Csendes tragédiák a légvezetékek mentén: fogyatkozó védett madaraink 2022.02.01. 22:25

Lakossági bejelentés alapján a Kömlő és Tiszanána között lévő út mentén húzódó középfeszültségű légvezeték mellett egy elpusztult túzokot találtunk.

Fotó: Antal András

A madár annak ellenére, hogy jó látási viszonyok voltak aznap délelőtt, repülés közben légvezetéknek ütközött és elpusztult. A vezeték, amelynek nekirepült, a szárnyát vágta el. Az esemény sajnos nem egyedi, ezek a madarak gyakran nem észlelik időben az oszlopok között feszülő sodronyokat. Rossz látási viszonyok között (pl. ködben), vagy menekülés közben különösen veszélyesek számukra a vékony huzalok. Nem ez az első eset a régióban, hogy e ritka madár ilyen módon pusztul el, miközben országosan is jelentős a hasonló esetek száma. A probléma nem csak a túzok esetében fordul elő, más nagy testű madárfajokat (pl. daru, gólya) is érint.

A túzok (Otis tarda) Európa legnagyobb testtömegű madara. Magyarországon fokozottan védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke: 1 millió forint. Az IUCN vörös listán jelenleg sérülékeny (Vulnerable) státuszban tartják nyilván. Változó egyedszámban, feldarabolódott elterjedési területtel egész Eurázsiában előfordul, az Ibériai-félszigettől Mongóliáig. Hazai állománya az elmúlt években fokozatosan erősödött. (Az idei, Körös-Maros Nemzeti Park által szervezett szinkronszámláson majd' 50 egyeddel többet regisztráltak a vizsgált területen, mint az előző évben: https://www.kmnp.hu/hu/hirek/szinkronszamlalas-a-k...)


Fotó: Ferenc Attila

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a dél-hevesi és dél-borsodi régióban él egy kis létszámú, perem helyzetű populáció, amely csak néhány egyedet számlál. Ezért különösen nagy veszteségnek számít ennek az egy egyednek az elvesztése is.

Dürgő kakas Fotó: Ferenc Attila

Az elmúlt időszakban egyre több helyen kerülnek fel a nagyfeszültségű távvezetékekre és a középfeszültségű hálózatokra is olyan berendezések, amelyek segítséget nyújtanak abban, hogy az ilyen, és ehhez hasonló balesetek elkerülhetők legyenek. Újabb szomorú példája annak, miért fontos, hogy az áramszolgáltatók az állami természetvédelemi szervekkel együttműködve csökkentsék az elektromos hálózat okozta madárpusztulások mennyiségét.

A középfeszültségű szabadvezetékek kétféle módon veszélyeztethetik a madarakat. Ködben, párás, esős vagy havas időben a rossz látási viszonyok miatt elsősorban a nagytestű madarak – túzokok, gémek, darvak, ludak – ütközhetnek a vezetékkel. A vezetéket tartó oszlopok úgynevezett fejszerkezetére beülő, akár kisebb testű madarakat pedig áramütés érheti. Az első esetben a vezetéknek ütköző, az esetek döntő részében súlyos sérülést szenvedő, majd a földre csapódó madár azonnal elpusztul. A második esetben az oszlop fejszerkezetére beülő madár – ragadozó madarak, gólyák, szalakóták, varjúfélék stb. –, ha két elektromos vezetőt vagy egy elektromos vezetőt és egy földelt oszlopelemet egyszerre érintenek meg, súlyos áramütést szenvednek. A madarak az esetek döntő többségében azonnal vagy az áramütést követően rövid időn belül elpusztulnak.

Az akadálymentes égbolt megállapodás 2008 óta érvényben van, melyben prioritásokba sorolták Magyarország villanyvezeték szakaszait, hogy a problémát ott tudják orvosolni legelőször, ahol a legnagyobb tömegben élnek, vonulnak madarak. Eddig összesen 3446 km hosszú vezetékszakaszon történt meg az oszlopfejek szigetelése (áramütés elleni védelem), 120 km hosszú légkábelt cseréltek le földkábellel és 2724 láthatóság-növelő eszközt helyeztek ki az ütközéses balesetek csökkentése érdekében.

A természetvédelmi őrszolgálat rendszeresen ellenőrzi a szigetelt oszlopok állapotát, valamint továbbra is dolgozik azon, hogy megállapítsa jelenleg mely területek veszélyeztetettek még, hogy mielőbb biztonságossá lehessen tenni az összes veszélyes légvezeték szakaszt.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt időszakban az áramszolgáltatókkal együttműködve jelentős erőfeszítéseket tett a madárpusztulások mértékének csökkentésére. A 2000-es évek elején LIFE programok támogatásával kezdtük meg az oszlopfej-szigeteléseket, illetve a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet területén a légvezetékek földkábelbe helyezését. 2013 és 2015 között a Dél-Borsodi és a Dél-Hevesi Tájegység területén a középfeszültségű szabadvezetékek szigetelésével, valamint földkábel fektetéssel – összesen több, mint 1,3 milliárd forintos beruházással – jelentős sikereket értünk el e téren, azaz madárvédelmi szempontból veszélyes középfeszültségű szabadvezeték hálózatot madárbaráttá alakítottunk. A beruházás során a madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékszakaszok oszlopelemeinek burkolását, átalakítását valamint cseréjét végezték el a szakemberek, illetve folytattuk a veszélyeztetett területeken a légvezetékek földkábelbe helyezését.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság KEOP és LIFE pályázatokból több mint 10.000 oszlopfej madárbarát szigetelését végezte el. Ugyanezen programok finanszírozásával, az áramszolgáltatóval együttműködésben cca. 40 km légvezeték földkábelbe helyezését sikerült megvalósítanunk az ütközéses madárpusztulásokkal leginkább veszélyeztetett dél-hevesi és dél-borsodi védett területeinken.


Légvezeték lebontása a földkábelre cserélést követően (forrás: Túzok LIFE, tuzok.hu)


A munka nem állhat meg, a végleges megoldást az áramütések elkerülésére nem a szigetelés, hanem madárbarát oszlopfejek és szerelvények kihelyezése oldhatja meg. Az ütközéses madárpusztulások megelőzését a veszélyeztetett területeken az elektromos vezetékek földkábelre cserélése jelentheti, amely megoldás üzembiztonsági/ellátási szempontból is jóval előnyösebb. Az áramszolgáltatókkal, e területen jártas szakemberekkel, civil szervezetekkel együttműködve az elmúlt húsz év során a műszaki megoldások jelentős fejlődésének lehettünk szemtanúi, tesztelői, részesei. A jövőben ez a munka tovább folytatódik, partnerszervezeteinkkel folyamatosan keressük a megoldást ennek a jelentős problémának a megoldására, hiszen fentiek miatt becslések szerint akár 500.000 madár pusztul el évente.

Amennyiben áramütésben elpusztult madarat talál, azt kérjük az alábbi bejelentő oldalon jelezze: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScOKEFFKD...

Ha sérült, röpképtelen, de élő madárral találkozik, kérjük értesítse a lakóhelye szerinti illetékes nemzeti park igazgatóságot.

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom