Mi az, amivel egyszerre segítjük a fehér gólyákat és a pompás kosborokat? 2023.03.06. 12:25

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekthez kapcsolódva – önkéntes program keretében – ismét gyepkezelési munkákat végeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a tiszadorogmai Sulymos-laposon.

Az akció keretében, a géppel nem járható részeken kaszálták le a területet, valamint a korábban már kivágott gyalogakác (Amorpha fruticosa) husángokat szedték össze.

A terület madártávlatból. Fotó: Kozma Attila

Az összegyűjtött vesszőkből gólyafészekalapokat készítettek a részvevők, hogy ezzel segítsék a Dél-Borsodi Tájegységbe visszaérkező fehér gólyák (Ciconia ciconia) sikeres fészkelését. A kész fészekalapok a későbbiekben majd tartóállványokra fognak kerülni, így segítve elő a madarak biztonságos költését az elektromos hálózat oszlopain. Az áramszolgáltató szakemberei általában az év első hónapjaiban (március közepéig) végzik a tartó nélküli fészkek eltávolítását, majd ezek helyére rakják fel a fészekalappal ellátott fészektartókat. Így próbálják elérni a gólyáknál, hogy ezeket az oszlopokat válasszák fészkeléshez, ne pedig olyanokat, amik nincsenek ellátva a megfelelő védelemmel.


Készülnek a gólyafészekalapok Fotó: Balázsi Péter

Gyalogakácból készült, némiképp sündisznóra hasonlító fészekalapok. Fotó: Laufer Zsanett

A területről fontos tudni, hogy ez a Tiszadorogma határában, a puszta vizeinek levezetésére épített Sulymos-főcsatorna szomszédságában lévő mocsárrét, a környék egyik utolsó nedves gyepterülete. Körülötte mindenfelé nagy kiterjedésű szántók találhatók, ezért megőrzése kiemelten fontos feladatunk. A mocsárrétek számos védett és közösségi jelentőségű állat- és növényfaj számára biztosítanak élőhelyet. Közéjük tartoznak a kétéltűek, mint a vöröshasú unka (Bombina bombina) és a dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), amelyeknek ezek a tocsogós, vízállásos területek fontos szaporodóhelyet jelentenek. Emellett ezeket a nedves gyepeket madarak tömkelege is szívesen látogatja. Ilyenek például a gólyák, a gémek és a kócsagok is, amik táplálékszerzés céljából keresik fel rendszeresen a lapost. A mocsárréteken, a számos fűféle mellett megannyi virágos növény is előfordul. A terület védett növényfajai közül mindenképpen meg kell említeni a pompás sisakoskosbor (Anacamptis palustris subsp. elegans) nevű orchideafajt és a fátyolos, vagy más néven korcs nőszirmot (Iris spuria). A korábban kivágott, és most a területről lehordott inváziós gyalogakác ezeknek a növényeknek az életterét is benövi, így szüntetve meg azt.

A mocsárrét nagy része nem járható munkagépekkel, de a dolgos kezeknek köszönhetően nagy területet sikerült megszabadítani a gyalogakáctól (Amorpha fruticosa) Fotó: Gál Renáta


A felvételeket készítette: Kozma Attila és Soós Gábor

Bár most ezeket a virágzó növényeket nem csodálhatták meg a lelkes önkéntesek, ám szerencsére így is akadt látnivaló a pihenésre szánt percekben. A csatorna partján az őszapók (Aegithalos caudatus), a széncinegék (Parus major) és a fenyőrigók (Turdus pilaris) szinte egész nap fáradhatatlanul rajcsúroztak, az égbolton pedig a még éppen hazánkban tartózkodó nagy lilikek (Anser albifrons), valamint a mostanra már megérkezett bíbicek (Vanellus vanellus) és seregélyek (Sturnus vulgaris) csapatai húztak át több esetben. A szomszédos szántókról a mezei pacsirták (Alauda arvensis) énekét lehetett hallani, és szinte mindenki egyszerre nézett fel, mikor gyors egymásutánban egy, a közelben költő öreg és egy, még ivaréretlen rétisas (Haliaeetus albicilla) repült el felettük. Kaszálás közben pedig az előző évi madárfészkek és egy tavalyi törpeegér (Micromys minutus) fészek mellett egy szerencsétlenül járt kékes rétihéja (Circus cyaneus) hím tetemére is rábukkantak.

Ludakat megriasztó rétisas (Haliaeetus albicilla) Fotó: Széles Tamás

A nap végére pedig nem csak a kosborokat veszélyeztető gyalogakác mennyiségét sikerült így csökkenteniük, hanem – ezek vesszőinek felhasználásával – a közelben költő gólyáknak is segíteni tudtak.

A pompás sisakoskosbor (Anacamptis palustris subsp. elegans) legerősebb közép-európai állományai a Kárpát-medencében találhatók, kiemelten a pannon szikesedő réteken és mocsárréteken. Akárcsak a többi hazai orchideánk, ez a növényfaj is védett. (Fotó: Schmotzer András és Balázsi Péter)


A GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt célkitűzéseinek, a gyepes élőhelytípusok jellemző állat- és növényfajainak, valamint a projekt eredményeinek bemutatására – ismeretterjesztő céllal – rövid videók készültek. Az alábbi videóból a vizes réteken élő madárfajokat ismerhetik meg:

Fotók: Balázsi Péter, Gál Renáta, Kozma Attila, Laufer Zsanett, Széles Tamás

Drón felvételek: Kozma Attila, Soós Gábor

A projekthez kapcsolódó korábbi írásainkat ITT olvashatják.

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.
További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom