Veszélyben vannak a zöldikéink?!

Új betegség fenyegeti a kertek, parkok egyik jól ismert madarát, a zöldikét.

Az elmúlt időszakban Magyarország több pontján észleltek olyan beteg egyedeket, amelyek Trichomonas-fertőzés jeleit mutatták. A fertőzés tényét később a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették. Mit tehetünk madárbarátként, madárvédőként a zöldikék védelmében?

A galambfélék körében már régóta ismert sárgagomb-betegség sajnos már nem csupán a parlagi galambok és postagalambok között szedi áldozatait. Az elmúlt két évtizedben a betegség több európai országban felütötte a fejét a pintyfélék körében is. Az eddigi tapasztalatok alapján különösen a zöldikék veszélyeztettek, de nincsenek biztonságban az erdei pintyek, tengelicek, meggyvágók sem. Vadon élő galambféléink (pl. kék galamb) mellett egyes ragadozómadarakat (például sólyomféléket) és baglyokat is érinthet a fertőzés.

Mit kell tudni a sárgagomb-betegségről?

A sárgagomb-betegséget egy egysejtű ostoros parazita, a Trichomonas gallinae nevű baktérium okozza. Fő gazdaszervezetei a galambok, a házigalamb (postagalamb) állományokban általánosnak mondható a kórokozó jelenléte. A fertőzés többnyire elhullással végződik, de kevésbé virulens baktériumtörzs esetén előfordulhatnak egyedek, melyek túlélik, viszont továbbra is hordozók maradnak. A fertőzés veszélyességét jól mutatja, hogy már egyetlen parazita bejutása is képes megbetegíteni a madarat.

A Trichomonas gallinae mikroszkóp alatt. (Forrás: WikiVet)

A baktérium az emésztőrendszer felső szakaszának nyálkahártyáját támadja meg, jellegzetes hámsérüléseket okozva. A torokban, nyelőcsőben, begyben keletkező sebeken fehéres-sárgás elváltozás („sajtszerű” massza) figyelhető meg, amely részben vagy egészben akadályozza a táplálkozást és a folyadékbevitelt. Az éhezés miatt a madár általános kondíciója romlik, fokozatosan legyengül, végül pedig elpusztul. A fertőzés mértékétől függően néhány naptól több hétig terjedhet ez a folyamat. A kis termetű pintyféléknél, mint például a zöldikénél igen gyors lefolyású a betegség.

Hogyan terjed?

Galambok esetében már pár napos fiókakorban megfigyelhető a fertőződés, mivel a szülők az első hetekben kizárólag begytejjel táplálják a fiókáikat. Ragadozómadaraknál a fertőzött zsákmány (pl. galamb) jelenti a fő veszélyforrást, míg az énekesmadarak szervezetébe ivóvízzel, vagy fertőzött táplálékkal (magvakkal) juthat be a kórokozó. A sárgagomb-betegség tehát minden esetben a fertőzött nyákkal, torokváladékkal való érintkezés útján terjed.

Honnan ismerhetjük fel?

Az egészséges madár élénk, tollazata rendezett, az emberrel szemben pedig alapvetően távolságtartó és bizalmatlan. A fertőzött madarakon megfigyelhetjük a betegség általános jeleit: levertség, felborzolt tollak, menekülési ösztön hiánya. További jellegzetes tünet a csőr körül látható, sárgás színű visszaöklendezett táplálékmaradvány, valamint a légszomj (nyitott csőrrel tátogás, zihálás).

Ez a zöldike csak a befogás és a gyűrűzés miatt „idegeskedik”, egyébként teljesen egészséges. A madár csőrében nem látható olyan elváltozás, ami sárgagomb-betegségre utalna. (Fotó: Molnár Márton)

Beteg zöldike a Trichomonas-fertőzés jellegzetes tüneteivel: sárga elváltozások a csőrön, felborzolt tollak, fénytelen tekintet. (Forrás: The Royal Society for the Protection of Birds, „Ask an expert” fórum link)

Mennyire veszélyes?

