Egy Finnországban gyűrűzött vörös vércse került kézre a Mátra déli lábánál, Domoszlón.
A megkerült egyed sajnálatos módon minden bizonnyal áramütést szenvedett, valószínűleg az egyik közelben lévő középfeszültségű villanyoszlopon. A madarat helyi lakosok találták meg röpképtelen állapotban, akik értesítették a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot. A sérült példányt a természetvédelmi őrszolgálat igazgatóságunk madármentő állomásra szállította, ahol igyekeznek mindent megtenni a madár felépüléséért.
Golen Gerhard, a BNPI Mátrai csoportjának természetvédelmi területfelügyelője és az áramütött vércse
A vörös vércse az egyik legelterjedtebb kistestű ragadozómadarunk. Az emberi tevékenységekhez viszonylag jól alkalmazkodó faj. A természetben főleg más madarak által készített fészkeket (varjú, csóka, stb.) foglalja el, de egyes egyedek a városokba is bemerészkednek, ahol épületek tetején, párkányain költenek.
A hazai állomány jelentős része délebbre vonul telente, miközben a tőlünk északra fekvő területekről szintén érkeznek hozzánk vörös vércsék. Egyesek csak megpihenni a hosszú és kimerítő vonulás alatt, míg mások ide költöznek télire, a hidegebb, zordabb időjárás okozta táplálékhiány elől.
Egy élőlényt akkor veszélyeztet áramütés, hogyha teste hidat képez egy magasabb és egy alacsonyabb elektromos potenciálú hely között. Ez szabadvezetékek oszlopain kétféleképpen alakulhat ki: két vezető egyidejű érintésével (fázis-fázis zárlat), illetve egy vezető és egy földelt oszlopelem (pl. kereszttartó kar vagy leesésgátló) egyidejű érintésével. Ezt nevezzük földzárlatnak.
Leggyakrabban földzárlat okozza a madarak áramütését, mivel a szabad vezetékek nagyobb távolságra vannak egymástól. A kereszttartón tollászkodva viszont könnyen hozzáérintheti tollait a szabad vezetékhez, ahol létrejön az elektromos híd. Ez sok esetben nem jár rögtön a madár elpusztulásával, azonban az áramütött madarak gyakran lebénulnak, szakértői kezelés hiányában elpusztulnak.
Az akadálymentes égbolt megállapodás 2008 óta érvényben van, melyben prioritásokba sorolták Magyarország villanyvezeték szakaszait, hogy a problémát ott tudják orvosolni legelőször ahol a legnagyobb tömegben élnek, vonulnak madarak. Eddig összesen 3446 km hosszú vezetékszakaszon történt meg az oszlopfejek szigetelése (áramütés elleni védelem), 120 km hosszú légkábelt cseréltek le földkábellel és 2724 láthatóság-növelő eszközt helyeztek ki az ütközéses balesetek csökkentése érdekében. (forrás)
A természetvédelmi őrszolgálat rendszeresen felügyeli a szigetelt oszlopok állapotát, valamint továbbra is dolgozik azon, hogy megállapítsa jelenleg mely területek veszélyeztetettek még, hogy mielőbb biztonságossá lehessen tenni, az összes veszélyes légvezeték szakaszt.
Amennyiben áramütésben elpusztult madarat talál, azt kérjük az alábbi bejelentő oldalon jelezze: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScOKEFFKD...
Ha sérült, röpképtelen de élő madárral találkozik, kérjük értesítse a lakóhelye szerinti illetékes Nemzeti Park Igazgatóságot.
Szerző: Golen Gerhard, a BNPI Mátrai csoportjának természetvédelmi területfelügyelője
