Leucisztikus csicsörke észlelés 2020.04.01. 14:23

  1. Index
  2. Hírek
  3. Leucisztikus csicsörke észlelés
Jegyvásárlás

Egy ritka, leucisztikus csicsörkét sikerült lencsevégre kapni Szilvásváradon.

A leucisztikus (festékhiányos) példány meglehetősen ritka. A madár fajtestvéreivel mozgott magabiztosan a csapat egyenrangú tagjaként.

Fotó: Bartháné Jarábik Tünde

A csicsörke (Serinus serinus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj. Az egyik legkisebb madár az európai pintyek között 11-12 centiméteres testével, rövid tollazatával, vastag nyakacskájával, kis csőrével, erősen csíkozott alsó résszel. A hímek citromsárga színű fejrésze összetéveszthetetlen, míg a nőstények és a nem kifejlett egyedek sokkal kevésbé sárgák, kivéve talán a farrészüket.

A csíztől (Carduelis spinus) tompább, kúposabb csőrével, élénkebb sárga farkcsíkjával különbözik. Farka szélén nincsen sárga sáv, ill. feje és álla sohasem fekete. Csicsergő, sokszor nászrepülésben előadott énekéhez jól illik a neve. Hívása a tengelicéhez (Carduelis carduelis) hasonló. Röphangja rövid, pergő „tirri-lit”. A csicsörke eredeti areáját Észak-Afrika jelentette (főként az Atlasz-hegység vidéke), innét indult el északi, északkeleti irányú terjeszkedése a 19. századtól. Jelenlegi elterjedésének területét az eredeti észak-afrikai élőhelyén (Algéria, Tunézia) kívül Dél-Európa, Nyugat-Európa (a Brit-szigetek kivételével), valamint Közép-Európa jelenti. Magyarországon a 19. század elején jelent meg, hazánk madárvilágában mediterrán elemnek számít; az első hazai fészkelés pontos ideje nem ismert. A Balaton-felvidék mandulaligeteiben, levendulásaiban, ligetes erdők szélein, facsoportokban, kertekben, városi parkokban, külvárosokban, ill. olyan parkokban és kertekben költ, ahol van bozótos, cserjés rész. Magyarországi legmagasabb fészkelése a Bükk-hegységből ismert (kb. 600m tszfm.). Többnyire vonuló faj, amely kora tavasszal érkezik hazánkba, és október végén vonul el. Telelőhelyei Dél-Európában és Észak-Afrikában ismertek. A telelőhelyen a hím télen is énekel. Ősszel vegyes pintycsapatokkal kóborolnak példányai, de a csekély számú áttelelő példány általában önállóan mozog. 10-14 millió költőpár található Európa-szerte, kivéve az északnyugati területeket. Magyarországon 50-100 ezer párra becsülik a költőállományt.


Fotó: Magyar Madártani Egyesület

Bízzunk benne, hogy a látott példány együtt marad a többiekkel – s majd visszajön velük.

Szöveg forrása: Wikipédia

Jegyvásárlás
szerző
Bartha Attila
tájegységvezető
Írjon üzenetet

Kapcsolódó

Halloween-i esti program a Bükki Csillagdában

Halloween-i esti program a Bükki Csillagdában

2025.10.31. 18:00
Bükki Csillagda
"Az emberiség legősibb és legerősebb érzése a félelem, a legősibb és legerősebb félelem pedig az ismeretlentől való rettegés." (Howard Phillips Lovecraft)
A Halloweenhez kötődő szokások egyre népszerűbbek hazánkban is. Ezekhez kapcsolódva különleges és izgalmas kalandra invitáljuk azokat, akik a csillagok fényén túl szeretik a rejtélyeket is. Október 31-én 18:00 órától félelmetesen jó éjszaka vár a Bükki Csillagdában! Halloween estéjén a csillagok is borzongatóan ragyogóak.
Tovább olvasom
2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom