Újabb növényfajjal bővült a Taktaköz fajlistája! 2022.05.19. 09:33

A Taktaköz, bár kevéssé közismert része Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak, számos természeti értéknek ad otthont és mindig tud valamilyen meglepetéssel szolgálni.

Ezek közé tartozik például a területen 2017-ben felfedezett, hazánkban is új fajnak számító Potamogeton sarmaticus nevű békaszőlő faj.

Hasonlóan izgalmas botanikai meglepetés egy területileg új orchidea fajba botlani kora hajnali órákban. Épphogy csak megkezdtem az éves madártani felmérését a Tisza töltés tiszatardosi szakaszán, amikor négy rózsaszín foltra lettem figyelmes a gátoldalban. Hamar kiderült, hogy bíboros kosborok (Orchis purpurea), mely fajról ezidáig nem rendelkeztünk adatokkal erről a területről. Legközelebb állományai a tokaji Kopasz-hegyről ismertek.

Bíboros kosbor (Fotó: Soós Gábor)

Hogy idáig eljuthatott, az a rendkívül apró, széllel terjedő, ún. mikromagjainak köszönhető, amik az orchideákra általánosságban jellemzőek. Az, hogy a magból virágzó növény tudott kifejlődni, egy sokkal izgalmasabb kérdés. Az orchidea magok ugyanis rendkívül csekély mennyiségű tartaléktápanyagot tartalmaznak, amely arra sem elegendő, hogy hajtást hozzanak, ezért szükségük van némi segítségre. Ezt a segítséget és ezáltal a tápanyagellátást partner gombafajok biztosítják számukra. A növények és a gombák effajta együttélését mikorrhizának nevezzük és ez általában szimbiotikus együttélést jelent. Az orchideák esetében azonban ez egy parazita kapcsolat, ugyanis csak a gombák felől a növény szervezetébe történő tápanyagáramlás mutatható ki. Mikorrhiza kapcsolat több erre alkalmas szimbionta gombafajjal is kialakulhat, melynek következtében az orchidea magból csíranövény alakul ki, de fotoszintetizálásra képes növénnyé csak akkor tud fejlődni, ha a megfelelő gombafajjal jön létre ez a kapcsolat, melyek a bíboros kosbor esetében az Epulorhiza nemzetségbe tartozó gombafajok.

A bíboros kosbor megjelenését tekintve 30-90 cm magas növény, mely szára jellemzően bíboros futtatású, mely a faj egyik határozóbélyege. 3-6 darab, széles tőlevéllel rendelkezik, melyek már február-márciusban is megfigyelhetőek. Tömött, hengeres virágzata 25-200 virágból áll, mely áprilistól akár július elejéig is viríthat. Az egyes virágokat jellemzi, hogy a barnás-bíborvöröses külső lepellevelek sisakká összeborulók, a mézajkak mélyen háromkaréjúak, a középső karéj pedig további két részre osztott. A mézajkak jellegzetessége a rajtuk található apró, bíborszínű szőrpamacsok, melyek a faj névadói is egyben. A virágok részét képezi továbbá a lefelé irányuló sarkantyú is. Tokterméseiből a magszórás július-augusztus hónapokban történik.

A mézajkak jellegzetessége a rajtuk található apró, bíborszínű szőrpamacsok (Fotó: Soós Gábor)

A beporzását jellemzően méhek és bogarak végzik, melynek eléréséért egyes orchidea fajok, így a bíboros kosbor is aljas cselhez folyamodik, ugyanis a táplálék csábító ígéretével vonzza be a pollinátorokat (beporzókat). Azonban ezek a fajok nem termelnek nektárt, így a megporzás megtörténik, de a kihasznált megporzók hoppon maradnak. Az orchideák körében ez csak egy stratégia a megporzásra, hiszen emellett vannak olyan fajok is, melyek valóban nektártermelők, és ezáltal a beporzásért nem csupán hamis ígéret a jutalom. Vannak azonban olyanok, amik másfajta cselhez folyamodnak. A bangók (Ophrys) például szexuálisan megtévesztő virágokat hoznak, melyek méretre, színezetre, szőrözöttségre, de még illatukban is az egyes rovarok párzásra kész nőstényeit imitálják. A tettre kész hímek pedig teljesítik is kötelességüket. Ez a stratégia azonban kevésbé célravezető, ugyanis a viráglátogatás igen ritka esemény. Mindemellett vannak, amik nemes egyszerűséggel az önmegporzás stratégiáját választották, ami ugyan lehetővé teszi a terméshozás nagyfokú biztonságát, viszont a genetikai változatosság igen csekélynek tekinthető ez esetben.

A bíboros kosbor elterjedését tekintve hazánkban jellemzően középhegységeink, illetve hegylábi területeink száraz tölgyeseit, karsztbokorerdeit, sziklagyepeit, sztyepprétjeit ékesíti, de árnyas, üde erdőkben, gyümölcsösökben, faültetvényekben is találkozhatunk velük. Ritkán az Alföldön is előfordul.

A bíboros kosbor védett növényfaj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft (Fotó: Soós Gábor)

Amennyiben további érdekességeket szeretne megtudni az orchideákról, ezen belül is a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben is több ezres nagyságrendben virító év vadvirágáról, az agárkosborról (Anacamptis morio), akkor olvassák el a következő cikket is:

https://www.bnpi.hu/hu/hir/a-legkisebb-a-legkorabban-nyilo-es-a-legtobb-szavazatott-kapott

Variációk egy témára: Agárkosborok (Fotók: Soós Gábor)

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom