Párbeszéd a nagyragadozókról a kohászok városában, Ózdon 2022.07.11. 14:53

Melyek a hazai nagyragadozók? Hol élnek, hogy élnek? Honnan jöttek? Miként viselkedjünk, ha utunkba kerülnek? Miként élhetünk velük békében, nyugalomban?

Számos kérdés, ami gyakorta felmerül a társadalom széles rétegében, ha szóba kerülnek a medvék, farkasok vagy épp’ a hiúzok. Ezekre a kérdésekre nekünk, a természetvédelemben dolgozóknak kell felelnünk, s, ha szükséges, párbeszédet folytatnunk. Ez minden, az emlegetett emlősfajok megőrzésért felsősséget érző és vállaló természetvédelmi kollégának elemi érdeke. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – úgyis, mint a legnagyobb nagyragadozó állománnyal rendelkező nemzeti park – hosszú évtizedek óta számos fórumon igyekezett eddig is megosztani az ezzel a témával kapcsolatos „jó gyakorlatokat”, megoldási lehetőségeket. Nem csupán számos gazdálkodói, vadgazdálkodói fórumon, hanem a nagyközönség felé is elemi kötelességünknek érezzük ennek a témának a szakmailag helytálló kommunikációját.

Tapasztalatunk szerint ezen előadásokra, beszélgetésekre igen jelentős a társadalmi igény, és mindig nagyon pozitív a fogadtatásuk. Az elmúlt napokban kaptunk egy meghívást az Ózdi Városi és Ipartörténeti Múzeumtól, hogy tartsunk előadást nagyragadozóinkról. A téma iránti érdeklődést jól szemléltette, hogy első körben a múzeum által szervezett gyerektábor résztvevői számára tartandó foglalkozásra invitáltak, majd jött a kérdés, hogy a szülők, sőt a túraszakosztályuk tagjai részt vehetnek-e ezen az előadáson. Természetesen igent mondtunk erre a szíves meghívásra. És valóban nagyszámú hallgatóság várta érdeklődő, csillogó szemekkel csütörtök este az eseményt – miként a szervezők fogalmaztak –, „nyolc évestől a nyolcvan évesig” ültek a pótszékekkel is kibővített előadóteremben.

A program Varga Livius, a Quimby zenekar tagjának főszereplésével és narrációjával készült a Kiskamerák, nagyvadak című természetfilm levetítésével kezdődött, ami élvezetes módon mutatta be a kameracsapdák nagyragadozók megfigyelésében betöltött lehetőségeit, és működését. Ezt követte az Igazgatóságunk által működtetett kameracsapdák válogatott felvételeinek bemutatása, természetesesen szakmai ismertetővel egybekötve. Sok kérdést, személyes élményt is tartalmazó kérdések következtek, amelyre igyekeztünk minden esetben megfelelő szakmaisággal, befogadhatóan válaszolni. A filmvetítéssel együtt a mintegy 2.5 órásra nyúlt prezentáció érzésünk szerint elérte a kívánt hatását. Ezt a nézők részéről a számos hozzászólás, kérdés is megerősítette. Ismét bebizonyosodott, hogy ennek az érzékeny és sok tévhittel terhelt témának a kommunikációjára nagyon komoly társadalmi igény mutatkozik. Az előadás után hatalmas tapssal, sok-sok köszönettel, és nem utolsó sorban egy ózdi kohászt formáló babával is gazdagabbak lettünk.



A farkassal és a medvével kapcsolatos információk az alábbi helyen is elérhetők.

További információk:

Kapcsolódó

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:44
Austausch in einen anderen Nationalpark [07.06.2022-12.06.2022]Durch die Freiwilligen vor uns inspiriert, wollten auch wir einen Austausch mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark machen. Somit sind wir am Dienstag, den 7. Juni nach Kunpeszér gefahren, ein Ort mit ca. 700 Einwohnern. Wir wurden von den Freiwilligen Lara und Jakob und ihrem Ansprechpartner Csaba abgeholt und mit dem Jeep zum fünf Kilometer entfernten Forsthaus gefahren. Dieses liegt mitten im Wald und dient als Unterkunft, Treffpunkt, um den Arbeitstag zu beginnen und Arbeitsplatz für Aufgaben am Computer. Am nächsten Tag zeigten uns Lara und Jakob die Umgebung und Orte, an denen sie bisher gearbeitet hatten. Im Allgemeinen ist die Region sehr flach und an vielen Stellen auch deutlich trockener als im Bükk. Großflächige Wälder gibt es kaum, die Landschaft ist vorrangig von Graslandschaften geprägt. Diese sind Teil der UNESCO Biosphärenreservate und beinhalten eine große Diversität an Fauna und Flora. Am Nachmittag hat Csaba uns dann noch ihm persönlich wichtige Orte im Nationalpark gezeigt und verschiedene Aspekte des Ökosystems erklärt. Der Kiskunság Nationalpark befasst sich weniger mit Tourismus und deutlich mehr mit dem Erhalt der Diversität. An den nächsten zwei Tagen waren wir unter anderem noch in Kecskemét, haben einen Ort für verletzte Schlangen besucht und haben uns ein Adlernest angesehen. Zwischendurch hat es in Strömen geregnet, weshalb wir drinnen Karten spielten.
Tovább olvasom
2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:48
Besucher aus dem Kiskunság Nationalpark [13.06.2022-19.06.2022]Am Montag, den 13. Juni kamen Lara und Jakob dann mit nach Eger, um ein bisschen was vom Bükk Nationalpark zu sehen. Am ersten Tag bestiegen wir einen kleinen Aussichtspunkt in Szarvaskő und besichtigten das Western Gate Besucherzentrum.Dienstag unternahmen wir eine kleine Wanderung direkt vom Direktorat aus und am Mittwoch zum Tar-kő Aussichtspunkt. Auch für Marie und mich war dies einer der beeindruckendsten Orte, die wir im Bükk gesehen haben. Danach besichtigten wir gemeinsam mit einem Ranger das Plateau und er erklärte uns einiges über die vorkommenden Pflanzen und einen Schmetterling, der weltweit nur in einem sehr kleinen Umkreis auf dem Plateau zu finden ist. Anschließend fuhren wir zu einem sogenannten „Virgin Forest“, einem Wald, der weder von der Forstwirtschaft genutzt werden darf noch von Wanderern betreten. Somit soll der Wald sich ohne jeglichen Einfluss des Menschen entwickeln. Am Donnerstag fand eine Art Evaluation des Observatoriums und umliegender Attraktionen statt. Wir halfen bei der Vor- und Nachbereitung und nahmen an den Führungen teil. Am letzten Tag des Austausches besichtigten wir in Lillafüred die Szent István-Höhle und die Annahöhle. Bei der Szent István-Höhle handelt es sich um eine Tropfsteinhöhle, in der ein bestimmtes Klima herrscht, welches besonders gut für die Gesundheit sein soll. Deshalb ist ein bestimmter Bereich der Höhle für Touristen gesperrt. Hier haben Leute mit verschiedenen Krankheiten die Möglichkeit sich, mit Schlafsack oder Decke, für ca. drei Stunden täglich hinzulegen, um die Heilungsprozesse im Körper zu unterstützen.Nach diesen zwei gemeinsamen Wochen war der Austausch vorbei. In der Zeit konnten wir alle einiges über sowohl den anderen als auch den eigenen Nationalpark lernen.
Tovább olvasom