Cserjeirtás az egerszalóki temetőben – újabb esélyt kapott a sztyepplepke 2022.11.18. 13:11

Az talán már megszokott dolog, hogy aktív természetvédelmi tevékenységeket folytatunk természetes – természetszerű élőhelyeken, erdőkben, gyepekben és vizes élőhelyeken. De mi munkája lehet egy természetvédőnek a temetőben?

Az egerszalóki temető, a Laskó-patak teraszán került kialakításra és a katonai felmérések tanulsága szerint már régóta temetkezési helyként használják. A temetőben található az immár 280 éves Szűz Mária Szent Neve templom, amely ismert kegyhely is. Sok zarándok látogatja, miután egy vak leány csodálatos gyógyulása hírét vitte. A temető faragott sírkövei a Bükkaljai Tájegységi Értéktárba is bekerültek.

A temetőkertek többsége igen régi kialakítású. „Mint szentelt helyek” a régebbi időben a templomok közelében létesültek, „mintegy részét képezve a templomnak”. Temetkezési funkciójuknak megfelelően, fontos szempont volt kialakításukkor az is, hogy ármentes térszínen legyenek. Ezeken a meredekebb oldalakon a sztyepprétek, löszgyepek fennmaradása biztosított volt. Egyes bükkaljai temetőkertek megtartották folytonos kapcsolatukat a természetes gyepterületekkel, míg mások a települések fejlődésével „élő szigetekké”, zárványokká váltak.

Az elmúlt évtizedek szorgos felméréseinek köszönhetően bebizonyosodott, hogy a régi – gyepmozaikokat is őrző – temetőkertek igen fontos szerepet játszanak az egyes gyepekhez, cserjésekhez kötődő ritka fajok fennmaradásában. A közelmúltban több értékes tanulmány, szakkönyv is beszámolt ezekről az eredményekről. A feltáró munkában munkatársaink is aktívan részt vettek, így az igazgatóságunk működési területén immár több száz temetőkertből rendelkezünk védett növény- és/vagy állatfaj elterjedési adatával. A védett növényfajok együttes – és sokszor tömeges – előfordulása a temetőkben, azok „menedék” (refúgium) jellegét bizonyítják. Míg az első felmérések elsősorban az edényes növényvilágra szorítkoztak, addig újabban egyre több ritka – sok esetben védett vagy vörös könyves – zuzmó-, moha-, lepke-, bogár- és hüllőfaj temetőkerti elterjedése is ismertté vált.

Az egerszalóki temető érdekességét az adja, hogy igazi kuriózumként, 2012-ben megtalálták itt a fokozottan védett, az európai unió élőhelyvédelmi irányelvének II. függelékén is szereplő sztyepplepke (Catopta thrips) állományát. A fajnak akkor országos szinten is kevés élőhelye volt ismert. A sztyepplepke életmódjával kapcsolatos adatok bővülésével vált bizonyossá, hogy a lepke hernyói monofágok, azaz egyetlen növényfaj képezi a tápnövényüket. Ez a növény pedig a gumós macskahere (Phlomis tuberosa), amely nem meglepő módon a sztyepprétek, cserjések egyik jellemző, védett növényfaja. Az egerszalóki temetőkertben jelentős állományai élnek ennek a feltűnő levelű, virágzáskor igen attraktív növényfajnak.

A temetőkertekben igen eltérő intenzitású gyephasznosítás folyik. A jelenlegi sírok között a gyakori fűnyírás inkább csak a tőlevélrózsát nevelő vagy kora tavasszal virágzó, egyéves növényfajoknak kedvez, így az érzékenyebb fajok a temetőkert szegélyeibe húzódtak vissza, ott maradtak fenn. Szisztematikus feltáró munkával a temetőkert északi – kevésbé hasznosított – részterületén (ún. „régi temető”) összefüggő macskahere-állomány lett felfedezve, ahol a sztyepplepke is kimutatásra került. E szegletben még a szintén védett réti iszalag (Clematis integrifolia), a nyúlánk sárma (Ornithogalum brevistylum) és a Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) előfordulása is ismert.

