Ne zavarjuk az éjszakázó darvakat!

Jegyvásárlás

Közismert, hogy az őszi természeti csodák egyik leglátványosabb fejezete a hortobágyi daruvonulás. Ám az már kevésbé tudott tény, hogy nemcsak a Hortobágyon pihennek meg a hazánkon átvonuló darvak, hanem más tájainkon, így az egykor Kis-Hortobágynak nevezett Borsodi-Mezőségen is.

Felnőtt daru (Fotó: Seres Mihály Nándor)

A daru (Grus grus), ez az akár 20 évet is megélő, impozáns madár egykor a Kárpát-medence mocsárvidékének egyik jellegzetes költőfaja volt, mely az 1910-es évek után majd 100 évig nem költött Magyarországon. Ezt követően először 2015-ben Veszprém megyében, majd 2021-ben Vas megyében is megtelepedett egy-egy pár. Érdekes, hogy – az európai állomány növekedése, terjeszkedése miatt – a szakemberek már jó ideje várták ennek a fajnak az újbóli hazai fészkelését, ám nem a Dunántúlon, hanem inkább a hortobágyi, mezőségi, dél-alföldi részeken, ahol évente több százas nagyságrendben nyaralnak át.

Finnországban jelölt és a Borsodi-Mezőségen leolvasott színesgyűrűs daru (Fotó: Balázsi Péter)

Ám, ha a darvakról hallunk, akkor először nem az elterjedésükre, költési vagy épp táplálkozási szokásaikra gondolunk, hanem a már bevezetőben is említett vonulásukra. A darvak tavasszal és ősszel is nagyszámban pihennek meg hazánk pusztáin, szántóföldjein, ám míg tavasszal viszonylag rövid ideig tartózkodnak nálunk, addig ősszel már augusztus második felében megérkezhetnek az első csapataik és egészen a keményebb fagyokig kitarthatnak nálunk. Ekkor ráadásul nem „csak” a vonulást, telelést túlélő példányok vannak jelen, hanem a nyár folyamán kikelt és felcseperedett fiatal madarakkal duzzad fel az egyedszámuk. Októberben az európai állomány jelentős része, akár 150 ezer madár is tartózkodhat egyszerre Magyarországon.

Gyepen szedegető darvak (Fotó: Papp Ferenc)

A darvak ősszel elsősorban a gyepeken, szántókon keresgélnek magvakból, gumókból, egyéb növényi részekből, rovarokból, sőt akár kisebb gerincesekből álló táplálékuk után. Kedvelik a kukoricatarlókon kiszóródott szemeket is, így ha ezeket nem szántják be azonnal, akkor azzal a madaraknak ideális táplálkozó területet biztosíthatnak. Míg napközben a szárazföldön keresik táplálékukat, addig éjszakára nedves gyepekre, mocsarakba, lecsapolt halastavakra szállnak le. Ilyenkor nagy tömegben gyűlnek össze, akár több ezer, sőt bizonyos körülmények összejátszása esetén akár több tízezer madár is éjszakázhat egy-egy arra alkalmas helyen. Általában az ezekre a helyekre való behúzást szokták a népszerű daruvonulással azonosítani. Ilyenkor fülsiketítően hangosak is lehetnek, ahogy a repülő, leszálló, táncoló darvak egymással kommunikálnak. Ekkor az öreg madarak krúgató hangja mellett jól kivehető a fiatalok csipogása is.

Darucsalád, balra az idén kelt fiatallal (Fotó: Seres Mihály Nándor)

A Borsodi-Mezőségen ugyan 100 ezer daru nem szokott összegyűlni, de azért a „csúcsidőszakban” a Magyarországon jelenlévők számának 5-10%-a, akár 12-13 ezer madár is megpihen egy időben a mocsarainkon, vizes gyepeinken, illetve az egyik vizes élőhely-rekonstrukciós területünkön.

Jellegzetes „V” alakban repülő darvak (Fotó: Papp Viktor Gábor)

Az idei évben viszont a csapadékmentes időjárás nemcsak a táplálékot nyújtó pusztákat, szántókat sújtotta, hanem az éjszakázóhelyként szolgáló mocsarak mindegyike is kiszáradt a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben. Ezért félő volt, hogy a darvak idén ősszel teljesen elkerülik a területet. Ezen némileg segítettetek a nyár végi, őszi esők, de egy korábban kialakított vizes élőhely-rekonstrukciónk kivételével a mezőségi mocsarakon még most is száraz lábbal tudunk átkelni, és nem is nagyon használják azokat a darvak éjszakázásra. Ezt a területet viszont nemcsak a darvak, hanem más madarak, így récék, ludak, sirályok, partimadarak is használják, de az elmúlt években már ritkább vendégek is előfordultak itt.

A kiszáradt Gyékényes-mocsár medre még október elején is száraz (Fotó: Balázsi Péter)

Csakúgy, mint általában, a darvak az alkonyati behúzáskor és az azt követő órákban is nagyon óvatos, már-már ijedős madarak. Az éjszakázóhelyük felett áthúzó vadászrepülők, ott megjelenő sakálok (Canis aureus) vagy vaddisznók (Sus scrofa), annak közelében hangoskodó emberek vagy éppen amellett világítva elhaladó gépjárművek nagy riadalmat tudnak okozni közöttük. Ilyenkor felrebbennek és még sokáig nyugtalanok maradnak, akár a területet is elhagyhatják emiatt. Szerencsére a mezőségi kis- és középfeszültségű légvezetékek földkábelbe kerültek, így maximum a nagyfeszültségű vezetékeknél fordulhat elő ütközés éjszaka, de tudomásunk szerint ez nem jellemző a területen.

Kerítésnek ütközött daru – nem borsodi-mezőségi fénykép (Fotó: Molnár Márton)

Ezért az alábbi dolgokat kell betartani, ha darvakat megyünk nézni:

a hangoskodás, zajongás (kiabálás, hangos telefoncsörgés stb.), akárcsak általában a védett természeti területeken, kerülendő;
a vakuval való fényképezést is hanyagolni kell;
a mederbe, a darvak éjszakázóhelyére történő besétálás is kerülendő;
a les és az azon található, az emberek eltakarását biztosító háló rongálása, tépkedése tilos;
a drónozás, akárcsak a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet többi részén is, hatósági engedélyköteles;
a gépjárművel (quaddal is) az éjszakázóhelyekhez behajtás, akárcsak a többi védett terület esetében, hatósági engedélyköteles!

Figyelemfelkeltő tábla az éjszakázóhely mellett (Fotó: Balázsi Péter)

Jelenleg több, mint 6 ezer daru tölti a Borsodi-Mezőségen az éjszakáját, vigyázzunk rájuk!

A darut számos nemzetközi egyezmény is oltalom alá helyezi (Berni, Bonni, Washingtoni stb.), Natura 2000 jelölőfaj, Magyarországon védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50 ezer Ft.

Darvak alkonyati behúzása/Darvak éjszakázóhelyen (videó: Balázsi Péter)