Miért nincs annyi rovarmaradvány a szélvédőkön, mint azelőtt? 2021.03.23. 09:21

Itt a tavasz és hamarosan fűnyírók zajától lesz hangos minden falu és kertvárosi övezet.

De a szép, rövid füvű, 2,5 cm-es gyepek valóban szépek? A természetkedvelő, természetvédő ember számára nem feltétlen. Ugyanis ezek a gyepek homogének, többnyire csak 3-4 fűféléből állnak, de ha van is bennük némi színesítő gyom, amely gyomok általában gyógynövények is egyben, a folyamatos fűnyírás miatt sosem engedjük őket virágba borulni. Ilyen nem szeretem gyomként számon tartott gyógynövények például a pitypang, a százszorszép és a különböző útifüvek is. Ha egy-két fűnyírást kihagyunk, akkor ezek a gyönyörű vadvirágok virágba borulhatnak, amelyeken hamarosan lepkék és méhek jelennek meg, ezen rovarok, pedig haszonnövényeink, gyümölcsfáink beporzását is elősegítik.

Méhlegelő, kép forrása: Internet

Világszerte tapasztalhatjuk a méhek és más beporzó rovarok megfogyatkozását. Már nem nyüzsögnek olyan nagy számban kerti virágainkon, mint azelőtt és autóinkon sem igen kell már sűrűn mosni a szélvédőt az oda ragadt rovarmaradványoktól. Beporzó rovaraink számának csökkenése viszont nem csak közvetlen lakókörnyezetünkben tapasztalható, hanem odakint a földeken, mezőgazdasági területeken is. A méhek és beporzó rovarok eltűnése nem vezethető vissza egy közvetlen okra, a probléma ennél összetettebb. A monokultúrás intenzív mezőgazdaságban nincs helye a gyomoknak, amelyeket viszont fontos méhlegelőként tartunk számon. Az egyszerre virágzó rovarporozta táblák, csak rövid ideig nyújtanak táplálkozó helyet a rovaroknak. A gyomirtó szerek használatával eltűnnek azon diverz növényközösségek, amelyek tavasztól-őszig a teljes szezon alatt virágporral, nektárral várnák a beporzókat. Az intenzív művelés következtében az aratás után azonnali tarlóhántás következik, így az azon élő őshonos növényfajok – mint amilyen a tarlóvirág – nem képesek virágozni és nektárt, virágport „szolgáltatni”.

Tarlóvirág virágzása,kép forrása: Internet

A különböző „növényvédőket”, rovarirtó szereket nem a beporzók ellen használják, de hatásuk rájuk sem semleges. A különböző vegyszermaradványok ott maradnak a növény különböző részein, amelyekkel a méhek is találkoznak. A beporzás során a méhek fészkeikbe, kaptárjaikba is elszállítják a vegyszermaradványoktól szennyezett virágport, ami ezáltal a növendékek pusztulásához is vezethet.

A fent említettek mellett, még számos ok, köztük a klímaváltozás, folyamatos szárazodás, egyre szárazabb tavaszi és nyári időszakok is közrejátszanak e fajok eltűnésében.

A megfogyatkozás évről évre drasztikusabb, a gazdaságra is hatással levő, pénzben mérhető folyamat. Egyes országokban olyan mértékben eltűntek a beporzók, hogy az addig általuk elvégzett munkát, már az emberek végzik (Pl.: Kínában), ez a termelésre szánt többletráfordítás a termékek jelentős drágulásával is jár.

A beporzó rovarok eltűnése a biológiai sokféleség csökkenése és az ebből következő ökológiai katasztrófa mellett, súlyos gazdasági következményekkel is jár, mivel ételeink nagy része a rovarok által végzett szorgos munka a beporzás révén jön létre.

