Ismeretlen ismerős - Miért „nem szeretjük” a bálványfát? 2023.06.06. 14:06

Ezeket a „hosszúkás” leveleket akarva-akaratlanul sokan ismerjük: a városokból, parkokból, út mellett, a házunk előtt, a szomszédból. Ha megdörzsöljük a levelét és még büdös is, a bálványfával van dolgunk.

A mirigyes bálványfa (Alianthus altissima) kertészeti és erdészeti céllal került hazánkba. Kelet-Ázsiában és Koreában őshonos, nálunk pedig úgynevezett „inváziós” fásszárúnak számít, ami az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos fajok listáján is szerepel. Széles tűrőképességű, agresszív terjedésű fa, mely mára szinte mindenhol előfordul hazánkban. Akár 25 méter magasra is megnőhet. A fejlődő fácskák, kis csemeték hosszúkás leveleit valószínűleg mindannyian ismerjük és láttuk már, hiszen az urbánus környezetben (is) lépten-nyomon szem előtt vannak. Összekeverhető az ecetfával (ami egyébként szintén könnyen terjedő, inváziós tulajdonságokkal bíró faj), azonban az ecetfák kisebb termetűek, és a bálványfa levelét megdörzsölve kellemetlen, erős szagot áraszt. A kis csemeték ilyenkor, a tavaszi-kora nyári időszakban még inkább a szemünk elé kerülhetnek.

Mi a probléma a bálványfával?

Mint az egyik „élen járó” inváziós fásszárúnak, negatív gazdasági és humán-egészségügyi hatásai vannak. Természetvédelmi szempontból komoly károkat okoz, többek közt az élővilágban, és az erdőfelújítások során is. Gyorsan terjed, árnyékolásával, a talaj nitrogénszintjének növelésével kiszorítja az eredeti, őshonos növényzetet. Az erdőkben is jelentős károkat okozhat a megjelenésével, és agresszív tulajdonságai miatt nehezen visszaszorítható.

Milyen kárt okoz a községekben?

A településeken megtelepedik az utak, épületek, járdák hasadékaiban és felgyorsítja azok állapotának romlását. A temetőkben, parkokban szintén gyorsan terjed, és hiába vágják ki, a sarjról újra kihajt.

Mit tehetünk ellene?

Az inváziós fajok terjedését leginkább a kezdeti felismerés, és a tudatosság gátolhatja meg! Ne vásároljunk, ültessünk, „tűrjünk meg” inváziós fajokat, legyünk tájékozottak, ahogy tudjuk, szorítsuk vissza őket. Ha már megjelent a bálványfa a környezetünkben, kizárólag mechanikai módszerekkel (kihúzás, kivágás) sajnos lehetetlen megállítani, visszaszorítani. Sőt, a kivágás okozta stressz miatt a növény erős sarjadzásnak indul (ilyen jelenséget pl. temetőkben megfigyelhetünk), ezért csak a vegyszeres védekezés hozhat hosszú távon eredményt. Gyomirtó permetezőszer használata javasolt július végétől szeptember elejéig, természetesen a munka-egészségügyi óvó rendszabályok betartása mellett! Mielőtt nekivágunk ennek a megoldásnak, legyünk körültekintőek és tájékozottak.

Az alábbi oldalon az Európai Unió területén, valamint a hazánkban előforduló idegenhonos inváziós fajokkal ismerkedhetnek meg: www.invaziosfajok.hu

Írta/fotók: Hák Flóra (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – természetvédelmi ügyintéző)

Hák Flóra
Hák Flóra
természetvédelmi referens

Kapcsolódó

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:48
Besucher aus dem Kiskunság Nationalpark [13.06.2022-19.06.2022]Am Montag, den 13. Juni kamen Lara und Jakob dann mit nach Eger, um ein bisschen was vom Bükk Nationalpark zu sehen. Am ersten Tag bestiegen wir einen kleinen Aussichtspunkt in Szarvaskő und besichtigten das Western Gate Besucherzentrum.Dienstag unternahmen wir eine kleine Wanderung direkt vom Direktorat aus und am Mittwoch zum Tar-kő Aussichtspunkt. Auch für Marie und mich war dies einer der beeindruckendsten Orte, die wir im Bükk gesehen haben. Danach besichtigten wir gemeinsam mit einem Ranger das Plateau und er erklärte uns einiges über die vorkommenden Pflanzen und einen Schmetterling, der weltweit nur in einem sehr kleinen Umkreis auf dem Plateau zu finden ist. Anschließend fuhren wir zu einem sogenannten „Virgin Forest“, einem Wald, der weder von der Forstwirtschaft genutzt werden darf noch von Wanderern betreten. Somit soll der Wald sich ohne jeglichen Einfluss des Menschen entwickeln. Am Donnerstag fand eine Art Evaluation des Observatoriums und umliegender Attraktionen statt. Wir halfen bei der Vor- und Nachbereitung und nahmen an den Führungen teil. Am letzten Tag des Austausches besichtigten wir in Lillafüred die Szent István-Höhle und die Annahöhle. Bei der Szent István-Höhle handelt es sich um eine Tropfsteinhöhle, in der ein bestimmtes Klima herrscht, welches besonders gut für die Gesundheit sein soll. Deshalb ist ein bestimmter Bereich der Höhle für Touristen gesperrt. Hier haben Leute mit verschiedenen Krankheiten die Möglichkeit sich, mit Schlafsack oder Decke, für ca. drei Stunden täglich hinzulegen, um die Heilungsprozesse im Körper zu unterstützen.Nach diesen zwei gemeinsamen Wochen war der Austausch vorbei. In der Zeit konnten wir alle einiges über sowohl den anderen als auch den eigenen Nationalpark lernen.
Tovább olvasom