Tavaly decemberben indult el az „Életképes ürgeállomány fennmaradásának biztosítása a Pannon régióban” (CitellusLIFE) elnevezésű projekt, amelynek célja a Pannon régióban élő, fokozottan védett európai ürge (Spermophilus citellus) hosszú távú megőrzése és állományainak megerősítése.
Fotó: Hák Flóra
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a projekt három védett területet érint, ahol összesen öt helyszínen tervezünk ürge-visszatelepítést. Idén elsőként a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben került sor a visszatelepítésre, a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület vezetésével.
Fotó: Soós Gábor
A repülőtérről a védett legelőre
Az áttelepített ürgék a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területéről származnak, ahol napjainkra Magyarország egyik legnagyobb ürgeállománya alakult ki. A nagy egyedszám ugyanakkor repülésbiztonsági kockázatot is jelenthet, mivel az ürgékre vadászó ragadozó madarak repülőgépekkel ütközhetnek, emellett pedig az ürgék elütése is gyakori. Innen az állatok befogása és áttelepítése több szempontból is "előnyös", hiszen az ürgék nemcsak biztonságosabb élőhelyre kerülnek, hanem a természetes állományok megerősítésében is fontos szerepet játszanak. A hatóságok iránymutatását követve a jelenleg több mint tízezer egyedre becsült reptéri állomány csupán elenyésző része került áttelepítésre. Ráadásul az áttelepített állatokat a repülőtéri forgalom által leginkább veszélyeztetett területekről fogták be.
Fotó: Sebő Ádám
Fotó: Sebő Ádám
Ürgeőrök vigyáztak az áttelepített állatokra
Az áttelepítést követő első időszak különösen érzékeny az ürgék számára, ezért felügyeletüket, éjjel-nappali önkéntes „ürgeőrök” látták el. Feladataik közé tartozott az állatok megfigyelése, a kiegészítő etetés és itatás, valamint a lehetséges veszélyforrások és ragadozók jelenlétének figyelemmel kísérése. Az önkéntes szolgálatot kora tavasszal hirdettük meg a projekt, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kommunikációs felületein.
Fotó: Tikovits Ernő
Fotó: Soós Gábor
Az ürgeőrök tudományos szempontból több értékes megfigyelést is tettek. Többek között azt tapasztalták, hogy az idei, rendkívül meleg nyári időszakban az ürgék előszeretettel használták a számukra kihelyezett itatókat. Ez azért is érdekes megfigyelés, mert ezek az állatok a folyadékszükségletüket a táplálékukból fedezik. Az ürgék számára kihelyezett eleség pedig – többek között alma és napraforgómag – természetesen más állatok figyelmét sem kerülte el. A területen élő mezei pockok (Microtus arvalis) is örömmel fogyasztottak belőle, a pockokból pedig éjszaka macskabaglyok (Strix aluco) fogyasztottak szívesen.
Ürge menü (Fotó: Hák Flóra)
Fotó: Soós Gábor
Az áttelepített állatok életének megfigyelését kamerák is segítették. Az alábbi videó a kiengedési területen működtetett „ÜrgeLeső” kamera felvételeiből mutat be néhány érdekes részletet a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület közösségi oldalán:
https://www.facebook.com/reel/1488978532985198
Az állatok jövője és állományuk nyomon követése
Fontos, hogy nyomon kövessük, hogyan alkalmazkodnak az állatok az új élőhelyükhöz, és sikerül-e megtelepedniük a területen. A továbbiakban is gondoskodunk az ürgék kiegészítő etetéséről, itatásáról, valamint a szőrmés ragadozók – a róka, az aranysakál és a borz – állományának szabályozásáról. Legközelebb szeptemberben mérjük fel a területen az ürgelyukak számát. Ez alapján képet kapunk arról, hogyan alakul az állomány az új élőhelyen. Az állatok ezután szeptember–október folyamán téli nyugalomra vonulnak, így ezt követően legközelebb tavasszal találkozunk velük.
Fotó: dr. Földes-Leskó Gabriella
De miért is védjük az ürgéket?
Az ürgét a múlt század közepéig mezőgazdasági kártevőként tartották számon, sőt, népi eledelként fogyasztották is, azonban részben a korlátlan irtás, és javarészt a tájhasználat változása miatt a számuk napjainkra drasztikusan lecsökkent. Az ürge mára világszerte veszélyeztetett fajnak számít, hazánkban 2012-ben fokozottan védetté nyilvánították, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 250 000 Ft egyedenként.
Fotó: Soós Gábor
Köszönetnyilvánítás
Ezúton is köszönjük önkénteseink segítségét és elkötelezett munkáját! Az éjjel-nappali szolgálat, a nyári kánikulában végzett lelkiismeretes felügyelet, valamint az állatok ellátása kiemelkedően fontos volt az áttelepítés első, az állatok számára érzékeny időszakában!
Fotó: dr. Földes-Leskó Gabriella
Köszönjük: Baksay Angélának, Bodnár Katalinnak, Bukovics Diánának, Dukai Balázsnak, dr. Földes-Leskó Gabriellának, a Korompai családnak, Machlik Mirának, Sipos Zoltánnak, Tömösközy Dalmának, Varacskai Zoltánnak és Zám Zalánnak
Fotók: dr. Földes-Leskó Gabriella, Hák Flóra, Sebő Ádám, Soós Gábor, Tikovits Ernő
A „CitellusLIFE” c. projekt a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium társfinanszírozásával valósul meg.
