Csendes tragédiák a légvezetékek mentén: fogyatkozó védett madaraink 2022.02.01. 22:25

Lakossági bejelentés alapján a Kömlő és Tiszanána között lévő út mentén húzódó középfeszültségű légvezeték mellett egy elpusztult túzokot találtunk.

Fotó: Antal András

A madár annak ellenére, hogy jó látási viszonyok voltak aznap délelőtt, repülés közben légvezetéknek ütközött és elpusztult. A vezeték, amelynek nekirepült, a szárnyát vágta el. Az esemény sajnos nem egyedi, ezek a madarak gyakran nem észlelik időben az oszlopok között feszülő sodronyokat. Rossz látási viszonyok között (pl. ködben), vagy menekülés közben különösen veszélyesek számukra a vékony huzalok. Nem ez az első eset a régióban, hogy e ritka madár ilyen módon pusztul el, miközben országosan is jelentős a hasonló esetek száma. A probléma nem csak a túzok esetében fordul elő, más nagy testű madárfajokat (pl. daru, gólya) is érint.

A túzok (Otis tarda) Európa legnagyobb testtömegű madara. Magyarországon fokozottan védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke: 1 millió forint. Az IUCN vörös listán jelenleg sérülékeny (Vulnerable) státuszban tartják nyilván. Változó egyedszámban, feldarabolódott elterjedési területtel egész Eurázsiában előfordul, az Ibériai-félszigettől Mongóliáig. Hazai állománya az elmúlt években fokozatosan erősödött. (Az idei, Körös-Maros Nemzeti Park által szervezett szinkronszámláson majd' 50 egyeddel többet regisztráltak a vizsgált területen, mint az előző évben: https://www.kmnp.hu/hu/hirek/szinkronszamlalas-a-k...)


Fotó: Ferenc Attila

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a dél-hevesi és dél-borsodi régióban él egy kis létszámú, perem helyzetű populáció, amely csak néhány egyedet számlál. Ezért különösen nagy veszteségnek számít ennek az egy egyednek az elvesztése is.

Dürgő kakas Fotó: Ferenc Attila

Az elmúlt időszakban egyre több helyen kerülnek fel a nagyfeszültségű távvezetékekre és a középfeszültségű hálózatokra is olyan berendezések, amelyek segítséget nyújtanak abban, hogy az ilyen, és ehhez hasonló balesetek elkerülhetők legyenek. Újabb szomorú példája annak, miért fontos, hogy az áramszolgáltatók az állami természetvédelemi szervekkel együttműködve csökkentsék az elektromos hálózat okozta madárpusztulások mennyiségét.

A középfeszültségű szabadvezetékek kétféle módon veszélyeztethetik a madarakat. Ködben, párás, esős vagy havas időben a rossz látási viszonyok miatt elsősorban a nagytestű madarak – túzokok, gémek, darvak, ludak – ütközhetnek a vezetékkel. A vezetéket tartó oszlopok úgynevezett fejszerkezetére beülő, akár kisebb testű madarakat pedig áramütés érheti. Az első esetben a vezetéknek ütköző, az esetek döntő részében súlyos sérülést szenvedő, majd a földre csapódó madár azonnal elpusztul. A második esetben az oszlop fejszerkezetére beülő madár – ragadozó madarak, gólyák, szalakóták, varjúfélék stb. –, ha két elektromos vezetőt vagy egy elektromos vezetőt és egy földelt oszlopelemet egyszerre érintenek meg, súlyos áramütést szenvednek. A madarak az esetek döntő többségében azonnal vagy az áramütést követően rövid időn belül elpusztulnak.

Az akadálymentes égbolt megállapodás 2008 óta érvényben van, melyben prioritásokba sorolták Magyarország villanyvezeték szakaszait, hogy a problémát ott tudják orvosolni legelőször, ahol a legnagyobb tömegben élnek, vonulnak madarak. Eddig összesen 3446 km hosszú vezetékszakaszon történt meg az oszlopfejek szigetelése (áramütés elleni védelem), 120 km hosszú légkábelt cseréltek le földkábellel és 2724 láthatóság-növelő eszközt helyeztek ki az ütközéses balesetek csökkentése érdekében.

A természetvédelmi őrszolgálat rendszeresen ellenőrzi a szigetelt oszlopok állapotát, valamint továbbra is dolgozik azon, hogy megállapítsa jelenleg mely területek veszélyeztetettek még, hogy mielőbb biztonságossá lehessen tenni az összes veszélyes légvezeték szakaszt.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt időszakban az áramszolgáltatókkal együttműködve jelentős erőfeszítéseket tett a madárpusztulások mértékének csökkentésére. A 2000-es évek elején LIFE programok támogatásával kezdtük meg az oszlopfej-szigeteléseket, illetve a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet területén a légvezetékek földkábelbe helyezését. 2013 és 2015 között a Dél-Borsodi és a Dél-Hevesi Tájegység területén a középfeszültségű szabadvezetékek szigetelésével, valamint földkábel fektetéssel – összesen több, mint 1,3 milliárd forintos beruházással – jelentős sikereket értünk el e téren, azaz madárvédelmi szempontból veszélyes középfeszültségű szabadvezeték hálózatot madárbaráttá alakítottunk. A beruházás során a madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékszakaszok oszlopelemeinek burkolását, átalakítását valamint cseréjét végezték el a szakemberek, illetve folytattuk a veszélyeztetett területeken a légvezetékek földkábelbe helyezését.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság KEOP és LIFE pályázatokból több mint 10.000 oszlopfej madárbarát szigetelését végezte el. Ugyanezen programok finanszírozásával, az áramszolgáltatóval együttműködésben cca. 40 km légvezeték földkábelbe helyezését sikerült megvalósítanunk az ütközéses madárpusztulásokkal leginkább veszélyeztetett dél-hevesi és dél-borsodi védett területeinken.


Légvezeték lebontása a földkábelre cserélést követően (forrás: Túzok LIFE, tuzok.hu)


A munka nem állhat meg, a végleges megoldást az áramütések elkerülésére nem a szigetelés, hanem madárbarát oszlopfejek és szerelvények kihelyezése oldhatja meg. Az ütközéses madárpusztulások megelőzését a veszélyeztetett területeken az elektromos vezetékek földkábelre cserélése jelentheti, amely megoldás üzembiztonsági/ellátási szempontból is jóval előnyösebb. Az áramszolgáltatókkal, e területen jártas szakemberekkel, civil szervezetekkel együttműködve az elmúlt húsz év során a műszaki megoldások jelentős fejlődésének lehettünk szemtanúi, tesztelői, részesei. A jövőben ez a munka tovább folytatódik, partnerszervezeteinkkel folyamatosan keressük a megoldást ennek a jelentős problémának a megoldására, hiszen fentiek miatt becslések szerint akár 500.000 madár pusztul el évente.

Amennyiben áramütésben elpusztult madarat talál, azt kérjük az alábbi bejelentő oldalon jelezze: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScOKEFFKD...

Ha sérült, röpképtelen, de élő madárral találkozik, kérjük értesítse a lakóhelye szerinti illetékes nemzeti park igazgatóságot.

Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom