Madarat találtam! Mit tegyek? 2023.03.27. 12:33

Az év folyamán (kiemelten: tavasztól nyárig) Igazgatóságunk számos lakossági megkeresést kap mentésre szoruló (sérültnek vélt, „árva”) madarakról, fiókákról. Kérjük, olvassa el összeállításunkat, mielőtt kapcsolatba lép velünk, és tájékozottságával segítsen másnak is!

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a természetvédelmi őrszolgálat, valamint a madármentő állomásokkal kapcsolatban álló munkatársak szívesen nyújtanak tanácsadást, tájékoztatást, segítséget. Azonban fontos tisztáznunk, hogy Igazgatóságunk feladatai szerteágazók, természeti értékeket szolgáló munkáink csupán egy szegmense a madármentés. Az üzemanyagárak növekedése mellett még inkább a megtalálók segítőkészségét és megértését kérjük, hiszen nincs kapacitásunk minden esetben „házhoz menni” az állatokért - és ez sokszor nem is szükséges.

Nagy segítség ugyanis számunkra, ha nemcsak a bejelentésnél, hanem a szállítás folyamán is készséges a megtaláló! Csak ott és akkor tegyünk bejelentést, ha erre valóban szükség van, és vállalni tudjuk az ezzel járó (akár anyagi) terheket, miközben végig ügyelünk arra, hogy a jó szándékunk ne okozzon nagyobb kárt a madaraknak!

  • Sérült madár esetén munkanapokon az alábbi telefonszámon tehet bejelentést: +36 30 597 7610 (8:00-tól 16:30-ig hívható),
  • Ügyeleti telefonszámunk (minden nap 12:00-tól hívható): +36 30 305 8539

A bejelentés során az alábbiakról fogunk információt kérni:

1. Hol találta a madarat?

Fontos tisztáznunk, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található-e a mentésre szoruló madár. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a honlapján összesítette az ország hivatalos madármentő közponjainak listáját is, így első körben érdemes ezen felsorolást áttanulmányozni: www.mme.hu/serult_madarat_talaltam -> Hivatalos mentőközpontok országos listája.

2. Biztos, hogy mentésre szorul a madár?

Mentésre szorul, ha:
  • sérült, húzza a lábát/szárnyát, szemmel látható sérülés található rajta,
  • gubbaszt, láthatóan rosszul érzi magát, „engedi, hogy megfogjuk”.
Nem szorul mentésre, ha:
  • tollas fióka, elugrál előlünk látható sérülés nélkül,
  • jó kondícióban van, táplálkozik, elszáll, elmenekül.

A fiókás időszakban a lenti összefoglaló ábra lehet segítségükre (Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület). Áprilistól augusztusig tart a fiókaszezon, s ilyenkor rengeteg bejelentést kapunk megmentendő madarakról. Pedig a legtöbbjük nem árvult el, ezért a legnagyobb segítség számukra az, ha nem fogjuk be, ha pedig már megtettük, a megtalálás helyén mielőbb engedjük el! Sok esetben tévesen vannak árvának ítélve és a mentőhelyekre szállítva a fiókák!

Ne felejtsük el azt sem, hogy nem akkor vagyunk felelős madárvédők, ha a természeti törvények ellen dolgozva bármi áron meg akarunk menteni minden egyes madarat, fészekaljat és fiókát! Erre csak a végveszélyben levő fajok esetében van szükség, de a legfőbb cél ott is a megfelelő élőhelyi viszonyok helyreállítása, mert enélkül az ilyen állatok is csak állatkertekben maradhatnának fönn!


Mit tehet Ön? / Tanácsaink – ha mentésre kerül a sor:

  • Tegyen bejelentést az illetékes nemzetipark-igazgatóság vagy madármentő hely felé, amennyiben szükséges segítse az átadást (az üzemanyagárak növekedése mellett és az erre fordított idő arányában nincs kapacitásunk minden esetben „házhoz menni” az állatokért). Kérjük, ne kíséreljék meg otthon nevelni, gyógyítani ezeket az állatokat, ez védett/fokozottan védett állatok esetében jogszabályba is ütközik!
  • Ha mindenképpen szükséges megfognunk az állatot, egészségügyi- és biztonsági okok miatt kesztyű és pokróc/szövetdarab használata ajánlatos! A madarak dobozba helyezésekor mindenképp használjunk kesztyűt (minimum nitril, latex gumikesztyűt vagy ezek híján nylonzacskót), utána pedig fertőtlenítsünk, mossunk kezet!
  • A házi galambok, a nem védett madarak, a vadászható fajok megmentése NEM az állami természetvédelem feladata! Mentőállomásunk célja a hazánkban természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok mentése. Szívünk szerint minden rászoruló állatot megmentenénk, de sajnos ez nem kivitelezhető. Állategészségügyi okok és kapacitáshiány miatt nem fogadhatjuk be az alábbi galambfajokat: házigalamb, balkáni gerle, örvös galamb. A hazánkban vadászható fajok minden egyede az állam tulajdonában van. Ezek felett kizárólag a vadászatra jogosult rendelkezhet. Ezért az alábbi, vadászható madárfajok egyedeit sem vesszük át: fácán, fogoly, vetési lúd, nagy lilik, TŐKÉS RÉCE, szárcsa, dolmányos varjú, szarka, szajkó. Ezen nem védett állatok mentésével kapcsolatban bővebb információ kérhető a honlapon megjelölt ügyeleti telefonszámon is 12:00-tól.
  • Mielőtt hozzányúlnánk a madárhoz, kérjük ki egy hozzáértő személy véleményét, mivel egy legyengült állat is tud komoly sérüléseket okozni!
  • Talált állatot csak engedéllyel rendelkező, hivatásos madármentőnek, állatgondozónak vagy természetvédelmi őrnek szabad átadni!
  • Talált madár/fióka/kisállat fotóját kérjük, NE TÖLTSÉK FEL a közösségi média felületekre (több okból sem: félrevezető tanácsokat kaphat a megtaláló, illetéktelen telefonszámok kerülhetnek nyilvánosságra stb.), és segítséget is csak valóban hozzáértőtől kérjünk és fogadjunk el!
  • Kérjük, ne itassák a madarakat! Még a csőre hegyére se tegyenek vizet!
  • Kérjük, ne etessék, ne ápolják vagy kötözzék be a szárnyát stb.! A madár szállításán kívül minden egyéb legyen a szakemberek feladata!
  • Szállításra egy akkora kartondoboz alkalmas, amibe a madár vagy a kisállat kényelmesen, de éppenhogy csak elfér. A túl nagy hely balesetveszélyes lehet. A dobozon lévő lyukak a levegőzés tekintetében ne legyenek túl nagyok. Ha lehet, kartondobozt használjunk!
  • Szállításig tegyük a madarat dobozostól egy nyugodt, csendes, állandó hőmérsékletű kültéri helyiségbe, pl. garázs, pince, erkély, terasz. A vadállatok a simogatástól nem nyugszanak meg, stresszt okoz számukra! A legideálisabb, ha csendben és sötétben várakozhatnak a szállításig/átadásig!
  • Nagyobb testű, sérült madarak esetén a befogáshoz lehetőleg kérjük szakember segítséget, vagy kiérkezésig tartsuk felügyelet alatt!


