Veszélyben vannak a zöldikéink?! 2020.07.23. 12:46

Új betegség fenyegeti a kertek, parkok egyik jól ismert madarát, a zöldikét.

Az elmúlt időszakban Magyarország több pontján észleltek olyan beteg egyedeket, amelyek Trichomonas-fertőzés jeleit mutatták. A fertőzés tényét később a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették. Mit tehetünk madárbarátként, madárvédőként a zöldikék védelmében?

A galambfélék körében már régóta ismert sárgagomb-betegség sajnos már nem csupán a parlagi galambok és postagalambok között szedi áldozatait. Az elmúlt két évtizedben a betegség több európai országban felütötte a fejét a pintyfélék körében is. Az eddigi tapasztalatok alapján különösen a zöldikék veszélyeztettek, de nincsenek biztonságban az erdei pintyek, tengelicek, meggyvágók sem. Vadon élő galambféléink (pl. kék galamb) mellett egyes ragadozómadarakat (például sólyomféléket) és baglyokat is érinthet a fertőzés.

Mit kell tudni a sárgagomb-betegségről?

A sárgagomb-betegséget egy egysejtű ostoros parazita, a Trichomonas gallinae nevű baktérium okozza. Fő gazdaszervezetei a galambok, a házigalamb (postagalamb) állományokban általánosnak mondható a kórokozó jelenléte. A fertőzés többnyire elhullással végződik, de kevésbé virulens baktériumtörzs esetén előfordulhatnak egyedek, melyek túlélik, viszont továbbra is hordozók maradnak. A fertőzés veszélyességét jól mutatja, hogy már egyetlen parazita bejutása is képes megbetegíteni a madarat.

A Trichomonas gallinae mikroszkóp alatt. (Forrás: WikiVet)

A baktérium az emésztőrendszer felső szakaszának nyálkahártyáját támadja meg, jellegzetes hámsérüléseket okozva. A torokban, nyelőcsőben, begyben keletkező sebeken fehéres-sárgás elváltozás („sajtszerű” massza) figyelhető meg, amely részben vagy egészben akadályozza a táplálkozást és a folyadékbevitelt. Az éhezés miatt a madár általános kondíciója romlik, fokozatosan legyengül, végül pedig elpusztul. A fertőzés mértékétől függően néhány naptól több hétig terjedhet ez a folyamat. A kis termetű pintyféléknél, mint például a zöldikénél igen gyors lefolyású a betegség.

Hogyan terjed?

Galambok esetében már pár napos fiókakorban megfigyelhető a fertőződés, mivel a szülők az első hetekben kizárólag begytejjel táplálják a fiókáikat. Ragadozómadaraknál a fertőzött zsákmány (pl. galamb) jelenti a fő veszélyforrást, míg az énekesmadarak szervezetébe ivóvízzel, vagy fertőzött táplálékkal (magvakkal) juthat be a kórokozó. A sárgagomb-betegség tehát minden esetben a fertőzött nyákkal, torokváladékkal való érintkezés útján terjed.

Honnan ismerhetjük fel?

Az egészséges madár élénk, tollazata rendezett, az emberrel szemben pedig alapvetően távolságtartó és bizalmatlan. A fertőzött madarakon megfigyelhetjük a betegség általános jeleit: levertség, felborzolt tollak, menekülési ösztön hiánya. További jellegzetes tünet a csőr körül látható, sárgás színű visszaöklendezett táplálékmaradvány, valamint a légszomj (nyitott csőrrel tátogás, zihálás).

Ez a zöldike csak a befogás és a gyűrűzés miatt „idegeskedik”, egyébként teljesen egészséges. A madár csőrében nem látható olyan elváltozás, ami sárgagomb-betegségre utalna. (Fotó: Molnár Márton)

Beteg zöldike a Trichomonas-fertőzés jellegzetes tüneteivel: sárga elváltozások a csőrön, felborzolt tollak, fénytelen tekintet. (Forrás: The Royal Society for the Protection of Birds, „Ask an expert” fórum link)

Mennyire veszélyes?

Amint már említettük, a betegség nem új keletű, azonban az énekesmadarak körében végzett pusztításra csak a 2000-es évek második felében derült fény. Nagy-Britanniában 2005-ben figyelték meg az első eseteket, pár évvel később pedig már Hollandiában és Franciaországban is beszámoltak hasonló jelenségről. Napjainkban már Európa számos országban igazolták a zöldikék érintettségét: pl. skandináv államok, Németország, Szlovénia. Magyarországon idén találták az első bizonyított Trichomonas-os zöldike eseteket. Elsőként Nyugat-Magyarországon számoltak be a jelenségről. Az elmúlt hónapban Igazgatóságunk területén, a salgótarjáni madármenhelyen is észlelték a fertőzést, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mályi Madármentő Állomásra is érkeztek beteg zöldikék.

A fertőzés terjedésével a 2010-es évektől több országban átfogó kutatások indultak, amelyek a pintyfélék, elsősorban a zöldikék érintettségét vizsgálták. A vizsgálatba bevont, elhullottan talált példányok szinte mindegyikénél kimutatták a Trichomonas baktériumok jelenlétét. Az adatok alapján egyértelmű összefüggés figyelhető meg pl. a zöldikék körében tapasztalt szokatlanul magas elhullási arány és a fészkelő állományok csökkenése között. Nagy-Britanniában tíz év alatt 66%-kal csökkent a költő párok száma!

A zöldike fészkelő állományának változása Magyarországon 1999-2019 között. Nehéz egyértelműen megmondani, mi állhat az utóbbi évek „hullámzása” mögött. (Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, MMM adatbázis / Trend adatok)

Érdekes jelenség, hogy Hollandiában a vizsgálatok szintén nagyfokú fertőzöttséget mutattak ki az elpusztult zöldikék között, ám az ottani fészkelő állomány létszámában nem érzékelhető jelentős változás. Egyes vizsgálatok szerint a fiatal korban (fiókaként) kevésbé virulens Trichomonas gallinae törzzsel megfertőződött madarakban immunitás alakulhat ki a fertőzőbb baktériumtörzsekkel szemben, illetve a fertőzést túlélve hordozókká válhatnak.

Mit tehetek madárbarátként?

A zöldike az áttelelő madárfajok közé tartozik, így télen gyakran feltűnik a madáretetőkön. Az etetés miatt egy helyre koncentrálódó madártömeg már önmagában is növeli a fertőzés kockázatát. A sárgagomb-betegség leggyakrabban tavasszal és nyáron üti fel a fejét a madarak között, de Franciaországban pl. 2016/17 telén figyelték meg a fertőzés nagy arányú terjedését, ami egyértelműen mutatja a kapcsolatot a betegség és a téli madáretetés (illetve a madáretető, mint potenciális fertőzési gócpont) között.

A zöldikék télen nagy számban keresik fel a madáretetőket. (Fotó: Molnár Márton)

A megelőzésben a legfontosabb kulcsszó (ebben az esetben is) a higiénia. A nem körültekintően végzett madáretetés több okból is káros lehet a madarakra nézve: nem csupán a Trichomonas-fertőzés, hanem a szalmonella, madárhimlő és különböző mikotoxinok is okozhatnak pusztulást az etető vendégei között. Néhány egyszerű gyakorlati tanács figyelembe vételével azonban jelentősen csökkenthetjük a fertőzésveszélyt:

  • Az etetőanyag (pl. a napraforgó) legyen tiszta, száraz. Az elázott, átnedvesedett magvak könnyen megbetegítik a madarakat. Rendszeresen távolítsuk el a táplálékmaradványokat (maghéjat) és az ürüléket az etetőből!
  • Fejezzük be időben az etetést! A tavasz beköszöntével szükségtelen a madarakat tovább etetni, hiszen a természetben is elegendő táplálék áll rendelkezésükre.
  • Rendszeresen tisztítsuk, fertőtlenítsük az itatókat és a fürdőedényeket! A szappanos víz tökéletesen megfelel erre a célra, de vízzel hígított fertőtlenítőszert is használhatunk az edények átmosására.

A nyári melegben nagy segítséget jelentenek a madaraknak a folyamatosan működtetett itató- és fürdőhelyek. Ha rendszeresen tisztítjuk, fertőtlenítjük az edényt, máris sokat tettünk a zöldikék és a pintyfélék védelmében. (Fotó: Orbán Zoltán, MME)

Bócsó Anita
Bócsó Anita
környezeti nevelő

Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom