„Meghoztuk őket és költözhetnek a Denevér Hiltonba…” 2020.11.02. 14:23

A fenti mondat hagyta el munkatársunk száját mikor megjelent az Igazgatóságunk udvarán, kezében egy kis műanyag dobozkával, melyben két riadt törpedenevér lapult csendben.

A közönséges törpedenevéreket (Pipistrellus pipistrellus) egy egri bérház erkélyéről kellett megmenteni, ahol jobb híján egy falhoz tolt szekrény háta mögé húzódtak be nappalra. A szekrényt elszállították onnan és a felelősen gondolkodó tulajdonosok telefonon hívták igazgatóságunkat, hogy mentsük meg a fedezék nélkül maradt repülő kisemelősöket. Innen kerültek a szemerkélő esőben igazgatóságunk udvarára, pontosabban a kutatóház tetején erre a célra kialakított, téliesített denevér-ládákba, a „Denevér Hiltonba”.

Ezek a 3,5-5 cm testhosszúságú, 19-25 cm vitorlafesztávolsága és mindössze 3-9 gr tömegű emlősök, a denevérek „minden fajaival” együtt már 1901-ben az akkori Földművelésügyi Minisztériumi a „Mezőgazdaságra hasznos állatok oltalmazása érdekében” címet viselő körrendeletben jogi oltalmat kaptak.

Mai szemmel is érdekes olvasni ennek a rendeletnek kissé archaizáló szövegét, mely így hangzott: „Védelemben részesítendők a következő állatok: Denevér, népies nevén szárnyas egér, pup denevér, pup egér stb; minden fajai, minden időben. Vakondok, kivéve a virágos veteményes kerteket és csemete ültetvényeket, hol pusztíthatóak. Cziczkányok fajai, kivéve a vizi cziczkányt, mely halászatra káros. Sün, népies nevén sündisznó, töviskes disznó, tövis disznó, töviskes kutya, szőrdisznó stb.”

A közönséges törpedenevér tehát azóta is védett állatnak minősül, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke példányonként 25 000 Ft. Bízunk abban, hogy a bizonytalan és veszélyeztetett helyéről hozzánk átmentett törpedenevérek elfogadják a számukra kialakított lakot, innen az elkövetkező pár hétben, még a téli álomba mélyedésük előtt, nyugodtan tudnak éjszakánként vadászni szúnyogra, éjjeli lepkékre, molyokra és egyéb repülő rovarokra. Mindenesetre mikor a szállítódobozból óvatosan kivettük őket és a szállásuk peremére helyeztük, ők villámgyorsan eltűntek a belül rekeszesre kialakított denevér láda mélyén. Szükségük is lesz az elkövetkező napokban a nyugalomra és a táplálkozásra, mert novembertől márciusig valódi téli álmot alszanak majd, gyakorlatilag minden életenergiájukat minimalizálva egyfajta tetszhalott állapotba süllyednek. Általában a nyári szálláshely közvetlen közelében telelnek, de a jobb telelőhelyre vándorolva akár nagy távolságokat is megtehetnek. Ki gondolná, hogy az eddigi bizonyított európai repülési rekordja 410 km volt.

Reméljük, a mi denevéreink megelégszenek a „Denevér Hiltonnal” és elvándorlás helyett a téli álomra való fizikai felkészüléssel töltik az addig hátralévő napokat, heteket. Mindenesetre a téliesített denevér ládában a hidegtől nem kell félniük, már csak azért sem, mert vizsgálatok szerint nem csupán nagyon jól viseli a hideget, de akár –20 C°-ot is kibír a faodvakban.

Szóval jó vadászatot, majd szép álmokat és találkozunk tavasszal!

Bakó Botond
gerinces-zoológiai szakreferens

Kapcsolódó

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom