„…Védve is van már az ürge, / reméljük, hogy egy se hull el, / kétszázötvenezer forint / egy együrgés ürgeburger.” (Lackfi János: Ürgesors)
Ironizált kedvesen Lackfi János kortárs költőnk az ürge kapcsán, mikor 136 évvel Petőfi Sándor Arany Lacinak című költeménye „Fürge ürgéje” után verset írt – a mostanra már fokozottan védett – kisemlősről.
Hazánk ugyanis az élen jár Európában az egyes emlősfajok jogi védettsége terén is, az alábbi írás ennek a nehéz és időnként bonyolult menetét igyekszik felidézni. Ezt szeretnénk, a teljesség igénye nélkül górcső alá venni, annak érdekében, hogy a nagyközönség számára kissé száraznak érzett jogtörténeti sorozatot befogadhatóbbá tegyük, úgy az egyes jogszabályok megszületését próbáltuk konkrét történelmi eseményekhez kötni és mai kifejezéssel élve, celeb-sztorikkal párosítani.
Vasik Áron Máté festménye; 6. o. Fábry Zoltán Alapiskola, Rozsnyó és az Ürgeburger
Kezdjük is az elején! 1901-ben – amikor kikiáltották az Ausztrál Nemzetközösséget és amikor Szalima Masamba mohéli királynő a Franciaországhoz tartozó Réunion-szigetén morganatikus házasságot kötött Camille Paule francia csendőrrel –, látott napvilágot az első természetvédelemi jogszabály részlet, az akkori Földmívelésügyi Miniszter körrendeletében, amelyben a „mezőgazdaságra hasznos állatok oltalmazása érdekében" így fogalmaztak: "Védelemben részesítendők a következő állatok: denevér, népies nevén szárnyas egér, pup denevér, pup egér stb; minden fajai, minden időben, a vakondok, kivéve a virágos veteményes kerteket és csemete ültetvényeket, hol pusztíthatóak a cziczkányok fajai, kivéve a vizi cziczkányt, mely halászatra káros, a sün, népies nevén sündisznó, töviskes disznó, tövis disznó, töviskes kutya, szőrdisznó stb.”
1964-ben – amikor Budapesten felavatták az új Erzsébet hidat és amikor Szalima Masamba mohéli királynőt a franciaországi Pesmes Szent Hilár templomában örök nyugalomra helyezték –, szintén az akkori Földművelésügyi Miniszter a növényvédelemről és a növényvédelmi munkák végrehajtásáról szóló rendeletében, a jogi védelem kibővül új fajokkal, a csíkos szöcskeegérrel és a vízicickányokkal is. Úgy látszik ekkorra világossá vált, hogy a vízicickányok semmiféle negatív hatást nem gyakorolnak a halakra.
Keleti sün (fotó: Kozma Attila)
Tíz évvel később, 1974-ben – amikor megszűnt a Hetényegyháza–Kerekegyháza-vasútvonal és megjelent a Rolling Stones „It's Only Rock'n Roll” című lemeze –, az Országos Természetvédelmi Hivatal az egyes vadon élő gerinces állatfajok védetté nyilvánításáról szóló határozatában a védelem kibővül új emlősfajokra is. Hét kisrágcsáló faj, köztük a nyugati földikutya, a csalitjáró pocok, a mókus és pelefajok, azaz a nagy-, az erdei- és a mogyorós pele is jogszabályi védelmet kapott. Ebben az évben már nyolc ragadozó faj, név szerint a vadmacska, a vidra, a nyest, a nyuszt, a borz, a hermelin, a molnárgörény és a menyét is felkerült a védett fajok listájára. De folytassuk a sort: 1975-ben, mikor – amikor Paul Allen és Bill Gates megalapítja a Microsoftot és megjelenik az első hazai rendelet az alkoholisták kényszergyógykezeléséről – szintén az Országos Természetvédelmi Hivatal utasítása értelmében már pénzben kifejezett természetvédelmi értéket kaptak a fajok, miszerint az alsó határ: 300,- Ft lett (cickányok, hermelin, mókus, menyét, sün, vakond) míg a felső határt 50.000 Ft-ban határozták meg (földikutya, vidra, nyuszt). Négy évvel később, 1979-ben – mikor Leonyid Brezsnyev szovjet főtitkár egészségügyi okok miatt először nem vesz részt a Lenin-évforduló ünnepségein és a Csillagok háborúja c. amerikai filmet bemutatják Magyarországon – az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének utasítása alapján fokozottan védett státuszt kapott a csíkos szöcskeegér és a földikutya. Itt jegyezzük meg, hogy jogtechnikai szempontból ez óriási előrelépés volt, ugyanis a mai napig amíg a 100 000 Ft-os értékhatárt nem éri el egy védett állat vagy állatok károsítása, az csak szabályszegésnek minősül, e fölötti károkozás után viszont bűnügyi cselekmény, ami adott esetben börtönbüntetést is maga után vonhat.