Kína egyes részein már emberi segítségre van szükség a beporzás terén, kép forrása: Internet

A méhek fennmaradását mi is segíthetjük azzal, ha minél több virágot ültetünk kertjeinkbe, erkélyeinkre, ablakainkba, ha mellőzzük a rovarirtó szerek és gyomirtó szerek használatát, ha teret engedünk a pázsitban utat nyerő virágos növényeknek (többek között pitypangoknak, százszorszépeknek, árvacsalánnak, repkénynek stb.) és ha időt hagyunk a különböző szegélyvegetációk növényeinek a virágzásra (pl.: utak mentén, csatornák mentén, temetőkben).

Útszélén meghagyott szegélynövényzetben táplálkozó nagy tűzlepke, amely védett lepkefajunk

Ha kertet füvesítünk, már virág magkeverékes fűmagkeveréket is vásárolhatunk, de külön kapható méh- és lepkecsalogató virágmagkeverék is, amelyekből méhlegelő, lepkelegelő szegélyeket, sarkokat alakíthatunk ki. A kereskedelemben pedig számos, szebbnél szebb, mutatós méhecske hotelt, méhecske garázst szerezhetünk be, de akár kis idő ráfordításával ezeket magunk is elkészíthetjük, otthont nyújtva ezáltal az azokat elfoglaló békés természetű poszméheknek.

Ha tehetjük ökológiai gazdaságokból, biogazdaságokból származó termékeket vásároljuk, ezzel is támogatva a vegyszermentes gazdálkodást.

Magos Gábor
Magos Gábor
természetvédelmi őrszolgálatvezető, tájegységvezető

Kapcsolódó

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

2023.04.19. 14:15
MareiAn einem Samstagmorgen, dem 22. Oktober 2022, ging es früh los, um an einer ganz besonderen Wanderung teilnehmen zu können. Mit etwa dreißig Personen machten wir uns von Répáshuta zu Fuß auf den Weg zum sogenannten „Virgin-Forest“. Das bedeutet konkret, dass dieser Wald beziehungsweise ein bestimmtes Waldgebiet seit einer Zeitspanne von mehreren hundert Jahren nicht von Menschen berührt wurde. Dieses „nicht-Berühren“ ist natürlich nicht wortwörtlich zu nehmen, sondern meint, dass seit besagter Zeitspanne kein Mensch in das Wachstum und die Entwicklung dieses Waldgebietes eingegriffen hat. Die besondere Bedeutung eines Virgin-Forests liegt nicht nur in der Unberührtheit, sondern auch in der damit einhergehenden hohen Biodiversität. Nicht nur die Pflanzen selbst sind teilweise stark geschützt und selten, sie bieten auch Lebensraum für viele seltene tierische Spezies. Daher darf der Virgin-Forest im Bükk-Nationalpark nur auf speziellen Touren betreten werden, die von Ranger:innen geleitet werden, und ist zudem mit Schildern ausgewiesen sowie eingezäunt.Begleitet haben uns auf dieser Wanderung auch zwei weitere UNESCO-Naturfreiwillige aus dem Kiskunság Nationalpark, die dabei nicht nur den Virgin-Forest, sondern auch die Waldgebiete von Répáshuta, Nagyvisnyó und Felsőtárkány kennenlernen konnten. Besonders eindrucksvoll waren Karstformationen wie die Dolinen und der unterschiedlich geschichtete, für den Bükk charakteristische Kalkstein, auf die uns der Ranger Attila Bartha hinwies. Anschließend ging es für uns noch auf die sogenannte „Jüdische Wiese“. Diese erhielt ihren Namen durch ihren früheren jüdischen Besitzer und die ursprüngliche Nutzung als Marktplatz, auf dem vor allem viele jüdische Personen ihre Produkte angeboten haben. Heute ist diese Wiese ein strenges Naturschutzgebiet, das Besucher:innen auf eigene Faust betreten dürfen. Nach mehreren Stunden spannender Wanderung überraschte uns der Regen glücklicherweise erst auf den letzten Metern.
Tovább olvasom