Az ernyősvirágúak közé tartozó tömjénillat (más néven: hegyi gurgolya) nagy tömegben borítja a Baglyaskő szikla körüli gyepeket.
Ez a növény Magyarországon csak szórványosan fordul elő, a Dunántúlon és az Északi-középhegységben találkozhatunk vele. A baglyaskői állományról már Boros Ádám és Soó Rezső botanikusok is említést tettek az 1930-as években.
Virágzó tömjénillat „tengere” Baglyaskőn. (Fotó: Bócsó Anita)
A tömjénillat elsősorban a lejtősztyeppek és száraz tölgyesek, sziklás erdők növénye. Baglyaskői élőhelye koránt sem mondható zavartalannak, hiszen az évezredes emberi jelenlét jelentősen átformálta a táj képét. A terület már az őskortól kezdve lakott volt, számos kultúra hagyta itt a nyomát. A középkorban egy kis erődítmény is épült a dombtetőre, melynek mára csak az emléke maradt. A domboldalt a későbbiekben hol legeltették, hol pedig szántóként hasznosították – a nadrágszíjparcellák nyomai ma is felfedezhetők. A művelés felhagyását követően a terület jól regenerálódott, így a szikla keleti oldalán található félszáraz gyep számos, a természetközeli gyepekre jellemző növényfajt rejt. Közéjük tartozik a tömjénillat is.
Az akár 2 méter magasra is megnövő növény impozáns látványt nyújt. Szárnyas levelei gyakran bozontos szőrűek. (Fotó: Sramkó Gábor)
Termése (az ikerkaszat) apró szőrökkel borított. (Fotó: Bócsó Anita)
A tömjénillat közeli rokona, a szürke gurgolya is jelen van a területen. Ezzel a növénnyel főleg a bazaltsziklán találkozhatunk. (Fotó: Bócsó Anita)
A tömjénillat előfordulása nem csupán a látogatóközpont területére korlátozódik: a sziklától délre-délnyugatra elterülő dombokon is felfedezhetjük a növény embermagasságúra megnövő példányait. Sajnos az említett terület az utóbbi években egyre gondozatlanabb képet mutat, a cserjék térhódítása és az özönnövények terjedése egyaránt veszélyezteti az amúgy erős (több száz tövet számláló) állomány fennmaradását.
Özönnövények találkozója: a kanadai aranyvessző mellett már a bálványfa is megjelent Baglyaskő szomszédságában. A tömjénillat szempontjából a legnagyobb problémát a gyepkezelés hiánya jelenti. (Fotók: Bócsó Anita)
A kaszálás és legeltetés elmaradása hosszabb távon az élőhely eltűnéséhez vezethet. (Fotó: Bócsó Anita)
Illatok bűvöletében
A tömjénillat édeskés illatú fehér virágát számos rovar keresi föl. Napsütéses időben különösen nagy a zsongás a növény körül: főként az aranyos rózsabogarak látogatják a növényt.
Aranyos rózsabogarak táplálkoznak a tömjénillat virágán. Ezek a bogarak főként virágport fogyasztanak. (Fotók: Bócsó Anita)
Napsütéses időben nagy a zsongás a tömjénillat körül. (Fotó: Bócsó Anita)
A rózsabogarak mellett a csíkos pajzsospoloska példányait is gyakran megfigyelhetjük a tömjénillaton. Ez a vörös-fekete színű, sűrűn csíkozott rovar kimondottan kedveli az ernyősvirágú növényeket. Főleg napsütötte gyepekben találkozhatunk vele: a természetes élőhelyeken például vadmurokon és a turbolya-fajokon táplálkoznak: szipókáikkal a növények nedvét szívogatják. A csíkos pajzsospoloska akár a kertünkből is ismerős lehet, hiszen a kapor virágát is előszerettel látogatja.
A csíkos pajzsospoloskák kedvelik az ernyősvirágúakat, így nagy számban láthatók a tömjénillaton is. (Fotó: Bócsó Anita)
A karolópókok az álcázás művészei. A jól megválasztott leshely, a profi mimikri és persze a türelem megtermi gyümölcsét…
.... most épp egy jól megtermett darázs formájában. A pórul járt rovar nektárért kereste föl a tömjénillatot. (Fotók: Berényi József, Bócsó Anita)
Ormányos kerestetik!
Tudományos körökben néhány évvel ezelőtt igazi szenzációnak számított a tömjénillat-pikkelyesormányos magyarországi előkerülése. A kutatók a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén találtak rá erre az apró bogárra, amely korábban csak Csehországból volt ismert – ott is kihalt fajként tartották számon. A szakértők feltételezése szerint van esély arra, hogy hazánkban más helyről is előkerüljön – főleg ott, ahol a tömjénillatnak nagy állományai találhatók. Így talán nem teljesen hiú remény, hogy egyszer Baglyaskőn is előkerül majd ez a ritka ormányosbogár-faj.
A beazonosítást nehezíti, hogy több hasonló megjelenésű faj is él hazánkban – utóbbiak ráadásul jóval gyakoribbak. A képen bogarunk közeli rokona, a szegfű-pikkelyesormányos látható. (Fotó: Magyar Botond, forrás: izeltlabuak.hu. CC BY 4.0 licenc alapján felhasználva.)
Addig is a Magyar Természettudományi Múzeum blogbejegyzésében közelebbről is megismerkedhetünk ezzel az érdekes rovarral: Kis bogár, amely nem élhet tömjénillat nélkül.
Vajon mik a jövőbeli kilátások? Tömjénillat a kanadai aranyvessző által meghódított domboldalon. A kép bal oldalán a háttérben Baglyaskő sziklája látható.