Ürge (fotó: Kleszó András)
1982-ben – amikor felavatják a Budapest Sportcsarnokot és meghal Ingrid Bergman háromszoros Oscar-díjas színésznő – az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal rendelkezésében bővül a védett fajok listája, azaz jogszabályi oltalmat kap az ürge és az európai nyérc, míg a fokozottan védett fajok köre is változik. A földikutya mellett megjelent a vidra, a csíkos szöcskeegér azonban furcsa módon nem szerepel ebben a sorban (kifelejtették volna a jogalkotók?)
De menjünk tovább a jogalkotás szövevényes útján. 1988-ban – amikor megalakul a FIDESZ, az MDF és az SZDSZ és a Béke Nobel díjat az az ENSZ békefenntartói kapják –, szintén a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium rendelete szerint újabb hat fajjal bővűl a védett emlősfajok listája, mégpedig a hóddal, hiúzzal, jávorszarvassal, zergével, havasi cickánnyal, kerti pelével. (Csendben jegyeznénk meg, hogy a jávorszarvas, a zerge és a kerti pele nem él hazánkban, ezek csak téves előfordulási adatok alapján kerültek fel akkor a listára.) A fokozottan védett emlősfajok köre is bővült, méghozzá három denevérfaj (csonkafülű-, a nagyfülű és a piszedenevér), és érdekes módon a csíkos szöcskeegér is újra megjelenik. (Javították az előző hibát?). Viszont a nyest jogszabályi védelmét feloldották, ez a mai napig így van.
Hód (fotó: Sós Gábor)
Folytatva a sort, 1993-ban – amikor Csehszlovákia két önálló országra bomlik és az MTV 1-en indul a Szerencsekerék –, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumi rendelet védett listája kibővűl a farkassal, medvével és az alpesi denevérrel, míg a fokozottan védett fajok köre a hosszúszárnyú denevérrel, európai nyérccel és a hiúzzal gazdagodott. 1996-ban – mikor a Pannonhalmi Bencés Főapátságot és közvetlen természeti környezetét a világörökség részévé nyilvánítják és Hjakutake Judzsi japán amatőr csillagász felfedezi a hosszú periódusú Hjakutake-üstököst –, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumi újabb rendeletében a védelem kör kiterjed a fehérszélű törpedenevérre, a fokozottan védett fajok körébe pedig bekerül a kereknyergű patkósdenevér és a tavi denevér is. És elkövetkezik az 1996-os esztendő – amikor bemutatják Mission Impossible című amerikai filmet Tom Cruise főszereplésével – ami a honi állami természetvédelem egyik nagy állomása is. Ugyanis ekkor lát napvilágot a természet védelméről szóló törvény, ami igen komoly szinten alapozza meg a hazai természetvédelem jogi erejét.
2001-ben – amikor bemutatják a Gyűrűk Ura című filmet és terrortámadás éri New Yorkot, azaz két eltérített utasszállító repülőgép csapódik a World Trade Center ikertornyaiba –, ennek a törvénynek a végrehajtási rendeletében már megszűnik a borz, a menyét, jávorszarvas és az európai nyérc jogszabályi oltalma, ugyanakkor a fokozottan védett fajok köre kibővül a nagy patkósdenevérrel, az óriás koraidenevérrel, a jégkorszaki reliktumként számon tartott északi pocokkal és nem utolsó sorban a farkassal. Tovább lépkedve az Idő ösvényén, 2008-ban – amikor Fidel Castro lemond a kubai államtanács elnöki tisztségéről és a dalai láma bejelenti, hogy feladja a tárgyalásokat Kínával Tibet autonómiájáért – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium rendeletében a hörcsög is védelem alá kerül, de egyes keleti megyékben túlszaporodása esetén engedéllyel gyéríthető lesz, és végre lekerül a védett listáról a zerge.
Hörcsög (fotó: Cserkész Tamás)
2012-ben pedig – amikor Spanyolország válogatottja nyeri az EB-t és beiktatják az egyiptomi kopt keresztény egyház új vezetőjét, II. Tavadrosz alexandriai pápát a kairói Szent Márk katedrálisban – a Vidékfejlesztési Minisztérium védett fajokra vonatkozó rendeletében a védett fajok listája kibővül a törpeegérrel és újra felkerül a menyét is, a fokozottan védett fajok köre is bővül az ürge mellett a vadmacska, a barna medve és az erdei pele kiemelt védelmet kap, ugyanakkor a kerti pele hazai előfordulás hiányban megszűnik.
A szövegben használt fajnevek nem minden esetben követik a különböző, újabb rendszertani vizsgálatok eredményeit, hanem az akkor használatos jogszabályokban leírtakat idéztük fel. A védett fajok naprakész listája a www.termeszetvedelem.hu oldalon tekinthetők meg.
Köszönjük, Botond! - a szerk.
