Túramanók a Bükkben a Bábakalács erdei iskolában 2021.08.03. 14:26

Felsőtárkányban ismét megrendeztük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetismereti napközis táborát általános iskolások számára.

Célunk az volt, hogy a gyerekek szórakozva és interaktív formában sok-sok új élményt és új ismeretet szívjanak magukba a minket körülvevő természetről.

A hét nagy részében Felsőtárkányban és környékén a természet élő és élettelen szépségeivel ismerkedtünk meg.



Tájfutás keretein belül a térképpel és a tájékozódással ismerkedtünk, hálóval a kezünkben megvizsgáltuk a felsőtárkányi tó és a Szikla-forrás élővilágát, majd „állati nyomozásra” indultunk. Várkúton madarakat fogtunk be, Balázsi Péter természetvédelmi őr segítségével. Vendégünk volt a Vidra Verda, a guruló természetbúvér, és vezetője Bócsó Anita, akivel az avarlakók világába nyertünk bepillantást a mozgó labor által. A túrák során kitartásunkat tettük próbára, egyszer 15 km, másszor 12 km gyalogoltunk, miközben a velünk szembejövő élővilággal is megismerkedtünk.



Szerda este a magunk által készített és kemencében sült kenyérlángost majszoltuk, hogy felkészüljünk az éjszaka repülő és vadászó emlősökkel - a denevérekkel - való találkozásra. Az éjszakai program során testközelről figyelhettük meg a repülő bőregereket, háló, hangdetektor és hőkamera segítségével.

Az utolsó nap egy hosszabb kirándulást tettünk Poroszlóra, ahol a Tisza-tó élővilágába pillanthattunk be, a Tisza-tavi sétány végigjárásával és egy csónakos kirándulás alkalmával.



A gyerekek elfáradva, de sok-sok élménnyel és tudással tértek haza.

Jövőre is várjuk a lelkes, tudásra szomjazó gyerekeket táborainkba!


Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom