Kaktuszok a Mátrában III. – A Cserteri vár felszabadulása 2025.04.14. 13:00

A Pásztó-Hasznos település határában fekvő, Várhegyen található Cserteri (Hasznosi) várat vélhetően emberi betelepítés útján idegenhonos kaktuszok lepték el. Az információ a Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz (BNPI) lakossági bejelentés formájában jutott el, amit ezúton is köszönünk.

Mint ahogy arról korábban hírt adtunk: a területet Dr. Kelemen András, a Szegedi Tudományegyetem kutatója mérte fel, mely során négy kaktuszfajt azonosított be:

- Cylindropuntia imbricata,

- Opuntia fragilis,

- Opuntia macrorhiza és

- Opuntia phaeacantha.

Védett érték: sárga kövirózsa (Jovibarba hirta) a vároldalban. Fotó: Zsupos Vivien

Az értesítést követően igyekeztünk a lehető leghamarabb beszerezni a szükséges – részben hatósági – engedélyeket. Mivel a felmért területek mindegyike magánkézben van, ezért elsődlegesen a tulajdonosok írásbeli hozzájárulására volt szükségünk, majd ezt követően kellett a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának (a továbbiakban: Hatóság) engedélyét megkérnünk, ugyanis a Cserteri vár 1951 óta régészeti-, míg 1958 óta műemlékvédelem alatt áll.

A magas fűben nehezen lehet észrevenni egy-két kaktusz telepet. Opuntia phaeacantha. Fotó: Zsupos Vivien

A Hatóság kiadott hozzájárulásában kötelezte a BNPI-t, hogy a munkálatokat csak régészeti felügyelet mellett végezheti el, mivel a területen korábban nem történt régészeti feltárás, illetve megjelölte a Dornyay Béla Múzeumot (a továbbiakban: Múzeum), mint illetékes szervet.

A kaktuszok elterjedési területe a Hasznosi vár oldalában a kezelés előtt.

A BNPI ennek a kötelezésnek eleget téve megrendelte a Múzeumtól a régészeti felügyeletet a tevékenységhez.

A munkát Szolnoki Tamás, a Dornyay Béla Múzeum régészének felügyelete mellett végeztük. A csapat egy része a kaktuszok kiszedéséről, míg másik része a kaktuszok háti puttonyokban való lehordásáról gondoskodott. Fotó: Urbán László

A kaktuszokat 2025. március 22-én távolítottuk el a területről, amelyben a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. Green Team-je volt segítségünkre. Az önkéntesek fontossága itt is jól megmutatkozik, ugyanis az utánfutónk színültig telt kaktusszal, mintegy 1,575 m3-nyi kaktuszt szedtünk ki a közreműködésükkel!

A Dornyay Béla Múzeum önkéntese fémkeresővel kereste a régészeti leleteket. Körülötte a sziklagyep-sztyepprét mozaik látható. Fotó: Urbán László

A kaktuszok eltávolítása közben a Dornyay Béla Múzeum egyik önkéntese fémkeresővel mérte fel a területet és értékes leletre bukkant: egy 14-15. századi, szív mintás veretet talált, mely feltehetően könyvet vagy övet díszített. A tárgy a Múzeum régészeti gyűjteményébe került.

Szív mintás, 14-15. századi veret. Fotó: Urbán László

Sajnos a munkánk itt még nem ért véget. Az elkövetkezendő években utóellenőrzéseket kell tartanunk, mely során szemrevételeznünk kell a területet, hogy a kiszedett telepek helyén nem sarjadnak-e újra a nem kívánt növények. Amennyiben igen, úgy injektálásos vegyszerezés útján fogjuk azokat kezelni, hogy a terjedésüket megakadályozzuk.

A csapat. Fotó: Urbán László

Hálával tartozunk a Robert Bosch Elektronika Kft. Green Team-jének, hogy szabadidejüket feláldozva, fáradságot nem ismerve tettek egy jó ügy érdekében!

Köszönjük a területek tulajdonosainak, hogy hozzájárultak a munka elvégzéséhez, Szolnoki Tamás régésznek a régészeti felügyelet során nyújtott segítségét, valamint a felmérésben és meghatározásban elévülhetetlen érdemeket szerző Dr. Kelemen Andrásnak az együttműködést!

Kapcsolódó cikkek:

Kaktuszok a Mátrában? Kaktuszok a Mátrában!

Kaktuszok a Mátrában II. – A Cserteri vár ostroma

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom