Igazgatóságunk adott otthont az 50. Magyar Malakológus Találkozónak 2026.09.23. 11:00

A hagyományokhoz híven idén is szeptember harmadik hétvégéjén (szeptember 18-20.) került megrendezésre a Magyar Malakológus Találkozó. Ezúttal Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Bábakalács Természetiskolájában gyűltek össze az elsősorban csigák és kagylók kutatásával foglalkozó szakemberek. A találkozón közel 60 malakológus és szimpatizáns gyűlt össze. A résztvevők között több külföldi, csigákkal és kagylókkal foglalkozó szakembert és hazai egyetemen tanuló külföldi hallgatót is köszönthettünk.

Kép forrása: Szabó Sándor malakológus

A rendezvény fókuszában az elmúlt 50 év legfontosabb eredményeinek, eseményeinek felidézése állt. A résztvevők megemlékeztek a nagy elődökről, a hazai malakológia múltját és jövőjét elemezték. A szombati napon 12 tudománytörténeti és tudományos előadásra került sor. A budapesti Városligettől Új-Kaledoniáig számos érdekes helyszín csigafaunájáról számoltak be a szakemberek. A faunisztikától a természetvédelmi kérdéseken át a puhatestűek filogenezisének újszerű megközelítéséig változatos témaköröket érintettek az előadók. Szó esett egy új, hazánk szárazföldi csigafaunáját bemutató könyv előkészítéséről is.

Képek forrása: Farkas Roland BNPI természetvédelmi referens

A rendezvény helyszíne nem véletlenül került idén a Bükk hegységbe. A találkozó kiemelt témája volt a kácsi és sályi langyosvizű források csigafaunája és annak védelme. A résztvevők egy átfogó előadás révén kaptak tájékoztatást az aktuális veszélyeztető tényezőkről és természetvédelmi tevékenységekről. Szombat délután terepi program keretében közösen látogatták meg a kácsi langyosvizű forrásokat, ahol személyesen győződhettek meg az aktuális helyzetről. Több észrevétel és kezelési javaslat is megfogalmazódott a bejáráson, amelyek a későbbiekben segíthetik az itt élő, egyedülálló csigafauna védelmét.

Képek forrása: Szabó Sándor malakológus

Vasárnap újabb szakmai kirándulásokra került sor. A társaság egy része a szarvaskői vár malakológiai szempontból is jelentős sziklagyepein vizsgálódott, míg mások a felsőtárkányi Kő-köz szurdokerdő jellegű élőhelyeinek csigafaunájával ismerkedtek meg.


A rendezvény lebonyolítását „A fokozottanvédett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésénekmegalapozása” című KEHOP_PLUSZ-3.2.1-24-2025-00036 azonosító számú pályázata támogatta.

Farkas Roland
természetvédelmi referens

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom