Vajon szeretik-e a sirályok a tésztát? 2020.10.14. 12:32

Nem kell ornitológusnak lennünk ahhoz, hogy rájöjjünk arra, miként befolyásolja a madarak jelentős részének vonulását a rendelkezésükre álló táplálék mennyisége és minősége.

Különösen érdekes ez egy olyan fajcsoportnál, mint a sirályoké. Az alább leírt történések ismeretében viszont talán magunk is tudunk majd választ adni a címben feltett kérdésre.

A nyékládházi sirálysziget nyári üzemben (Fotó: Juhász Csaba)

Az elmúlt évekhez hasonlóan, az idei tél végén is metszőollót, macsétát, kapát, csákányt és egyéb eszközöket ragadtak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoportjának önkéntesi, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának tagjaként e sorok írója is, és elcsónakáztunk a Nyékládháza melletti tavak egyikén található sirályszigetekre. De nem ám a szép idő miatt hajóztunk erre, hanem azért, hogy megnyessük az itt található növényzetet, ezáltal helyet biztosítsunk az évek óta itt költő védett dankasirályok (Chroicocephalus ridibundus) és fokozottan védett küszvágó csérek kolóniáinak (Sterna hirundo). Ugyanis mindkét madárfaj kedveli a nyílt, növényzettől mentes vagy csak kevéssé benőtt szigeteket.

A sirályszigeteket meg kell tisztítani a nádtól… (Fotó: Juhász Csaba)

…és a gyalogakáctól is! (Fotó: Balázsi Péter)

Bátran kijelenthetjük, hogy a foglalkozás elérte célját, hisz idén is nagyszámban költött a már említett két faj a telepen. Rajtuk kívül még megtelepedett itt vízityúk (Gallinula chloropus), búbos vöcsök (Podiceps cristatus) és tőkés réce (Anas platyrhynchos), sőt, fészkelt minimum egy pár fokozottan védett szerecsensirály (Ichthyaetus melanocephalus) is az egyik szigeten. Ez utóbbi fajból valószínűleg ez az első ismert fészkelés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén!

Dankasirályok és küszvágó csérek, középen az újonnan megtelepült szerecsensirállyal (Fotó: Juhász Csaba)

Az idei évben színesgyűrűs-jelölést is terveztünk a sirályokra és a csérekre, ezért június első felében ismét meglátogattuk a szigeteket. Itt fontos kiemelni, hogy kizárólag természetvédelmi kutatás céljából keressük fel a költőtelepeket, hisz ilyenkor komoly zavarásnak vannak kitéve a madarak, amit megpróbálunk a lehető legkisebbre mértékűre csökkenteni. Nem mellesleg a költő madarak bárminemű zavarása - így gyakorlatilag a szigetek felkeresése is ebben az időszakban - tilos! A gyűrűzés során 70 küszvágó csér fiókára, 48 dankasirály fiókára és 1 szerecsensirály fiókára került fémgyűrű, és az esetek nagyobbik részében színes gyűrű is. A színes gyűrűs jelölés előnye, hogy távcső vagy fényképezőgép segítségével, a madarak befogása nélkül is le lehet olvasni őket, és így be lehet azonosítani a viselőjüket. A fiókák egy része viszont még olyan aprócska volt, hogy méretéből adódóan nem raktunk rá színes gyűrűt.

Sirályfiókák, lábukon a fémgyűrűvel (Fotó: Juhász Csaba)

Az ott tartózkodásunk során összeszámoltuk a szigeteken található idei fészkeket, ami alapján körülbelül 100-100 pár költött dankasirályból és küszvágó csérből is a területen. Bár látszik, hogy azonos számban fészkelt itt a két faj, mégis számottevően több csérfiókát gyűrűztünk. Ennek nagyon prózai oka van: a csérek fiókái fejletlenebbek voltak, így kevésbé tudtak elúszni előlünk, ezáltal könnyebb volt megfognunk őket.

A gyűrűzés alatt a fiókák nem csak elbújni és elúszni próbáltak előlünk, hanem a lenyelt táplálékuk visszaöklendezésével is megpróbálták elérni, hogy ne kapjanak gyűrűt. Míg a csérek kizárólag ruszli alapanyagnak is beillő kishalakkal, elsősorban küszökkel örvendeztettek meg minket, addig a sirályok sokkal változatosabb menüt „kínáltak” nekünk. Leginkább szárazföldi férgeket, gilisztákat öklendeztek vissza, de azért kaptunk egy feltehetően nyársalásból származó szalonnabőr-darabkát is. Ekkor mesélt el Balázs egy sztorit, miszerint téli sirálybefogáskor az egyik madárból egy jó adag bolognai spagetti jött vissza a lábuk elé…

Távozás a szigetekről (Fotó: Juhász Csaba)

Az ekkor gyűrűzött madarak közül eddig három példányról kaptunk megkerülési adatot. A küszvágó csérek közül egy madarat 3 hónappal a megjelölése után Ukrajnában, a Fekete-tenger partján olvastak le. Ez a második magyar gyűrűs küszvágó csér megkerülés Ukrajnában, de az első azok közül, amiket nem lőttek le ( bővebben).

Az Ukrajnában leolvasott kifejlett küszvágó csér akkor már így nézett ki (Fotó: Pavel Panchenko)

Három hónappal korábban mi még ilyennek láttuk (Fotó: Juhász Csaba)

A két leolvasott dankasirályt kicsivel korábban, július végén, illetve augusztus elején figyelték meg. A már kifejlett madarakat a költőteleptől 930 km-re található Milánóban azonosította Luca Bonomelli. És ugye Milánóról mi jut eszébe egy éhes embernek…

Nos, végezetül akkor ismételjük csak meg a kezdőkérdést: „Vajon szeretik-e a sirályok a tésztát?”

Nászruhás dankasirály (Fotó: Juhász Csaba)

Köszönet illeti a költőtelep kitakarításban és a gyűrűzésben résztvevő lelkes önkénteseket, név szerint: Enyedi Róbertet, Juhász Csabát, Katona Gergelyt, dr Koleszár Balázst, Ortó Pétert, Ölveczki Gyulát és Somoskői Pétert!

Balázsi Péter
Balázsi Péter
természetvédelmi őr

Kapcsolódó

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

2023.04.19. 14:25
Marei Im Zeitraum vom 27. November bis zum 4. Dezember 2022 haben uns die beiden Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark besucht. Neben der Arbeit hatten wir aber auch die Gelegenheit, Höhlen zu besichtigen. Insgesamt beträgt die Zahl der bekannten Höhlen im Bükk-Gebirge fast 1200 und ist damit von besonderem Wert. Am 29. November 2022 hat uns unser Ansprechpartner im Geopark Balázs mit nach Lillafüred genommen, wo wir an einer Führung in der Anna-Höhle, einer Kalktuffsteinhöhle, teilgenommen haben. Vor dem Betreten sahen wir neben dem Eingang den Szinva-Wasserfall. Wie wir im Inneren feststellen konnten, sorgt dieser Wasserfall dafür, dass die sich an der Decke befindenden Baumwurzeln und Reste weiterer Pflanzen von Süßwasserkalkstein aus dem herunterfließenden Wasser bedeckt werden. Die Länge der Höhle beträgt 400 m. Anschließend ging es weiter zur St. Stephan-Höhle, die sich ebenfalls in Lillafüred befindet, aber mit 1514 m deutlich länger als die Anna-Höhle ist. Diese streng geschützte Höhle ist zudem eine Tropfsteinhöhle. Ein bestimmter Teil der Höhle ist für Besucher:innen selbst mit geführten Touren nicht betretbar. Aufgrund der besonders reinen Luft wird dieser Teil für Krankenhaus- und Therapie-Gruppen genutzt. Nachdem wir am 30. November 2022 zuerst Daten von Bäumen gesammelt hatten, die besonders wichtig für die Biodiversität sind, ist der Ranger Roland mit uns nach Cserépfalu gefahren. Von dort ging es für uns in die Szeleta-Höhle. Diese ist für Besucher:innen nach einem etwas anspruchsvolleren Anstieg zum Eingang frei zugänglich. Ihr besonderer Wert liegt in prähistorischen Funden, auf die Archäolog:innen bei Ausgrabungen gestoßen sind.
Tovább olvasom
3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

2023.04.19. 14:15
MareiAn einem Samstagmorgen, dem 22. Oktober 2022, ging es früh los, um an einer ganz besonderen Wanderung teilnehmen zu können. Mit etwa dreißig Personen machten wir uns von Répáshuta zu Fuß auf den Weg zum sogenannten „Virgin-Forest“. Das bedeutet konkret, dass dieser Wald beziehungsweise ein bestimmtes Waldgebiet seit einer Zeitspanne von mehreren hundert Jahren nicht von Menschen berührt wurde. Dieses „nicht-Berühren“ ist natürlich nicht wortwörtlich zu nehmen, sondern meint, dass seit besagter Zeitspanne kein Mensch in das Wachstum und die Entwicklung dieses Waldgebietes eingegriffen hat. Die besondere Bedeutung eines Virgin-Forests liegt nicht nur in der Unberührtheit, sondern auch in der damit einhergehenden hohen Biodiversität. Nicht nur die Pflanzen selbst sind teilweise stark geschützt und selten, sie bieten auch Lebensraum für viele seltene tierische Spezies. Daher darf der Virgin-Forest im Bükk-Nationalpark nur auf speziellen Touren betreten werden, die von Ranger:innen geleitet werden, und ist zudem mit Schildern ausgewiesen sowie eingezäunt.Begleitet haben uns auf dieser Wanderung auch zwei weitere UNESCO-Naturfreiwillige aus dem Kiskunság Nationalpark, die dabei nicht nur den Virgin-Forest, sondern auch die Waldgebiete von Répáshuta, Nagyvisnyó und Felsőtárkány kennenlernen konnten. Besonders eindrucksvoll waren Karstformationen wie die Dolinen und der unterschiedlich geschichtete, für den Bükk charakteristische Kalkstein, auf die uns der Ranger Attila Bartha hinwies. Anschließend ging es für uns noch auf die sogenannte „Jüdische Wiese“. Diese erhielt ihren Namen durch ihren früheren jüdischen Besitzer und die ursprüngliche Nutzung als Marktplatz, auf dem vor allem viele jüdische Personen ihre Produkte angeboten haben. Heute ist diese Wiese ein strenges Naturschutzgebiet, das Besucher:innen auf eigene Faust betreten dürfen. Nach mehreren Stunden spannender Wanderung überraschte uns der Regen glücklicherweise erst auf den letzten Metern.
Tovább olvasom