Egerszalók község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013-ban védetté nyilvánította, a védett növényfajokat is tartalmazó, a fokozottan védett sztyepplepke (Catopta trips) élőhelyét is biztosító temetőkertjének egy részét, „Lepkés zug helyi jelentőségű védett természeti terület” megnevezéssel (Egerszalók község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013.(IX.12.) számú rendelete).

A helyi védettség kimondása azonban önmagában nem biztosítja a faj fennmaradását, így az ismételten becserjésedő „zug” kezelésére volt szükség. Emiatt igazgatóságunk munkatársai 2022 novemberében – a település önkormányzatával egyeztetve – a becserjésedett részeken mechanikus cserjeirtást végeztek, melynek keretében benzines fűkaszával és göllerollókkal vágták vissza, a felverődő kökény (Prunus spinosa), ördögcérna (Lycium barbarum), fehér akác (Robinia pseudoacacia) és vadrózsa (Rosa canina) cserjéket. Az újra megnyitott részeken a sztyepplepke tápnövényéül szolgáló macskahere-foltok megerősödését várjuk. Így reméljük, hogy munkánkkal hozzájárulhatunk a lepkefaj állományának védelméhez, fennmaradásához. A cserjés vegetáció szegélyben történő visszahagyásával továbbra is biztosítjuk a cserjésekhez kötődő gazdag élővilág fennmaradását (pl. énekesmadarak, viráglátogató rovarok stb.) is.


A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése.
A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.
További infó:
http://www.grasslandlifeip.hu

Kapcsolódó

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:48
Besucher aus dem Kiskunság Nationalpark [13.06.2022-19.06.2022]Am Montag, den 13. Juni kamen Lara und Jakob dann mit nach Eger, um ein bisschen was vom Bükk Nationalpark zu sehen. Am ersten Tag bestiegen wir einen kleinen Aussichtspunkt in Szarvaskő und besichtigten das Western Gate Besucherzentrum.Dienstag unternahmen wir eine kleine Wanderung direkt vom Direktorat aus und am Mittwoch zum Tar-kő Aussichtspunkt. Auch für Marie und mich war dies einer der beeindruckendsten Orte, die wir im Bükk gesehen haben. Danach besichtigten wir gemeinsam mit einem Ranger das Plateau und er erklärte uns einiges über die vorkommenden Pflanzen und einen Schmetterling, der weltweit nur in einem sehr kleinen Umkreis auf dem Plateau zu finden ist. Anschließend fuhren wir zu einem sogenannten „Virgin Forest“, einem Wald, der weder von der Forstwirtschaft genutzt werden darf noch von Wanderern betreten. Somit soll der Wald sich ohne jeglichen Einfluss des Menschen entwickeln. Am Donnerstag fand eine Art Evaluation des Observatoriums und umliegender Attraktionen statt. Wir halfen bei der Vor- und Nachbereitung und nahmen an den Führungen teil. Am letzten Tag des Austausches besichtigten wir in Lillafüred die Szent István-Höhle und die Annahöhle. Bei der Szent István-Höhle handelt es sich um eine Tropfsteinhöhle, in der ein bestimmtes Klima herrscht, welches besonders gut für die Gesundheit sein soll. Deshalb ist ein bestimmter Bereich der Höhle für Touristen gesperrt. Hier haben Leute mit verschiedenen Krankheiten die Möglichkeit sich, mit Schlafsack oder Decke, für ca. drei Stunden täglich hinzulegen, um die Heilungsprozesse im Körper zu unterstützen.Nach diesen zwei gemeinsamen Wochen war der Austausch vorbei. In der Zeit konnten wir alle einiges über sowohl den anderen als auch den eigenen Nationalpark lernen.
Tovább olvasom