Kezeljük helyén a dolgot!

Természetvédelmi hivatkozás (Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapja):

Meg kell értenünk, hogy a ragadozók jelenléte, a betegségek és tapasztalatlanság okozta elhullás is a természeti folyamatok szerves része. Éppen ezen hatások ellensúlyozása érdekében költ a legtöbb kis- és közepes testméretű énekesmadár évente kétszer (esetleg háromszor), évi akár húsznál is több fiókát felnevelve. Mivel ezek a fajok több évig vagy évtizedig is élhetnek, stabil állomány fennmaradásához nincs szükség minden fióka túlélésére. Sőt, ez kimondottan kedvezőtlen lenne, mivel olyan állományrobbanást eredményezne, melynek következtében rövid időn belül elfogyna a táplálék, betegségek terjednének el, és az állomány magától összeomlana.

Ha a településen gyakori madarak egyetlen fiókáját sem mentenénk meg, az állományok azt sem éreznék meg, még a városokban sem. Érdemes megnézni ezeknek a fajoknak az összesítve jóval százmillió példány feletti éves állomány- és szaporulat-adatait (lásd a lenti táblázatot), és ennek fényében eldönteni, hogy fajvédelmi szempontból van-e jelentősége az évi néhány száz, néhány ezer, ráadásul gyakran feleslegesen "megmentett" fiókának.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ne segítsünk a madarakon – hiszen ebben nyújt tájékoztatást ez az oldal is −, de ezt csak ott, akkor és úgy tegyük, ha erre valóban szükség van!

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéről érkező mentett madarakat a távolság és a sürgősség figyelembe vételével az alábbi befogadó helyekre szállítjuk:

Ezen helyszínek együttműködését köszönjük!

A madármentésről még részletesebben (elsősegély, ablaknak ütközés stb.) a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán olvashat: Fiókát találtam! - Mit tegyek? https://www.mme.hu/maganyos_fiokat_talaltam

Természetvédelmi ügyeleti telefonszámunk a természetvédelemmel kapcsolatos havária helyzetek közérdekű bejelentését illetően (akut természetkárosításokkal kapcsolatos ügyek bejelentése, valamint a fokozottan védett fajokkal kapcsolatos események): +36 30 861-3808

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2020-ban kapta meg az engedélyt védett állatok tartására szolgáló mentőközpont üzemeltetésére Egerben. Évente több száz lakossági megkeresést kapunk segítségre szoruló állatokról, javarészt madarakról, denevérekről, emlősökről. Jelenleg a mentőhelyért két, Igazgatóságon dolgozó kolléga felel, egy állatgondozó, külsős munkatárs, valamint egy megbízott állatorvos. Fontosnak tartjuk, hogy a hozzánk kerülő állatok csak ott és annyit találkozzanak a jótevőikkel, amennyit muszáj, és ne alakuljon ki bennük semmilyen ragaszkodás vagy elfogadás az ember iránt. A mentőhely többek között ezért nem látogatható, hisz’ közös célunk, hogy minél kevesebbet lássanak minket a pártfogolt állatok. Évente kb. 500 állat kerül hozzánk. Állapotukról a megtalálók számára nincs kapacitásunk egyenként beszámolni. Ennek megértését köszönjük. Mentőállomásunkon a madarak elengedés előtt ornitológiai gyűrűt kapnak, ez mintegy személyi igazolványként segít minket a későbbi esetleges viszontlátásukkor.

Az alábbi videóban a 18. perctől egy 40 perces előadás szól az egri mentőállomás életéről:

KAPCSOLÓDÓ: Lakossági gólya-bejelentések

Fotók: Balázsi Péter, Jakab Sándor, Juhász Benedek, Kozma Attila, Molnár Márton, Soós Gábor, Szitta Tamás, Hák Flóra


Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom