A Vadonleső Program idén a fokozottan védett magyar szöcskeegeret (Sicista trizona trizona) választotta meg az Év Emlősének. Tartalmas esztendőt tudhatunk magunk mögött, aminek koránt sincs vége, hiszen három hónapig tudhatja még Igazgatóságunk „ékköve” ezt a címet magáénak.
Bár számunkra minden évben a magyar szöcskeegér az év emlőse…
Idén kiemelten foglalkoztunk a faj széleskörű megismertetésével is. Számos iskolai, óvodai és felsőoktatási foglalkozást, tanórát, kitelepülést tartottunk, amelyek témája a szöcskeegér volt. A számadatok alapján az évben ezidáig a GRASSLAND-HU projektet képviselve több mint ezer érdeklődőt értünk el. A „környezeti nevelési” tevékenység ebben az esetben nehezített terep, hiszen kevés embernek adatik meg a lehetőség, hogy „élőben” is találkozhasson ezzel a ritka emlősállattal. Ennek ellenére a szöcskeegér – ami mint tudjuk, valójában nem is egér - olyan érdekes témának bizonyult, hogy még így is sok gyermek és felnőtt figyelmét felkeltette. Kommunikációnk egyik nem titkolt célja ugyanis az volt, hogy a nagyközönséggel is megismertessük, hogy milyen ritka és különleges természeti érték(ek)nek ad otthont szűkebb hazánk.
„Szöcskeegér Nap”
A fajjal foglalkozó szakmai szervezeteknek februárban a miskolci Szeleta Park Látogatóközpontban tartottunk nyitórendezvényt. Eredeti tervünk szerint májusban terepi programmal folytattuk volna az eseményt, azonban ezen elképzelésünket a száj- és körömfájás miatt bevezetett korlátozások meghiúsították. Szeptember 24-én sikerült „bepótolnunk” a tavaszra tervezett kitelepülési napot, melynek a „Szöcskeegér Nap” elnevezést adtuk, s aminek a Batúz Tanya Természetvédelmi Kezelési Központ adott otthont. A program a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft-vel és a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesülettel közös szervezésben valósult meg.
A több mint 100 fő részvételével létrejövő rendezvény céljai között szerepelt az is, hogy lehetőséget biztosítsunk a találkozásra és eszmecserére a partnerek, a helyiek és a diákok, egyetemisták között. Az összejövetelen így nemcsak a közvetlenül a faj megóvásával, kutatásával vagy éppen népszerűsítésével foglalkozó szűk (ám egyre táguló) kör jelent meg, hanem a helyi gazdálkodók és polgármesterek, egyetemisták, hazai és erdélyi természetvédelmi szervezetek, továbbá bábszínészek és a Szöcskeegér Szökkenés nyertesei is képviseltették magukat.
.JPG "K_A_8348 (1).JPG")
A rendezvényen köszöntőt mondott Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, Füredi Kornél, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője, valamint dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója. Mind kiemelték eme apró élőlény fontosságát, pótolhatatlanságát és hogy az általuk vezetett szervezetek hogyan tudnak hozzájárulni nemcsak a megismeréséhez, hanem a megőrzéséhez is. Őket dr. Váczi Olivér vezető természetvédelmi szakértő (Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.) követte, aki előadást tartott az év folyamán a szöcskeegér témájában tartott kommunikációs tevékenységekről, valamint előzetes betekintést nyújtott a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által kiírt alkotói pályázatra készült műremekekből. Majd Balázsi Péter természetvédelmi őr (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság) bemutatta a szöcskeegér kutatásának múltját, védelmének jelenét és beszámolt a 2025-ös aktualitásokról is. Dr. Cserkész Tamás pályázati koordinátor (Magyar Természettudományi Múzeum) pedig az előző témát folytatva felvázolta a remélhetőleg szöcskeegérben gazdag jövőt, és hogy ennek megvalósulásáért miket tervezünk véghezvinni.
.JPG "K_A_8362 (1).JPG")
A délelőtt folyamán a Batúz épülete előtt természetismereti standokkal, játékos foglalkozásokkal várta a résztvevőket a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Magyar Természettudományi Múzeum, valamint Igazgatóságunk, továbbá a Fővárosi Állat- és Növénykert, akiknél megtekinthettek az érdeklődők élő, pirók erdeiegereket (Apodemus agrarius), vagyis azt a fajt, amivel a leggyakrabban keverik össze a magyar szöcskeegereket.
A délután folyamán a Batúz tanya büszkeségei, a furioso-north star lovak és lovasaik tartottak bemutatót. Az itteni ménes feladata - a magyar tarka és kárpáti borzderes szarvasmarhákkal egyetemben - a szöcskeegereknek megfelelő élőhely fenntartásának segítése is.
Az eseményt terepi programokkal zártuk, amelyek közé tartozott a kihalt faluként elhíresült Nagyecsér templomának megtekintése és vele együtt a táj régészeti jelentőségének megismerése. Egy másik lehetőség volt a rendezvényhelyszín körüli madarászséta, amely során - a kissé szelesre forduló időjárás ellenére - számos pusztai fajt meg lehetett figyelni, így például az éppen akkor gyülekező kék vércséket (Falco vespertinus) is. A harmadik pedig egy kimondottan a névadó faj élőhelyére koncentráló túra volt, ahol a nemzetipark-igazgatóságok, valamint a természetvédelmi szervezetek szakemberei megtekinthettek egy tényleges szöcskeegeres élőhelyfoltot, ahol kérdéseikkel, észrevételeikkel járulhattak hozzá a további együttgondolkodáshoz.
Oszakai kitekintő
A „Szöcskeegér Nap”-on a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának munkatársait mellőznünk kellett, hiszen a 2025-ös Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonjában tartottak előadást éppen azon a héten a szöcskeegér megismeréséért és védelméért végzett kutatásukról. Ezért videóban üzentek Japánból a rendezvényen résztvevőknek, csakúgy, mint a Mouse of Hungary dalt jegyző egri illetékességű Kerekes Band is, akik szintén Magyarországot képviselték ezen a világkiállításon.
Beharangozó!
Egerben december 9-én, egy videóvetítéssel egybekötött előadással búcsúzik Igazgatóságunk a szöcskeegér évétől, amelynek a Bródy Sándor Könyvtár ad majd otthont.
A rendezvényen készült egyik médiaanyag: A Vadonleső program a magyar szöcskeegeret választotta meg az Év emlősének - HÍR TV+
.jpg "Névtelen terv(7).jpg")
A magyar szöcskeegér globálisan veszélyeztetett állat, ezért is kapott két másik emlősfajjal együtt külön akciót a LIFE17 IPE/HU/000018 azonosító számú, LIFE-IP GRASSLAND-HU elnevezésű projekt keretében, ami a gyepterületeken élő, prioritást jelentő emlősfajok környezetvédelmi állapotának javítását tűzte ki egyik céljául (C.5. akció - Fajokat célzó környezetvédelmi intézkedések). A faj pénzben kifejezett értéke 1.000.000 Ft.
Fotók: Balázsi Péter, Kozma Attila
www.bnpi.hu/hu/hir/elkezdodott-a-magyar-szocskeege...
