Természetvédelmi területfelügyelő kollégánk, Fitala Csaba beszámolója, avagy egy példa, mit csinál a természetvédelmi őrszolgálat tavasszal.
Gyepi béka nász. Fotó: Fitala Csaba
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának évről-évre visszatérő, fontos feladatát képezi a tavaszi kétéltű vonulás időszakában a peterakó helyek rendszeres ellenőrzése, ill. az új béka-, gőte- és szalamandra nemzedék sorsának nyomon követése. Ennek megfelelően végeztem én is terepbejárást 2020.03.27-én a reggeli órákban az Oldalvölgyi-tavaknál, ahol lehangoló kép fogadott.
A legfelső, sekély, mocsári növényzettel csaknem teljesen benőtt tónál az általam már hetekkel ezelőtt beállított vízszint itteni viszonylatban jelentős, kb. 15 cm-es csökkenését tapasztaltam, ami többezer gyepi béka (Rana temporaria) petének a parti fövenyre, azaz „szárazra” kerülésével járt. (A másik nagy számban ideérkező béka faj, a barna varangy (Bufo bufo) vonulása itt még nem kezdődött el). Különböző jelekből ítélve a vízszintcsökkenés az elmúlt 12 órában következhetett be a tápláló vízfolyás elapadása és a zsilipnél elszivárgó víz következtében. A parti iszapszegélyen rekedt petéket, pontosabban petecsomókat a közeli pusztulás fenyegette, mivel a megtermékenyített petéket körülvevő kocsonyás anyag csak ideig-óráig képes védelmet nyújtani a kedvezőtlen környezeti hatások vagy pl. a kiszáradás ellen.
Szárazra került petecsomók. Fotó: Fitala Csaba
Első teendőm az egykori halőrház körül talált műanyag veder, gumikesztyű, szemétlapát stb. igénybevételével a legveszélyeztetettebb petecsomók összegyűjtése és átszállítása volt a szomszédos, nagyobb vízterű (ezáltal biztonságosabb) tavakba.
Mentett petecsomók átszállítás előtt. Fotó: Fitala Csaba
Miután e munkával végeztem, felvettem a kapcsolatot a tórendszer tulajdonosával, az Egererdő Zrt. Felsőtárkányi Erdészetével, abban a reményben, hogy valami megoldást tudunk találni a vízellátás újbóli megindítására és ezáltal a vízi életet fenyegető veszély elhárítására. A tavak vízigényét egyébként az Oldalvölgy felső részéről, a Kaló kút környékéről eredő természetes vízfolyás fedezi. Mint az utóbb kiderült, ennek a patakocskának a tavak felé elágazó, csőrendszerben folytatódó szakaszán történt az a dugulás, ami a vízkimaradást okozta. A veszélyhelyzet időbeni észlelésével, a kritikus helyzetben lévő peték mentésével, ill. a vízellátás helyreállításával csak a gyepi békák esetében száz millió Ft-os nagyságrendű természeti érték pusztulását sikerült megakadályozni. ( A gyepi béka pénzben kifejezett természetvédelmi értéke:50 000 Ft/egyed, ill. fejlődési alak.)
Köszönet a „vízszolgáltatás” helyreállításában nyújtott gyors segítségért a Felsőtárkányi Erdészet vezetőjének, Gyenes Istvánnak, valamint munkatársainak, Bajzáth Róbertnek és Kakuk Ferencnek.