„Szent György napi kihajtáskor minden ember lehet pásztor, de Mihály-napkor, behajtáskor, csak az marad pásztor, aki elszámol” – hangzik a régi népi bölcsesség. Tarnaszentmiklós határában, a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzethez tartozó védett legelőn idén is kezdetét vette a legeltetés az április 19-én megrendezett Kihajtási Ünneppel.
Fotó: Jakab Tibor
A tarnaszentmiklósi legelő szélén szakmai programokkal, Bükki Nemzeti Parki Védjegyes termékek vásárával – élelmiszerekkel, fonott gyékénykosarakkal, kozmetikumokkal –, faragott tülkökkel, pusztai életképeket megidéző festményekkel és természetvédelmi szervezetek megjelenésével ünnepséget tartott a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI). Az idén VIII. alkalommal megrendezett Kihajtás Ünnep a térségben élő gazdálkodók, az érintett települések önkormányzatának képviselői és az érdeklődők számára biztosított szakmai találkozót.
A köszöntők sorát Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. Mint fogalmazott: egyre több olyan eseménye, rendezvénye van a hazai nemzetipark-igazgatóságoknak, amelyek a helyben élők számára is fontos programmá nőtték ki magukat, ilyen ez a kihajtási ünnepség is.
– Ezek az események nagyon jól visszatükrözik azt a „testtartást” és berendezkedést, hogy csakis együttműködésben, a helyiekkel közös célokat találva tudjuk eredményesen végezni azokat a feladatokat, amit a természetmegőrzés területén el kell végezzen az állami természetvédelem – mondta a helyettes államtitkár.
Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója szerint a terület és a térség előrehaladását csak a helyi szereplők – gazdák, természetvédelmi szakemberek, szervezetek, civil szervezetek, kormányhivatalok képviselői – együttműködése tudja biztosítani, ami a térség fejlődésének záloga. Kiemelte a BNPI Dél-Hevesi Tájegységének ilyen irányú munkáját, amit a terület előrelépéséért, vagy a területkezelésben megtett az elmúlt évtizedekben. – A kihajtási ünnepségünk már hagyomány. Célunk, hogy folytassuk a szakmai konzultációt a résztvevőkkel, most jelen nem lévő gazdálkodókkal is a következő években, akár ilyen kötetlen formában – szögezte le az igazgató.
A szakmai előadásokat Tóth László, a BNPI tájegységvezetője nyitotta meg, aki a természetvédelmi kezelési projekteket ismertette, kiemelve, hogy a fajvédelmi programok sikeressége a helyi gazdákon is múlik, hiszen a fajok fennmaradásához, a helyi természeti értékek és a biológiai sokféleség megőrzéséhez, az ő területeik megfelelő kezelése is szükséges.
A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének elnöke, Nagy Géza a fajta történetéről tartott előadást. Kifejtette, hogy a közeljövőben nagy problémát jelenthet majd az, hogy a gulyás életformát kedvelő és a szakmát tudó, értő, gyakorló generációk kiöregednek, utánuk nem marad fiatal utánpótlás és így elvész ez a hagyományos tudás. Mindemellett beszámolt arról, hogy az egyesület azon dolgozik, hogy a szürkemarha húsának fogyasztása a kiemelkedő gasztronómiai értékének köszönhetően a mindennapi étkezések részévé váljon.
Az idei Év Madarának választott kerecsensólyom védelméről, a fajt veszélyeztető tényezőkről, valamint a SakerRoads LIFE - „A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban” című projektről Bagyura János és dr. Horváth Márton, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai tartottak előadást. Mint az előadásból a jelenlévők megtudhatták: a SakerRoads LIFE projekt célja, hogy pontosan felmérjék a fajt érintő egyes veszélyforrásokat és megpróbálják a legfontosabbakat mérsékelni. A hat évig tartó projektet 75 %-ban az Európai Unió LIFE programja támogatja, amelyhez a társfinanszírozást a magyar állam, valamint a projektpartnerek biztosítják. A projektben az MME és a BNPI mellett részt vesz a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a MAVIR Zrt. is. Ezt követően Piross Sándor, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa a beporzóbarát gazdálkodásról és a RestPoll Horizon projektről beszélt.
Ebben az évben is megrendezésre került a gazdálkodói fórum, ahol a környékbeli gazdálkodók Lucza Zsuzsannától, a Heves Vármegyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály főosztályvezetőjétől és Dr. Seszták Attilától, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves vármegyei igazgatójától is kérdezhettek az egységes kérelemmel kapcsolatosan.
Fotó: Jakab Tibor
A rendezvény leglátványosabb programelemeként a résztvevők megtekinthették a magyar szürke szarvasmarha gulya kihajtását, majd szakvezetés kíséretében kilátogathattak a Pély-Ludas környezetismereti, természeti és tájtörténeti tanösvényre.
A BNPI őshonos marhaállománya a kihajtást megelőző napokban már kint legelt, de az éjszakákat még a téli szálláson töltötte, május elején pedig kiköltözik majd a nyári szállásra. A legeltetés fő célja a terület minél természetesebb állapotban tartása, amely az itt élő pusztai növény- és állatfajok számára ideális élőhelyet teremt.
Sasváriné Hegedűs Éva tenyésztésvezető beszámolt arról, hogy az anyagulyát jelenleg 132 tehén és a tőlük idén született 92 borjú alkotja. Ebben a gulyában kaptak helyet azok a saját tenyésztésű, harmadik éves szűz üszők – összesen 16-an –, amelyek ebben az évben kerülnek először bika alá. Mint azt az egybegyűltek megtudhatták, az anyagulyán kívül van egy másik gulya is, amelyben együtt legelnek majd a vágásra szánt tinók, a továbbtenyésztésre szánt fiatal magyar szürke üszők, valamint a kárpáti borzderes fajtához tartozó 36 állat is. Az anyagulya május elején települ ki a szokásos nyári állására és azt követően lehet elkezdeni majd a növendék gulya legelőre szoktatását. Körülbelül két hét alatt „verődik egybe” ez az új gulya, ennyi idő kell az állatoknak, hogy megszokják egymást és a terelő kutyákat, valamint, hogy kialakulhasson közöttük a rangsor. Amikor pedig az állatok már felkészültek, akkor lábon hajtják át őket a Pély község külterületén lévő legelőegységre. A növendék gulyában lévő, különböző évjáratú üszők még többször kiválogatódnak és csak a legalkalmasabbak kerülnek be „harmadfüves” korukban az anyagulyába - innentől válnak bika alatt fedeztethetővé.
Reméljük, hogy a mára már hagyománnyá vált kihajtási ünnepünk az elkövetkezendő években, évtizedekben is a színvonalas és széleskörű szakmai és hagyományőrző program színtere marad majd, hogy népszerűsége tovább fokozódva, az őshonos ágazat, valamint a hazai állattenyésztési hagyományok megőrzésének és a természetvédelem hasznára válhasson.
Ezúton is köszönjük azoknak, akik részt vettek ennek az élménydús napnak a megszervezésében és létrejöttében!
A kihajtási ünnep “A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban” (LIFE21-NAT-HU-101074704) projekt támogatásával valósult meg.
LIFE SakerRoads -“A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban” (LIFE21-NAT-HU-101074704) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg. A projektről részletesen ITT olvashatnak.
