Idén is felvettük a kesztyűt az inváziós bíbor nebáncsvirág ellen! Szó szerint. 2024.08.16. 10:40

Ebben az évben befejeztük a Csernely-patak bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera) mentesítését Igazgatóságunk Tarna-Lázbérci Csoportjának működési területén. Több községet érint ezen özönnövény terjedése, valamint a festői fokozottan védett területet, az Upponyi-szoros sziklái közt megbúvó Csernely-patak árterét is. Mint minden inváziós faj esetében: a megelőzés vagy - ha már megjelent a problémás betolakodó - az időben való cselekvés nagyon fontos! Az idegenhonos fajok terjedését ugyanis leginkább a kezdeti felismerés és a tudatos cselekvés gátolhatja meg.

A szóban forgó növény / Fotó: Hák Flóra

Mi a „baj” a bíbor nebáncsvirággal?

Európába dísznövényként, illetve mézelő növényként hurcolták be, eredetileg a Nyugat-Himalája mérsékelt, csapadékos éghajlatú térségeiben és Kelet-Indiában őshonos. Sűrű állományokat képez; allelopátiás hatása is ismert, mely révén elnyomja az eredeti lágyszárú növényzetet, teljesen átformálva az érintett ökoszisztémát. A természetközeli ártéri erdők spontán regenerálódását, megújulását és a szabályozott vízfolyások mesterséges rehabilitációját is akadályozza.

Önkéntes akció

A Csernely-patak bíbor nebáncsvirág mentesítésének érdekében Uppony község határában a tavalyi évhez hasonlóan idén is önkéntes napokat hirdettünk meg, ahol szívesen vettük segítőkész természetbarátok csatlakozását. A segítséget látogatóhelyeinken beváltható családi belépőkkel háláltuk meg.

„Mi lesz a méhekkel?” – tették fel hozzászólás formájában a kérdést a közösségi oldalunkon. Önkéntes akciónk kiírása ugyanis rengeteg embert elért az interneten. Az özönfajok problémájával kapcsolatos téma megismertetése, a természetvédelem iránt érzékeny felhasználók felé való kommunikálása éppoly fontos volt számunkra az önkéntes akció kiírása során, mint maga a vállalkozó szellemű emberek segítsége. Több hozzászólást, visszajelzést kaptunk a felületeinken a bíbor nebáncsvirág irtásával kapcsolatban, melyek olvasása során örömmel tapasztaltuk, hogy sokak felé sikerült a témában új információkat közölnünk.

Bár valóban számos rovarfaj látogatja e növény virágát, beporzóinkért azonban nem kell a bíbor nebáncsvirág vonatkozásában aggódnunk. Boldogan végeznék a dolgukat kizárólag az őshonos növények kínálta lehetőségek közt is, ezen inváziós növényfaj nélkül. Fontos megértenünk ugyanis, hogy az idegenhonos fajok jelentős károkat okoznak. Agresszív terjedésükkel képesek új termőhelyeken megtelepedni és tért hódítani, veszélyeztetve ezáltal az őshonos életközösségek törékeny ökológiai egyensúlyát, valamint szerteágazó gazdasági- és esetenként humán egészségügyi kockázatot is jelenthetnek! A Csernely-patak gyönyörű szakaszán a fokozottan védett természetvédelmi területen igenis kiábrándító a bíbor nebáncsvirág „mező” látványa” a vízfolyás menti kisebb tisztásokon, mely elnyom minden ott megtelepedni kívánó lágyszárút. E nagy termetű növény ugyanis sűrű állományával és nagy mennyiségével, nehezen bomló avarjával gátolja a honos fajok felújulását.

Nebáncsvirág „mező” / Fotó: Hák Flóra

Felvettük a kesztyűt?

Igen. A legtöbb erőszakos inváziós növényfajjal ellentétben a bíbor nebáncsvirág kezelése pár év alatt orvosolható, hiszen tartós magbankot nem képez a talajban. Sekélyen gyökerezik így könnyen kihúzható (kigyomlálható), a kezeléséhez nincs szükség gyomirtóra vagy vegyszeres kezelésre, ami a természetvédelem számára szintén köszönetteljes. Munkaigényes tevékenység és gyakran nehezen megközelíthető helyszíneken kell felvennünk a harcot vele, de ismerve a többi agresszív özönfaj kezelését mindezek ellenére „hálás” feladat. Nincs szükség hozzá másra, „csak” egy munkás kesztyűre, gumicsizmára, több évi kitartásra, időre és emberi kapacitásra.

Végül 7 elszánt természetbarát segítette a munkánkat az önkéntes akciók alkalmával, de csatlakoztak kollégáink ezen tevékenységéhez a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem természetvédelmi mérnök hallgatói is. Így sikerült ezt a viszonylag hosszú szakaszt 5 nap alatt bíbor nebáncsvirág-mentesítenünk, a több ezer egyedből álló gócpontokat felszámolnunk!

Bevetésen / Fotó: Juhász Lilla, Hák Flóra

Mi lesz ezután?

Örömmel tapasztaltuk, hogy azokon a szakaszokon, melyeket tavaly is mentesítettünk a bíbor nebáncsvirág jelenléte alól, látványosan csökkent a növény mennyisége. Ez a csökkenés kb. 4 év alatt hoz végleges eredményt, odáig kitartóan folytatnunk kell minden nyáron a munkát. Igazgatóságunk Kelet-Bükki Tájegységének területén már beszámolhatunk olyan patak szakaszokról, ahol a bíbor nebáncsvirág megtelepült állománya orvoslásra került. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk, hiszen az egykoron fertőzött területeket minden vegetációs időben ellenőriznünk kell, hogy időben tudjunk cselekedni, ha újra felüti a fejét a nemkívánt betolakodó. Jelenleg a Csernely-patakon túl a Kánya-patak mentén is kezeljük a növényt, így feladatunk még bőven van.


Végszóként ezúton is köszönjük az önkéntesek, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem természetvédelmi mérnök hallgatóinak kitartó segítségét! Az özönfajok témájának megismerése és a tájékozottság érdekében Igazgatóságunk kommunikációs felületein kívül az Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisának honlapját javasoljuk további olvasásra, megismerésre: www.invaziosfajok.hu!

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom