Beköltözött az első mogyorós pele az odútelepünkre 2026.05.04. 11:00

Örömmel osztjuk meg a hírt, hogy Eger közelében, a Nyugat-Bükki Tájegység területén kialakított odútelepünkön megjelent az első mogyorós pele!

Az odútelep első mogyorós peléje

Idén márciusban 50 darab fából készült, mesterséges odút helyeztünk ki egy Egerhez közeli erdő szélén. A program célja, hogy a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) módszertana szerint hosszú távon nyomon kövessük a hazai pelefajok – a fokozottan védett erdei pele (Dryomis nitedula), a mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) és a nagy pele (Glis glis) – odúhasználatát és állományváltozását. Ezek az apró termetű, főként éjszaka aktív rágcsálók a sűrű, változatos cserjeszintű erdőket kedvelik.

A fotón egy nagy pele (Glis glis) látható, amelyet még 2015-ben figyeltünk meg a területen – bízunk benne, hogy ez a faj is hamarosan birtokba veszi az odútelepet

A területen korábban is ismert volt a jelenlétük, így az odúk kihelyezésének célja nem ezen állatok előfordulásának igazolása, hanem az odúhasználat és az állománydinamika hosszú távú nyomon követése. Az előírt módszertan szerint márciustól októberig havonta egyszer ellenőrizzük az odúkat, és minden alkalommal feljegyezzük a bennük talált életnyomokat. A fészkek és egyéb nyomok alapján meg tudjuk állapítani, hogy melyik pelefaj használja az adott odút, sőt arra is következtethetünk, milyen célból veszi igénybe – például pihenésre vagy táplálkozásra.

Az odúkat úgy helyeztük ki, hogy a bejárat a fatörzs felé nézzen, ezzel is növelve a pelék megtelepedésének esélyét. Előfordul azonban, hogy madarak is birtokba veszik azokat. Eddig széncinegékkel (Parus major) és kék cinegékkel (Cyanistes caeruleus) találkoztunk, de időnként darázsfészkekbe is belebotlottunk. Ezen a területen többször is megfigyeltük, hogy a cinegék a moha mellett vaddisznószőrt is felhasználnak a fészkek béleléséhez, olykor meglepően nagy mennyiségben.

Széncinege szőrrel bélelt fészekben

A második ellenőrzés során több odúban madárfészkeket és tojásokat is találtunk, ugyanakkor nagy örömünkre az egyik odúban egy békésen összegömbölyödött, alvó mogyorós pelét is megfigyeltünk! Az ellenőrzéseket minden alkalommal óvatosan és zajmentesen végezzük, hogy ne zavarjuk a madarak nyugalmát sem. A pele például fel sem ébredt a "látogatásunk" ideje alatt.

Széncinege tojások mesterséges odúban

Reméljük, hogy idővel mindhárom pelefaj birtokba veszi az odútelepünket, és a jövőbeni odúellenőrzéseink során ezen fajok képviselőivel is találkozhatunk.

A Képgalériában az odúellenőrzésekről, valamint a területen rögzített pele előfordulásokról –erdei pele és a nagy pele megfigyelésekről – tekinthetnek meg fotókat.

Fotók: Bodzás János, Hák Flóra, Herczegné Székely Anita, Majoros Csilla

Hák Flóra
Hák Flóra
természetvédelmi referens
Bodzás János
természetvédelmi őr

Kapcsolódó

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022.08.23. 15:27
Bastardindigo Sträucher und eine Tonne Fledermauskot[21.03.2022-26.03.2022]Es gab bereits und wird noch viele Tage geben, an denen wir im Büro sitzen und Recherche Arbeit zu unterschiedlichen Themen leisten, Zusammenfassungen und Übersichten erstellen oder auch mal Buchausschnitte einscannen. Jedoch wollen wir unsere Blogeinträge besonders den Aktivitäten draußen widmen. Somit waren wir in der letzten Woche unter anderem in der Nähe von Tiszabábolna. Hier mussten Bastardindigo Sträucher (Amorpha fruticosa) in einem sumpfigen Gebiet abgesägt, zum Rand des Sumpfgebietes und von dort über eine Grasfläche zu einer Häckselmaschine transportiert werden. Bei diesen Sträuchern handelt es sich auch dieses Mal um eine invasive Art. Diese kommt aus China und verbreitet sich aggressiv und sehr schnell. Somit verschlechtert sich die Qualität des Ökosystems und einheimische Pflanzen werden verdrängt.An einem anderen Tag waren wir in der reformierten Kirche von Bánhorváti um diese von Fledermauskot zu befreien. Im Gebälk der Kirche leben circa dreihundert Fledermäuse, unter anderem kleine Hufeisennasen und große Mausohren. Da der Nationalpark sich dafür einsetzt, dass diese Tiere weiterhin den Lebensraum in der Kirche nutzen können, sind sie auch für die Beseitigung des Kots zuständig. Es sind verschiedene Gebäude, wo dies gemacht werden muss und findet so ungefähr in einem drei Jahres Abstand statt. In dieser Zeit hat sich ca. eine Tonne an Kot gesammelt, die wir in Säcke schippten und die steilen Treppen vom Dachboden heruntertragen mussten. Nach mehreren Stunden harter Arbeit und ca. 80 Säcken mit Kot waren wir endlich fertig und ziemlich erschöpft. Am Samstag war ein normaler Arbeitstag, da dieser freie Tag auf den 14. März verlegt wurde, um ein verlängertes Wochenende zu ermöglichen. Diesen verbrachten wir erneut mit dem Sammeln von Müll.
Tovább olvasom