Amint már említettük, a betegség nem új keletű, azonban az énekesmadarak körében végzett pusztításra csak a 2000-es évek második felében derült fény. Nagy-Britanniában 2005-ben figyelték meg az első eseteket, pár évvel később pedig már Hollandiában és Franciaországban is beszámoltak hasonló jelenségről. Napjainkban már Európa számos országban igazolták a zöldikék érintettségét: pl. skandináv államok, Németország, Szlovénia. Magyarországon idén találták az első bizonyított Trichomonas-os zöldike eseteket. Elsőként Nyugat-Magyarországon számoltak be a jelenségről. Az elmúlt hónapban Igazgatóságunk területén, a salgótarjáni madármenhelyen is észlelték a fertőzést, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mályi Madármentő Állomásra is érkeztek beteg zöldikék.

A fertőzés terjedésével a 2010-es évektől több országban átfogó kutatások indultak, amelyek a pintyfélék, elsősorban a zöldikék érintettségét vizsgálták. A vizsgálatba bevont, elhullottan talált példányok szinte mindegyikénél kimutatták a Trichomonas baktériumok jelenlétét. Az adatok alapján egyértelmű összefüggés figyelhető meg pl. a zöldikék körében tapasztalt szokatlanul magas elhullási arány és a fészkelő állományok csökkenése között. Nagy-Britanniában tíz év alatt 66%-kal csökkent a költő párok száma!

A zöldike fészkelő állományának változása Magyarországon 1999-2019 között. Nehéz egyértelműen megmondani, mi állhat az utóbbi évek „hullámzása” mögött. (Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, MMM adatbázis / Trend adatok)

Érdekes jelenség, hogy Hollandiában a vizsgálatok szintén nagyfokú fertőzöttséget mutattak ki az elpusztult zöldikék között, ám az ottani fészkelő állomány létszámában nem érzékelhető jelentős változás. Egyes vizsgálatok szerint a fiatal korban (fiókaként) kevésbé virulens Trichomonas gallinae törzzsel megfertőződött madarakban immunitás alakulhat ki a fertőzőbb baktériumtörzsekkel szemben, illetve a fertőzést túlélve hordozókká válhatnak.

Mit tehetek madárbarátként?

A zöldike az áttelelő madárfajok közé tartozik, így télen gyakran feltűnik a madáretetőkön. Az etetés miatt egy helyre koncentrálódó madártömeg már önmagában is növeli a fertőzés kockázatát. A sárgagomb-betegség leggyakrabban tavasszal és nyáron üti fel a fejét a madarak között, de Franciaországban pl. 2016/17 telén figyelték meg a fertőzés nagy arányú terjedését, ami egyértelműen mutatja a kapcsolatot a betegség és a téli madáretetés (illetve a madáretető, mint potenciális fertőzési gócpont) között.

A zöldikék télen nagy számban keresik fel a madáretetőket. (Fotó: Molnár Márton)

A megelőzésben a legfontosabb kulcsszó (ebben az esetben is) a higiénia. A nem körültekintően végzett madáretetés több okból is káros lehet a madarakra nézve: nem csupán a Trichomonas-fertőzés, hanem a szalmonella, madárhimlő és különböző mikotoxinok is okozhatnak pusztulást az etető vendégei között. Néhány egyszerű gyakorlati tanács figyelembe vételével azonban jelentősen csökkenthetjük a fertőzésveszélyt:

• Az etetőanyag (pl. a napraforgó) legyen tiszta, száraz. Az elázott, átnedvesedett magvak könnyen megbetegítik a madarakat. Rendszeresen távolítsuk el a táplálékmaradványokat (maghéjat) és az ürüléket az etetőből!

• Fejezzük be időben az etetést! A tavasz beköszöntével szükségtelen a madarakat tovább etetni, hiszen a természetben is elegendő táplálék áll rendelkezésükre.

• Rendszeresen tisztítsuk, fertőtlenítsük az itatókat és a fürdőedényeket! A szappanos víz tökéletesen megfelel erre a célra, de vízzel hígított fertőtlenítőszert is használhatunk az edények átmosására.

A nyári melegben nagy segítséget jelentenek a madaraknak a folyamatosan működtetett itató- és fürdőhelyek. Ha rendszeresen tisztítjuk, fertőtlenítjük az edényt, máris sokat tettünk a zöldikék és a pintyfélék védelmében. (Fotó: Orbán Zoltán, MME)