volt. A Mátrai Tájvédelmi Körzet fennállásának 40. évfordulóját ünnepelve, hetente megjelenő cikksorozatunk keretében az év végéig hétről hétre bemutatunk egy-egy, a területre jellemző emblematikus fajt.



A nagy színjátszólepke (Apatura iris) a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, azon belül a tarkalepkék (Nymphalidae) családjába tartozó, Magyarországon őshonos lepkefaj.

A nagy színjátszólepke. Fotó: Káldi József, forrás: www.izeltlabuak.hu

Jellemző rá az ivari dimorfizmus. A hímek szárnyainak színoldala barnásfekete alapszínű, fehér mintázattal tarkított, ibolyás-kéken, néha tiszta kéken irizál. A nőstények szárnyainak színoldala melegebb barna alapszínű, fehér mintázattal tarkított, nem irizál. Mindkét ivar hátulsó szárnyán egy fehér harántsáv található, melynek közepén egy tüskeszerű mintázat látható, illetve megfigyelhetünk még hátsó szárnyak belső terén egy-egy szemfoltot is.

A nagy színjátszólepke fonákja. Fotó: Káldi József, forrás: www.izeltlabuak.hu

A szárnyak hátoldala szintén mindkét ivarnál megegyező: melegbarna alapszínűek, az elülső szárnyak fonákán egy-egy nagyméretű szemfoltot találunk, a hátsó szárnyak fonákán pedig a színoldallal megegyező harántsáv és azon a tüskeszerű mintázat látható. Nagy méretű lepke, szárnyfesztávolsága 60-70 mm.

A nagy színjátszólepke petéje. Fotó: Kárpáti Marcell, forrás: www.izeltlabuak.hu

A nőstény a petéket egyesével rakja le a levelek felső oldalára. A peték halványzöld színűek, bordázottak.

A nagy színjátszólepke hernyója. Fotó: © Alex Menrich, forrás: https://www.instagram.com/alexmenrichimages/

A hernyó alapszíne zöld, teljes testfelületét apró fehér tüskék borítják. Oldalán hat halványzöld-halványsárga harántvonal húzódik, melyből a fejtől számított második vonal rendszerint erőteljesebb, vastagabb. A légzőnyílások fehérek. Fején két szarvszerű nyúlvány található, melyek halványkékek, hátsó oldalukon a test felé egy-egy halványzöld-halványsárga vonal húzódik, elülső oldalukon ugyanilyen színnel keretezettek. Farki vége villás, szintén halványzöld-halványsárga vonal fut végig a villákon.

A hernyó a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó fajokon él, fő tápnövényei a hamvas- (Salix cinerea) és a kecskefűz (Salix caprea).

A nagy színjátszólepke bábja. Fotó: © Alex Menrich, forrás: https://www.instagram.com/alexmenrichimages/

A báb halványzöld színű, halvány fehér mintázattal tarkított. Rendszerint a levelek fonákán helyezkedik el.

Évente egy nemzedéke fejlődik, június-júliusban repül. Fiatal hernyóként telelnek át, jellemzően a fűzfa rügyéhez tapadva, vagy az ágvillákban megbújva.

Üde hegy- és dombvidéki gyertyános-tölgyesekben, patakvölgyekben találkozhatunk vele, de csak ott, ahol a hernyó tápnövényei megtalálhatók.

A nagy színjátszólepke magyarországi elterjedése. Forrás: www.izeltlabuak.hu

Korábban egész Európában hegy- és dombvidékeken előforduló faj volt. Mára hazánkban az Északi-középhegységre és az Alpokaljára szorult vissza, a Dunántúli-középhegységben erősen megritkult.

Hazai, így mátrai állományai is csökkennek, mely elsősorban az erdőgazdálkodás során “gyomfának” titulált elegyfajok (így hamvas- és kecskefüzek) folyamatos gyérítésének, teljes kiszorításának és a füzes élőhelyek feldarabolódásának következménye, másodsorban az utóbbi évtizedben általunk is tapasztalt folyamatos aszálynak, mely a nedvességkedvelő fűz fajokat is megviseli. Emellett nem elhanyagolható tényező a megnövekedett vadlétszám sem, ugyanis a szarvasok által jelentkező rágási kár a fűz újulatban is megjelentkezik, amely a rövid életű fűzfák utánpótlásának fejlődését nehezíti, néhol ellehetetleníti.

A nagy színjátszólepke hazánkban védett, egyedenkénti természetvédelmi értéke 50 000 Ft.



Irodalomjegyzék:

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről

Bourn, N.A.D., Warren, M.S. 2000. Species Action Plan - Purple Emperor (Apatura iris). 17 pp.

Dr. Gergely, P., Gór, Á., Hudák, T., Ilonczai, Z., Szombathelyi, E. 2018. Nappali lepkéink - Határozó terepre és természetfotókhoz. Kitaibel Kiadó, 264 pp.

Az Ízeltlábúak.hu oldalról származó fotók és térkép az oldal üzemeltetője és a képek tulajdonosainak beleegyezésével került felhasználásra. A térkép és képek újbóli felhasználásához kérjük, keresse az oldal üzemeltetőjét!

Alex Menrich fotói a szerző beleegyezésével kerültek felhasználásra. A képek újbóli felhasználásához kérjük, keresse a képek szerzőjét, egyben tulajdonosát!

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt.An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom
2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom