Lassan már közeledik a tavasz, így talán időszerű néhány olyan fontos előírás felfrissítése a NATURA 2000-es gyepterületek vonatkozásában, amikkel kapcsolatban sok tévhit kering a köztudatban.
Kora tavasz a Borsodi-Mezőségen. Fotó: Gál Renáta
Az első komolyabb félreértés abból szokott adódni, hogy mi is a „Natura 2000-es gyep”? Sokan azt gondolják, hogy csak a „legelő” és „rét” művelési ágú területek tartoznak a Natura 2000 gyepek hatálya alá. Ez azonban a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) alapján nem kizárólagosan csak a „gyep” (rét, legelő) művelési ágban szereplő ingatlanokra vonatkozik. Az agrártámogatások alapját képező Mezőgazdasági Parcella-azonosító Rendszer (MEPAR) is a valós területhasználatból indul ki, nem pedig az ingatlan-nyilvántartási rendszerből (a Natura 2000 érintettségű gyepek „érzékeny állandó gyep” besorolást kaptak).
A másik szintén gyakori tévhit, hogy csak június 15. után lehet kaszálni ezeken a területeken. Ez azonban a Natura 2000-es területek tekintetében nem igaz. Ugyanis ilyen dátumhoz köthető korlátozás a jogszabályban Natura 2000 gyepterületeken történő kaszálás tekintetében nincsen. Kivételek ez alól azonban azok a területek, amik az MTÉT zonális gyepprogramokba tartoznak, ugyanis ezek esetében különböző kaszálási korlátozásokat vállalhat önkéntesen a gazdálkodó.
Sokszor találkozunk gazdálkodóktól azzal a mondattal, hogy „Csak akkor kell betartani a szabályokat, ha Natura 2000 kompenzációs kifizetést igényeltek.” Ez is egy helytelen információ, mivel a Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó földhasználati szabályok betartása független attól, hogy a gazdálkodó igényelte-e a támogatást vagy sem.
Egy szintén gyakori probléma a kaszálás bejelentő beküldésének módja és ideje. Ugyanis a bejelentőt NEM 5 nappal (naptári) a kaszálás előtt kell bejelenteni, hanem 5 munkanappal. A rendelet szerint a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatóságnak, így aki naptári nappal számol, könnyen kicsúszhat a határidőből.
A bejelentést írásban kell megtenni a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság felé. A területileg illetékes nemzeti park megállapításához nagy segítséget nyújthat az interneten szabadon elérhető OKIR web alkalmazás. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén gazdálkodók számára a kaszálás bejelentéséhez szükséges formanyomtatvány és a beküldéssel kapcsolatos hasznos információk IDE kattintva érhetőek el. A gyorsabb ügyintézés érdekében javasoljuk az elektronikus beküldési módok előnyben részesítését.
A betakarítási munkálatok során, védett, illetve fokozottan védett földön fészkelő madarak fészkének, fiókáinak megtalálása esetén az Igazgatóságunknak a bejelentést az alábbi elérhetőségen tehetik meg. A helyszínen történő madárhatározáshoz segítséget nyújthat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ezen a linken is elérhető ingyenes applikációja, valamint az alábbi gazdálkodók számára készült terepi madárhatározó, ami INNEN tölthető le. További Natura 2000 területeken történő természetkímélő gazdálkodási tanácsokkal szolgáló kiadványok ITT érhetőek el.
A természetkímélő kaszálásról, valamint a gyepekhez kötődő veszélyeztetett fajokról pedig bővebben korábban már ITT írtunk.
Bálázás közben vadászó gólya. Fotó: Gál Renáta
Az utóbbi időben egyre több megkeresésünk érkezett a téli legeltetési engedéllyel kapcsolatban is, azonban az engedélyt nem a nemzeti parkoktól, hanem a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalhoz tartozó természetvédelmi hatóságtól kell kérvényezni. De természetesen javasolt lehet előzetesen felvenni a kapcsolatot az illetékes nemzetipark-igazgatósággal, ahol egy terepbejárás során a gazdálkodáshoz kapcsolódó természetvédelmi kérdéseket át lehet tekinteni.
A 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése alapján, a Natura 2000 területeken téli legeltetésnek az október 31. és április 23. közötti legeltetés minősül, amihez a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalhoz tartozó természetvédelmi hatóság előzetes, írásbeli engedélye szükséges. Emellett azonban azt fontos kiemelnünk, hogy a védett természeti területeken történő legeltetés egész évben engedélyköteles. A téli legeltetésről bővebben korábban már ITT írtunk.
Az évtizedek óta nem hasznosított gyepterületeken – különösen a domb- és hegyvidékeken – gyorsan megindul a cserjésedés, majd később már a fák is megjelennek a területen. Ahol a gazdálkodó a cserjésedő gyepterületet ismét gyepként kívánja hasznosítani, ott a területet helyre kell állítania. Amennyiben ez a munkafolyamat jelentős záródású cserjést nagy területen érint, úgy a Natura 2000 kormányrendelet (275/2004. (X.8.) Korm. rendelet.) 9. § (2/b) pontja alapján hatósági engedélyt is be kell szereznie a földhasználónak a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalhoz tartozó természetvédelmi hatóságtól. A cserjések visszaszorításának idejéről, módjáról a Natura 2000 gyeprendelet nem rendelkezik (ez nem tekinthető kaszálásának!). Ilyen esetekben általában arra ösztönözzük a gazdálkodókat, hogy a cserjések mechanikus visszaszorítását a vegetációs (ill. fészkelési) időn kívül végezzék el. Ezzel kapcsolatban egységes időintervallum nem határozható meg, de általában a madarak költési időszakának befejezését követően, augusztus közepétől február végéig elvégezhető a cserjések irtása. Számos közösségi jelentőségű, illetve védett növény- és állatfaj kötődik a cserjésekhez, így azok teljes eltávolítása természetvédelmi szempontból nem kívánatos.
Szerzők: Gál Renáta, Schmotzer András
Fotók: Gál Renáta
A projekthez kapcsolódó korábbi írásainkat ITT olvashatják.
