Beszámoló a HUMANITA nyári egyetemről 2025.08.25. 10:00

A népszerű természeti területek látogatottsága a turizmus és rekreáció iránti növekvő igény miatt folyamatosan emelkedik. A megnövekedett emberi jelenlét azonban komoly ökológiai terheléssel jár, amely veszélyezteti az érintett élőhelyek biológiai sokféleségét és ökoszisztéma-szolgáltatásait. A HUMANITA projekt célja ennek az ellentmondásnak a feloldása.

Bár a turizmus gazdasági szempontból bevételt biztosít, közben jelentős nyomás alá kerülnek ezek a sérülékeny ökoszisztémák; többek között az erózió, az inváziós fajok megjelenése és a szennyezés, szemetelés révén. A megfelelő egyensúly elérése nehéz, de kulcsfontosságú a védett területek kezelésében, amely hosszú távú elkötelezettséget igényel. Ennek a tudatosítására, legfőképpen a jövő generációja számára valósult meg a HUMANITA projekt nyári egyeteme.

A nyári egyetemet 2025. július 14. és 17. között tartották, programja különféle témákra épült, és kombinálta az elméleti ismeretek, a gyakorlati munka és a laborban végzett vizsgálatok bemutatását. Az elméleti ismeretekkel a Karintiai Egyetem villachi kampuszán ismerkedhettek meg a hallgatók, míg a terepi munkának a Karawanken UNESCO Globális Geoparkban a Petzen hegy, mint kísérleti terület adott helyet. A HUMANITA partnereiként a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) és a CEEweb a Biológiai Sokféleségért (CEEweb) is hozzájárultak a nyári egyetem megvalósításához, betekintést nyújtva az élővilágot vizsgáló monitoring tevékenységek és a „citizen science”, avagy a közösségi tudományos adatgyűjtés ismereteibe.

A terepi napokon a BNPI a CEEweb segítségével tartott képzést a kétéltűek felméréséről. Főként alpesi gőték (Triturus alpestris), pettyes gőték (Lissotriton vulgaris) és egy barna varangy (Bufo bufo) kerültek vizsgálatra. Bőrfelületükről mintát vettek, hogy később kimutathassák a Batrachochytrium dendrobatidis (BD) és a Ranavirus jelenlétét. A BD egy kifejezetten veszélyes gombás betegség, amely több mint 90 kétéltűfaj kihalásáért felelős világszerte. A Ranavirus szintén komoly hatással van a kétéltűpopulációk csökkenésére – például az Egyesült Királyságban a gyepi békák (Rana temporaria) állománya 85%-kal csökkent a betegség jelenléte, terjedése miatt. A BNPI jelenleg a Mátrában vizsgálja e betegségek hatását, főleg sárgahasú unkákon (Bombina variegata) és gyepi békákon. A vizsgálatot követően a minták RT-PCR módszerrel kerültek elemzésre, és nem mutatták ki a BD jelenlétét a nyári egyetem során vizsgált populációban.

A nyári egyetem tanulói hálóval gyűjtik be a kétéltűeket a mintavételezés bemutatásához (Kép: Urosh Grabner)

A sok alpesi gőte között egy varangyot is be tudtunk fogni (Kép: Urosh Grabner)

Bodzás János és Balázsi Péter BNPI természetvédelmi őrök mutatják be a mintavételezés menetét (Kép: Urosh Grabner)

A nyári egyetem másik központi témája a lakossági, tudományos adatgyűjtés volt, amelyet például az iNaturalist applikáció, valamint az olasz Emilia-Romagna régió természetes forrásainak felmérése révén ismertettek. A CEEweb és a BNPI bemutatták a magyar Hulladékradar alkalmazást is, amely – nevéhez hűen – az illegális hulladéklerakók bejelentését teszi lehetővé a lakosság számára. Magyarországon a hulladékkezelés nehézségei, valamint az illegális szemétlerakás miatt komoly kihívásokkal kell szembenézni.

A Hulladékradar alkalmazást az Energiaügyi Minisztérium fejlesztette ki az illegális szemétlerakók könnyebb felszámolása céljából. Hazánkban a bejelentett helyszíneken a földtulajdonosokat kötelezik annak eltakarítására. Eddig több mint félmillió tonna hulladék került eltávolításra a program keretében, amely jól mutatja az állampolgárok elkötelezett hozzáállását is. Az így gyűjtött adatok ugyanakkor további eredmények kimutatását is lehetővé teszik. Megállapítható, hogy ilyen illegális lerakók sok esetben közutak mentén alakulnak ki, valamint a turisták által közkedvelt, gyakrabban látogatott helyszínek környékén.

Megyeri Balázs, geopark szakmenedzser előadást tart a Hulladékradar applikációban, a BNPi működési területén bejelentett illegális hulladékok területi eloszlásáról (Kép: Urosh Grabner)

A HUMANITA nyári egyetem is rávilágított arra, hogy a turizmus és a természetvédelem közötti egyensúly megtalálása egyrészt technikai jellegű, ugyanakkor együttműködést igénylő feladat is. A látszólag apró lépések – mint például egy okostelefonos bejelentés – is részévé válhatnak nagyobb környezetvédelmi programoknak. A gyakorlati terepi napok rámutattak az ökológiai adatok gyűjtésének és értelmezésének fontosságára. A résztvevők egyértelműbb képet kaphattak a természetvédelmi területek kezelésének kihívásairól, és arról is, hogyan járulhatnak hozzá mind a civilek, mind pedig a szakértők a természeti környezet megóvásához. A nyári egyetem nemcsak a jövő természetvédőit képezte, hanem a turizmus és a természetvédelem közötti egyensúly fenntartásának javítását is szolgálta.

Szerzők: Hannah Poultney gyakornok, CEEweb a Biológiai Sokféleségért; Magyar Linda vezető szakértő, CEEweb; Megyeri Balázs geopark szakmenedzser, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.


Megyeri Balázs
Megyeri Balázs
Geopark szakmenedzser

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt.An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom