Kirándulás és térségfejlesztés táji szemlélettel, összefogással

Fél éves munka zárásaként került sor szeptember közepén Csokvaományban arra a fejlesztéspolitikai bemutatóra és beszélgetésre, melyet a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kara (Budapest) szervezett.

A fórumot megelőzően természetvédelmi őrünk fogadta a csoportot és kalauzolta a Dédestapolcsány-Nekézseny közti kiránduláson. A Nagy-hegy alatti túra során érintették a geológiai alapszelvényt, szó esett a Lázbérci Tájvédelmi Körzet természeti kincseiről, a természetvédelmi problémákról, tájhasználatban bekövetkezett változásokról és a gazdálkodás nehézségeiről. A szeptemberi nyárnak köszönhetően az atalantalepkék, zöld gyíkok, hollók mellett a félszáraz gyepek növényei közül Triumfetti-imolát és csillagőszirózsát is láthattak vendégeink. Hazánkban először 1982-ben nyilvánítottak növényeket országos szinten védetté, mindkét faj azóta áll törvényes oltalom alatt.

Csillagőszirózsa

A csillagőszirózsa mészkedvelő, 20-40 cm magas, gyakran polikormon-telepeket alkotó évelő faj. Szára és a levelei rövid, érdes szőrűek. A virágzatok 2–6 cm átmérőjűek, a középen ülő csöves virágok sárgák, a szélső, nyelves virágok ibolyás-kékek. Dekoratív megjelenése miatt régen szárazvirágként csokrokba is szedték. Elsősorban a Középhegység délies lejtőin, erdőssztyepjein, tisztásokkal tarkított száraz tölgyeseiben él, a tájegységben sokfelé előfordul.

Az őszirózsás gyep szélén a diákok a házi berkenyével is megismerkedhettek. Magyar neve a szláv brekinja szóból származik, tudományos elnevezése (Sorbus) pedig Plinius óta erre a fára utal. A házi berkenyét már korán termesztésbe fogták, emiatt eredete, elterjedése kettős megítélés alá esik. A ma leginkább elfogadott – archeobotanikai leletekkel is alátámasztott – nézet szerint a jégkorszakot követően húzódott fel a Földközi-tenger vidékéről, a Balkán irányából Magyarország területére. A csillagőszirózsához hasonlóan elsősorban a Középhegység melegebb erdeiben, déli oldalain, régi gyümölcsöseiben él. A Nagy-hegy felhagyott dűlőiben több impozáns fa magasodik. Szabad állásban méretes, gömb alakú, zárt erdőállományban keskeny, aránylag kis lombkoronát nevel. Májusban virágzik, bódító illatú virágai megporzását főként rovarok végzik. Apró körtére emlékeztető, fanyarkás, sajátos ízű termése szeptemberre érik be, amely lehullás után válik kásássá, fogyaszthatóvá. Azt és a berkenye mellett hajladozó húsos som bokrok terméseit többen meg is kóstolták. 2001 óta a házi berkenye is védett fáink sorába tartozik.

Házi berkenye

Az izzasztó túrát követően Csokvaomány Polgármesteri Hivatalában Tóth Zsuzsanna polgármester asszony látta vendégül a hallgatókat, akik Szilvácsku Zsolt PhD vezetésével mutatták be elkészült tanulmányukat. A végzős tájépítész hallgatók a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi őrszolgálata kalauzolásával már korábban, februári terepgyakorlatukon is jártak az Észak-Bükki Térség tíz településén, ahol egy komplex tájvédelmi és tájfejlesztési tervet kívántak elkészíteni. Sajnos a koronavírus járvány miatt a későbbi helyszíni gyűjtőmunkák, riportok elmaradtak, s a diákoknak jóval nehezebb körülmények közt távolról, a virtuális térben – internetes adatszolgáltatásra és a helyeik együttműködésére építve – kellett megoldaniuk a feladatot. A karantén ellenére sikerrel vették az akadályokat, s így eredményeiket megismertethették a térségben élőkkel.

A tanulmány középpontjában a települések (Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Dédestapolcsány, Farkaslyuk, Lénárddaróc, Nagyvisnyó, Nekézseny, Sáta, Szilvásvárad) térségi fejlesztése állt, tekintettel az előforduló nagyragadozó fajokra is. A négy témakörre bontható munka célja a természeti és kulturális örökség védelme; a táji adottságokon alapuló terület- és vidékfejlesztési célok meghatározása; a fenntartható térségi turizmus elősegítése; a táji örökség iránti érzékenyítés és az ökológiai szemléletformálás volt.

A hallgatók tanulmányának értéke nem csak az általuk megfogalmazott javaslatokban rejlik, hanem a vizsgálati részek dokumentálása révén olyan információforráshoz juttatja a térség lakóit, vállalkozóit, önkormányzatait és civil szervezeteit, amely a későbbi terveikhez is jó alapot nyújthat, valamint hozzájárulhat a tájhoz való kötődéseik, identitásuk megerősítéséhez is. A fórumot kötetlen hozzászólások sora és építő jellegű beszélgetés zárta.

Reméljük, a gyakorlatot szervező tanszékek nem engedik el a települések kezét és a BNP Igazgatósággal közösen rendelkezésükre állnak a jövőben is!