A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a Széchenyi Terv Plusz program keretében támogatást nyert Kács községben fakadó források környezetében található különleges természeti értékek megőrzésére. A források, az egyedülálló csigaközösség, az élőhely megóvása érdekében tervezett beavatkozások biztosíthatják a hosszú távú fennmaradást. Az Igazgatóság erre a tevékenységre 610 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült – hangzott el Kácson a projekt nyitórendezvényén 2025. november 28-án, pénteken.
A pályázat célja Európa egyik legértékesebb, Magyarország legkülönlegesebb vízicsiga élőhelyének megőrzése, hosszú távú védelmének biztosítása, az alábbi ritka csigafajok fennmaradása.
Tállai András, az Agrárminisztérium államtitkára, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte, hogy Kács sorsa összeforrott a magyar történelemmel, hiszen Örs vezérrel kötik össze a település történetét, majd a bencés szerzetesek több száz éves itt tartózkodásáról is szólt. Ezen túl örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Igazgatóság kezelésébe került a kácsi fürdő területe, hiszen ezzel a lépéssel a település is új lehetőségek kapujában áll. A fejlesztést Gácsi Jánosné, a település polgármestere is üdvözölte.
A nyitórendezvényen dr. Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy „nekünk természetvédelmi szempontból lehet bármilyen, szakmailag helyes elképzelésünk, de hosszú távon, ha ez nem találkozik a helybéliek akaratával, ez egy értelmetlen feladattá válhat. Örömteli, hogy Kácson ezek a tervek mindkét részről támogatottak.”
Az államtitkár hozzátette: a KEHOP Plusz program keretében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kilenc jelentős projektet indít el, összesen 3,3 milliárd forint összegben. A támogatás legnagyobb részét a leromlott állapotú természetes élőhelyek rehabilitációja, valamint a veszélyeztetett fajok megőrzését szolgáló célzott beavatkozások teszik ki. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ezek a fejlesztések nemcsak a természeti értékek, hanem a helyben élők és a jövő generációk számára is meghatározóak.
Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a beavatkozások jelentőségének különös hangsúlyt ad az, hogy napjainkban a hírek leginkább fajok eltűnéséről szólnak.
– Azonban a kácsi helyszínen lehetőség nyílik egy olyan faj megmentésére, ami csak itt fordul elő. Továbbá másik három, a világtérképen korlátozottan fellelhető fajt is biztonságba helyezünk, ezáltal fontos lépést tehetünk a biológiai sokféleség ezen apró, de annál fontosabb elemeinek megőrzésére – mondta, s hozzátette: Igazgatóságunk elkötelezett a környezeti nevelésben és az ökoturisztikában is, a kácsi projektünk összhangban van a Bükk-vidék Geopark fejlesztéseivel is.
Borbás Gabriella, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság pályázati referens részletezte a projektet. Elhangzott: az unikális természetvédelmi értékek jelentőségét felismerve, az aktuális és potenciális veszélyeztető tényezőket mérlegelve, az Igazgatóság a hordalékáramlás megakadályozására, a forrásvíz elvezető alagút stabilizálására, a körmedence, a patakszakaszok védelembe helyezésére helyezve a hangsúlyt, valósítja meg a projektet a kisebb rekonstrukciós kísérő elemekkel kiegészítve. A projekt ismeretterjesztő eleme a csigafaunáról szóló kisfilm készítése, a folyamatok figyelemmel kísérésére szolgáló monitoring eszközök, valamint a terület karbantartáshoz kisgép beszerzése. A beavatkozások és a tevékenységek a saját vagyonkezelésben lévő ingatlanon biztosítják a fajok védelmét és az élőhely hosszú távú megőrzését.
Farkas Roland természetvédelmi szakreferens előadásában a projekt fókuszában lévő fajokat mutatta be előadásában: a világon egyedül a kácsi langyos forrásokban él a kácsi patakcsiga (1) (Bythinella thermophila) , amiről először 2015-ben Kácsi fantomként olvashattunk. A fokozottan védett fekete bödöncsiga (2) (Theodoxus prevostianus) , a melegvízi folyamcsiga (3) (Fagotia acicularis thermalis) a világon még 3 helyen él (Ausztria, Szlovénia). A tornai patakcsiga (4) (Bythinella (Sadleriana) pannonica) szintén kuriózumnak számít, hiszen kizárólag a Bükk és a Gömör-Tornai-karszt területén fordul elő.
A nyitórendezvény délutánján az érdeklődők terepi programon is részt vehettek, amely során a BNPI szakemberei bemutatták a projekthelyszínt és tevékenységeket, továbbá a szomszédos ingatlancsoportban megvalósult fejlesztésről és a jövőbeli elképzelésekről is tájékoztatást adtak.
