Csendes tragédiák a légvezetékek mentén: fogyatkozó védett madaraink 2022.02.01. 22:25

Lakossági bejelentés alapján a Kömlő és Tiszanána között lévő út mentén húzódó középfeszültségű légvezeték mellett egy elpusztult túzokot találtunk.

Fotó: Antal András

A madár annak ellenére, hogy jó látási viszonyok voltak aznap délelőtt, repülés közben légvezetéknek ütközött és elpusztult. A vezeték, amelynek nekirepült, a szárnyát vágta el. Az esemény sajnos nem egyedi, ezek a madarak gyakran nem észlelik időben az oszlopok között feszülő sodronyokat. Rossz látási viszonyok között (pl. ködben), vagy menekülés közben különösen veszélyesek számukra a vékony huzalok. Nem ez az első eset a régióban, hogy e ritka madár ilyen módon pusztul el, miközben országosan is jelentős a hasonló esetek száma. A probléma nem csak a túzok esetében fordul elő, más nagy testű madárfajokat (pl. daru, gólya) is érint.

A túzok (Otis tarda) Európa legnagyobb testtömegű madara. Magyarországon fokozottan védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke: 1 millió forint. Az IUCN vörös listán jelenleg sérülékeny (Vulnerable) státuszban tartják nyilván. Változó egyedszámban, feldarabolódott elterjedési területtel egész Eurázsiában előfordul, az Ibériai-félszigettől Mongóliáig. Hazai állománya az elmúlt években fokozatosan erősödött. (Az idei, Körös-Maros Nemzeti Park által szervezett szinkronszámláson majd' 50 egyeddel többet regisztráltak a vizsgált területen, mint az előző évben: https://www.kmnp.hu/hu/hirek/szinkronszamlalas-a-k...)


Fotó: Ferenc Attila

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a dél-hevesi és dél-borsodi régióban él egy kis létszámú, perem helyzetű populáció, amely csak néhány egyedet számlál. Ezért különösen nagy veszteségnek számít ennek az egy egyednek az elvesztése is.

Dürgő kakas Fotó: Ferenc Attila

Az elmúlt időszakban egyre több helyen kerülnek fel a nagyfeszültségű távvezetékekre és a középfeszültségű hálózatokra is olyan berendezések, amelyek segítséget nyújtanak abban, hogy az ilyen, és ehhez hasonló balesetek elkerülhetők legyenek. Újabb szomorú példája annak, miért fontos, hogy az áramszolgáltatók az állami természetvédelemi szervekkel együttműködve csökkentsék az elektromos hálózat okozta madárpusztulások mennyiségét.

A középfeszültségű szabadvezetékek kétféle módon veszélyeztethetik a madarakat. Ködben, párás, esős vagy havas időben a rossz látási viszonyok miatt elsősorban a nagytestű madarak – túzokok, gémek, darvak, ludak – ütközhetnek a vezetékkel. A vezetéket tartó oszlopok úgynevezett fejszerkezetére beülő, akár kisebb testű madarakat pedig áramütés érheti. Az első esetben a vezetéknek ütköző, az esetek döntő részében súlyos sérülést szenvedő, majd a földre csapódó madár azonnal elpusztul. A második esetben az oszlop fejszerkezetére beülő madár – ragadozó madarak, gólyák, szalakóták, varjúfélék stb. –, ha két elektromos vezetőt vagy egy elektromos vezetőt és egy földelt oszlopelemet egyszerre érintenek meg, súlyos áramütést szenvednek. A madarak az esetek döntő többségében azonnal vagy az áramütést követően rövid időn belül elpusztulnak.

Az akadálymentes égbolt megállapodás 2008 óta érvényben van, melyben prioritásokba sorolták Magyarország villanyvezeték szakaszait, hogy a problémát ott tudják orvosolni legelőször, ahol a legnagyobb tömegben élnek, vonulnak madarak. Eddig összesen 3446 km hosszú vezetékszakaszon történt meg az oszlopfejek szigetelése (áramütés elleni védelem), 120 km hosszú légkábelt cseréltek le földkábellel és 2724 láthatóság-növelő eszközt helyeztek ki az ütközéses balesetek csökkentése érdekében.

A természetvédelmi őrszolgálat rendszeresen ellenőrzi a szigetelt oszlopok állapotát, valamint továbbra is dolgozik azon, hogy megállapítsa jelenleg mely területek veszélyeztetettek még, hogy mielőbb biztonságossá lehessen tenni az összes veszélyes légvezeték szakaszt.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt időszakban az áramszolgáltatókkal együttműködve jelentős erőfeszítéseket tett a madárpusztulások mértékének csökkentésére. A 2000-es évek elején LIFE programok támogatásával kezdtük meg az oszlopfej-szigeteléseket, illetve a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet területén a légvezetékek földkábelbe helyezését. 2013 és 2015 között a Dél-Borsodi és a Dél-Hevesi Tájegység területén a középfeszültségű szabadvezetékek szigetelésével, valamint földkábel fektetéssel – összesen több, mint 1,3 milliárd forintos beruházással – jelentős sikereket értünk el e téren, azaz madárvédelmi szempontból veszélyes középfeszültségű szabadvezeték hálózatot madárbaráttá alakítottunk. A beruházás során a madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékszakaszok oszlopelemeinek burkolását, átalakítását valamint cseréjét végezték el a szakemberek, illetve folytattuk a veszélyeztetett területeken a légvezetékek földkábelbe helyezését.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság KEOP és LIFE pályázatokból több mint 10.000 oszlopfej madárbarát szigetelését végezte el. Ugyanezen programok finanszírozásával, az áramszolgáltatóval együttműködésben cca. 40 km légvezeték földkábelbe helyezését sikerült megvalósítanunk az ütközéses madárpusztulásokkal leginkább veszélyeztetett dél-hevesi és dél-borsodi védett területeinken.


Légvezeték lebontása a földkábelre cserélést követően (forrás: Túzok LIFE, tuzok.hu)


A munka nem állhat meg, a végleges megoldást az áramütések elkerülésére nem a szigetelés, hanem madárbarát oszlopfejek és szerelvények kihelyezése oldhatja meg. Az ütközéses madárpusztulások megelőzését a veszélyeztetett területeken az elektromos vezetékek földkábelre cserélése jelentheti, amely megoldás üzembiztonsági/ellátási szempontból is jóval előnyösebb. Az áramszolgáltatókkal, e területen jártas szakemberekkel, civil szervezetekkel együttműködve az elmúlt húsz év során a műszaki megoldások jelentős fejlődésének lehettünk szemtanúi, tesztelői, részesei. A jövőben ez a munka tovább folytatódik, partnerszervezeteinkkel folyamatosan keressük a megoldást ennek a jelentős problémának a megoldására, hiszen fentiek miatt becslések szerint akár 500.000 madár pusztul el évente.

Amennyiben áramütésben elpusztult madarat talál, azt kérjük az alábbi bejelentő oldalon jelezze: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScOKEFFKD...

Ha sérült, röpképtelen, de élő madárral találkozik, kérjük értesítse a lakóhelye szerinti illetékes nemzeti park igazgatóságot.

Kapcsolódó

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

2023.04.19. 14:15
MareiAn einem Samstagmorgen, dem 22. Oktober 2022, ging es früh los, um an einer ganz besonderen Wanderung teilnehmen zu können. Mit etwa dreißig Personen machten wir uns von Répáshuta zu Fuß auf den Weg zum sogenannten „Virgin-Forest“. Das bedeutet konkret, dass dieser Wald beziehungsweise ein bestimmtes Waldgebiet seit einer Zeitspanne von mehreren hundert Jahren nicht von Menschen berührt wurde. Dieses „nicht-Berühren“ ist natürlich nicht wortwörtlich zu nehmen, sondern meint, dass seit besagter Zeitspanne kein Mensch in das Wachstum und die Entwicklung dieses Waldgebietes eingegriffen hat. Die besondere Bedeutung eines Virgin-Forests liegt nicht nur in der Unberührtheit, sondern auch in der damit einhergehenden hohen Biodiversität. Nicht nur die Pflanzen selbst sind teilweise stark geschützt und selten, sie bieten auch Lebensraum für viele seltene tierische Spezies. Daher darf der Virgin-Forest im Bükk-Nationalpark nur auf speziellen Touren betreten werden, die von Ranger:innen geleitet werden, und ist zudem mit Schildern ausgewiesen sowie eingezäunt.Begleitet haben uns auf dieser Wanderung auch zwei weitere UNESCO-Naturfreiwillige aus dem Kiskunság Nationalpark, die dabei nicht nur den Virgin-Forest, sondern auch die Waldgebiete von Répáshuta, Nagyvisnyó und Felsőtárkány kennenlernen konnten. Besonders eindrucksvoll waren Karstformationen wie die Dolinen und der unterschiedlich geschichtete, für den Bükk charakteristische Kalkstein, auf die uns der Ranger Attila Bartha hinwies. Anschließend ging es für uns noch auf die sogenannte „Jüdische Wiese“. Diese erhielt ihren Namen durch ihren früheren jüdischen Besitzer und die ursprüngliche Nutzung als Marktplatz, auf dem vor allem viele jüdische Personen ihre Produkte angeboten haben. Heute ist diese Wiese ein strenges Naturschutzgebiet, das Besucher:innen auf eigene Faust betreten dürfen. Nach mehreren Stunden spannender Wanderung überraschte uns der Regen glücklicherweise erst auf den letzten Metern.
Tovább olvasom
2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom