Fiókamentésből fiókamentés 2024.08.06. 12:30

A Nógrád-Ipoly Tájegységhez július végén Palotásról érkezett bejelentés, miszerint találtak egy ragadozó madárfiókát. Telefonos beszélgetést követően a bejelentőtől kaptunk egy e-mail-t is, amiben megadta a pontos címet, illetve csatolt egy képet a madárról. Egy vörös vércse volt.

Gyors szervezést követően pár órán belül a helyszínre érkeztünk, ahol egy kedves pár fogadott bennünket. Elmesélték, hogy kutyasétáltatás közben lettek figyelmesek a sírdogáló madárhangra és mivel nem találták a fészket, ezért jobbnak látták elhozni a területről, mielőtt egy róka, kutya, vagy macska elfogja. Azonnal jelezték a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kollégái felé az esetet. Megállapítást nyert, hogy a kismadár kitűnő állapotban van, úgyhogy rögtön megkezdtük a fészek felkutatását.

Nagy örömünkre szolgált, hogy a saját fészekaljunkban találunk önkéntes segítséget: a mentés során Csáki Imre Hunor amiben tudott, a helyszínen segített minket. Miután Molnár Márton természetvédelmi őr (Mátrai Csoport) megtalálta a fészket és megbizonyosodott, hogy a fészekben vannak még fiókák, a felnőtt (adult) madarak etetnek és a fa, amin a fészek elhelyezkedik, az biztonságosan mászható, kis önkénteseinkkel már vittük is a fiókát.

A mentett fióka jelölőgyűrűt is kapott, a természetbe visszaengedett madaraknál ugyanis különösen fontosnak tartjuk a gyűrűzést, hogy a későbbiekben minél több adatot nyerhessünk a mentések sikerességéről.

A fészekhez felérve elterveztük, hogy a mentett fióka visszahelyezése mellett a többi fióka gyűrűzését is megejtjük. Az egyik fiatal fészekből való kiemelése azonban váratlan akadályba ütközött. A gallyfészekbe ugyanis sajnos műanyag bálaháló is beleépült, amely rátekeredett a madár lábára és foglyul ejtette. A vörös vércsék nem építenek fészket, hanem általában varjúfélék régi fészkeit foglalják el. Ebben az esetben egy dolmányos varjú fészekben nevelkedtek a fiatalok, így feltehetőleg a dolmányos varjú építhette bele a bálahálót. Sajnos a háló annyira „beleérett” már a gallyak közé, hogy a fiókának esélye sem volt a szabadulásra. A háló annyira elszorította a lábát, hogy a madár lábfeje már teljesen elhalt.

Egyértelmű volt, hogy a szabad életre már nem lesz képes fél lábbal, így a fészekből való kivétel mellett döntöttünk. Szakszerű állatorvosi kezelés (lábfej amputálása) után ez a fióka bemutató madár lesz, sajnos a természetbe már nem térhet vissza. A sikeres fiókamentés tehát egy újabb fiókamentésbe csapott át.

A madármentésről képek is készültek.

A mentésben részt vevők:

Csáki Imre Hunor, 11 éves önkéntes

Csákiné Dobos Laura oktatási referens (Nógrádi Tájegység)

Molnár Márton természetvédelmi őr (Mátrai Csoport)

Molnár Sándor és Molnár Sándorné Ágnes, bejelentők

Németh Bálint természetvédelmi őr (Nógrádi Tájegység)

Papp Ferenc természetvédelmi őr (Nógrádi Tájegység)

Pintér Zsolt Nógrádi Tájegység munkatársa

Sejben Nimród Márk, 11 éves önkéntes

Urbán László csoportvezető (Mátrai Csoport)


Fotók: Csákiné Dobos Laura

Molnár Márton
természetvédelmi őr

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom