Az egri székhelyű Békatutaj Szabadidősport Egyesület a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő területen fatelepítést végzett a Borsodi-Mezőségben. De miért is jó ez nekünk? Hogyan lehet tenni a pusztai madarakért?
Fák ültetésével a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai mérsékelhetők. Az erdők, bennük a fákkal oxigént termelnek, felhasználják a légköri szén-dioxidot, mérséklik a klímaváltozás hatását, védik a talajt és a vizet, ezáltal mérsékelve az eróziót is, élőhelyet biztosítanak számos fajnak, mikroklímát alakítanak ki, kikapcsolódást nyújtanak és ezek mellett még rengeteg pozitív ökoszisztéma-szolgáltatást biztosítanak a társadalom számára. A kibocsátott üvegházhatású gázok 15 százaléka az erdőirtás miatt jön létre. Az erdők újratelepítése egy hatékony módja a szén-dioxid légkörből való kivonásának, a klímaváltozás elleni védekezésnek és a felmelegedés lassításának. Nem csak a jövőbeni szén-dioxid kibocsátás mérséklése a kihívás, hanem a megtermelt szén-dioxid kivonása is a légkörből. A fák ültetése, az erdők újratelepítése hozzájárul az ENSZ által meghatározott Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals; SDGs) megvalósulásához is.
Nyílt pusztai táj fasorokkal a Borsodi-Mezőségben Fotó: Kozma Attila
E tényt felismerve az egri székhelyű Békatutaj Szabadidősport Egyesület és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság együttműködési megállapodást kötött, melynek keretében az elmúlt két évben sikeres fatelepítést valósítottunk meg Eger határában egy, az igazgatóság vagyonkezelésében lévő területen.
Az akciót folytatva, kerestünk egy új faültetési célterületet a Borsodi-Mezőségben. Múlt hétvégén az egyesület önkéntesei, a Szentistváni Mezőgazdasági Zrt. hathatós közreműködésével rekordszámú, négyszáz facsemetét ültettek el Mezőnagymihály külterületén, az egykori Eperjes-tanya romjai helyére. A faültetés tájhonos fafajokkal, kocsányos tölggyel és magas kőrissel, valamint elegyben vadkörtével (vackor) valósult meg.
A faültetés több cél együttes megvalósítását szolgálja. Egyrészt az elültetett fák a becslések szerint húsz év alatt körülbelül kétszáz tonna szén-dioxidot kötnek meg a légkörből, száz év alatt egy megatonnát, így lehetőség nyílik az utazási iroda utazásai során kibocsátott üvegházhatású gázok kompenzálására. Az ENSZ klímajelentése szerint a klímaváltozás ember által előidézett hatásának 25-30 százalékáért a közlekedés felelős. A nemzeti park igazgatóság a célterületek kiválasztásánál a megvalósítandó táji és természetvédelmi célokat is figyelembe veszi. A Borsodi-Mezőség, mint a működési területünk legnagyobb összefüggő pusztai területegysége, számos fokozottan védett és védett faj otthonául szolgál. Ezek közül kiemelkednek azok a pusztai fajok, melyek fészkeléséhez fás növényzet szükséges. Számos olyan madárfaj emelhető ki, mint amilyen a parlagi sas, a kék vércse, a szalakóta és a kis őrgébics, melyek a hazai védettségük mellett európai jelentőséggel is bírnak (mivel az adott madárvédelmi Natura 2000 terület jelölő madárfajai is egyben). A régi fasorok, fásítások „kikopásával” ezen fajok életterei szűkülnek, így a meglévő lehetőségeket is figyelembe véve, a kis méretű vonalas (pl. fasorok) és foltos (facsoportok, szárnyékerdők) fásítások telepítése kiemelt jelentőséggel bír.
Reményeink szerint a kis csemeték szépen fognak erősödni és egyszer a belőlük fejlődött faegyedeken vércsék, sasok és más madárfajok fognak sikeresen fiókát nevelni.
Köszönjük az egyesület és az önkénteseik áldozatos munkáját!
