​A kutyáké volt a főszerep 2021.10.11. 12:25

Az állatok világnapja alkalmából „Kutyák a természetvédelemben” című tematikus napot szervezett a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a mátrai oktató- és látogatóközpontjában, a Harkály Házban.

A nap során három meghívott eladó vezetésével nyerhettek bepillantást az érdeklődők olyan projektekbe, amelyekben kutyák segítik a természet védelmét.

Elsőként Deák Gábor, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának képviseletében mesélt munkájukról. Ő és kutyája voltak az első méreg- és tetemkereső egység, akik munkába álltak Magyarországon. Feladatuk nagyon fontos, és kiemelkedő, melyet kifejezetten a ritka és védett ragadozó madaraink védelme érdekében végeznek fáradhatatlanul. Egy-egy keresés alkalmával a kutya nemcsak az elhullott madarakat, hanem az egyéb, a mérgezés következtében elpusztult állatokat, illetve, szerencsés esetben a még el nem fogyasztott, mérgezett csalétkeket is megtalálja és jelzi, mellyel a további pusztítás megelőzésében is óriási szerepet játszik. Az előadás során számos érdekességet hallhattunk, egészen az ebek kiképzésétől, az általuk feltárt konkrét esetekig, illetve az elmúlt évek statisztikáiba, és kirívó ügyeibe is beavatta a hallgatóságot.

Második előadónk, Mizsei Edvárd, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság projekt és monitoring koordinátora, viperakereső kutyájával, Tomival rövid bemutatót is tartott a Harkály Ház udvarán. Munkájukkal a mára igen megritkult, fokozottan védett rákosi viperák állományának megőrzését, fennmaradását szolgálják. Ez a kistermetű kígyó ugyanis olyannyira rejtőzködő életmódot folytat, hogy megtalálni, az adott helyen élő populációjának nagyságát megbecsülni nagyon nehéz, szinte lehetetlen. Ebben van segítségükre Tomi, aki a viperák jelenlétét szaguk alapján jelzi, megkönnyítve ezzel az adatgyűjtés folyamatát.

Mizsei Edvárd a viperakeresésről tartott előadást

Végül, de nem utolsó sorban pedig Szép Ábrahám avatott be minket a Kuvasz-Őr Alapítvány által végzett munkájukba, amely abban igyekszik az állattartó gazdák segítségére lenni, hogy megtanuljanak együttélni a hazánk területére visszatelepülő, fokozottan védett nagyragadozókkal. Programjuk keretein belül kuvaszkölyköket biztosítanak a gazdálkodók számára, akik megfelelő körülmények között képesek lehetnek megvédeni a nyájat az esetleges támadások során. Számos példát láthattunk, hallhattunk előadása során erről, illetve kiemelte, hogy tevékenységük az őshonos magyar kutyafajtánk, a kuvasz fajtamegőrzését is szolgálja.

Az előadások után az érdeklődőknek lehetőségük volt kérdezni is a szakemberektől, akik szívesen válaszoltak a felmerülő kérdésekre. A jó hangulatban telt programmal reményeink szerint közelebb tudtunk hozni a jelenlévők számára néhány fontos természetvédelmi kérdést, a szerteágazó munkafolyamatokból érdekes, izgalmas tevékenységeket kiragadva.

Kovács Dóra, Hazafi Dorottya /Harkály Ház


A címlapfotót készítette: Czímer Tamás/heol.hu (Galéria itt.)


Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom