Ismeretlen ismerős - Miért „nem szeretjük” a bálványfát? 2023.06.06. 14:06

Ezeket a „hosszúkás” leveleket akarva-akaratlanul sokan ismerjük: a városokból, parkokból, út mellett, a házunk előtt, a szomszédból. Ha megdörzsöljük a levelét és még büdös is, a bálványfával van dolgunk.

A mirigyes bálványfa (Alianthus altissima) kertészeti és erdészeti céllal került hazánkba. Kelet-Ázsiában és Koreában őshonos, nálunk pedig úgynevezett „inváziós” fásszárúnak számít, ami az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos fajok listáján is szerepel. Széles tűrőképességű, agresszív terjedésű fa, mely mára szinte mindenhol előfordul hazánkban. Akár 25 méter magasra is megnőhet. A fejlődő fácskák, kis csemeték hosszúkás leveleit valószínűleg mindannyian ismerjük és láttuk már, hiszen az urbánus környezetben (is) lépten-nyomon szem előtt vannak. Összekeverhető az ecetfával (ami egyébként szintén könnyen terjedő, inváziós tulajdonságokkal bíró faj), azonban az ecetfák kisebb termetűek, és a bálványfa levelét megdörzsölve kellemetlen, erős szagot áraszt. A kis csemeték ilyenkor, a tavaszi-kora nyári időszakban még inkább a szemünk elé kerülhetnek.

Mi a probléma a bálványfával?

Mint az egyik „élen járó” inváziós fásszárúnak, negatív gazdasági és humán-egészségügyi hatásai vannak. Természetvédelmi szempontból komoly károkat okoz, többek közt az élővilágban, és az erdőfelújítások során is. Gyorsan terjed, árnyékolásával, a talaj nitrogénszintjének növelésével kiszorítja az eredeti, őshonos növényzetet. Az erdőkben is jelentős károkat okozhat a megjelenésével, és agresszív tulajdonságai miatt nehezen visszaszorítható.

Milyen kárt okoz a községekben?

A településeken megtelepedik az utak, épületek, járdák hasadékaiban és felgyorsítja azok állapotának romlását. A temetőkben, parkokban szintén gyorsan terjed, és hiába vágják ki, a sarjról újra kihajt.

Mit tehetünk ellene?

Az inváziós fajok terjedését leginkább a kezdeti felismerés, és a tudatosság gátolhatja meg! Ne vásároljunk, ültessünk, „tűrjünk meg” inváziós fajokat, legyünk tájékozottak, ahogy tudjuk, szorítsuk vissza őket. Ha már megjelent a bálványfa a környezetünkben, kizárólag mechanikai módszerekkel (kihúzás, kivágás) sajnos lehetetlen megállítani, visszaszorítani. Sőt, a kivágás okozta stressz miatt a növény erős sarjadzásnak indul (ilyen jelenséget pl. temetőkben megfigyelhetünk), ezért csak a vegyszeres védekezés hozhat hosszú távon eredményt. Gyomirtó permetezőszer használata javasolt július végétől szeptember elejéig, természetesen a munka-egészségügyi óvó rendszabályok betartása mellett! Mielőtt nekivágunk ennek a megoldásnak, legyünk körültekintőek és tájékozottak.

Az alábbi oldalon az Európai Unió területén, valamint a hazánkban előforduló idegenhonos inváziós fajokkal ismerkedhetnek meg: www.invaziosfajok.hu

Írta/fotók: Hák Flóra (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – természetvédelmi ügyintéző)

Hák Flóra
Hák Flóra
természetvédelmi referens

Kapcsolódó

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023.07.10. 16:06
Mitte April durfte der Bükk Nationalpark als Gastgeber für die Auftaktveranstaltung für ein von der EU gefördertes Projekt fungieren. Genauer gesagt, handelt es sich hierbei um ein Interreg CENTRAL EUROPE Projekt namens HUMANITA (= Human-Nature Interactions and Impacts of Tourist Activities on Protected Areas). Das Projekt wird vom European Regional Development Fund gefördert.Das Ziel von HUMANITA ist es touristische Aktivitäten in Schutzgebieten zu überwachen und zu bewerten, sowie Lösungen und Instrumente zusammen mit Touristen und der lokalen Gemeinschaft zu finden, um die negativen Auswirkungen der Menschen auf die Natur, so gering wie möglich zu halten und das Bewusstsein für eine umwelt- und naturfreundliche Lebensweise zu schärfen. Meiner Meinung nach ein sehr wichtiges Thema, daher denke ich, dass die EU-Gelder hier ganz gut aufgehoben sind.Für die Interessierten unter euch:www.bnpi.hu/hu/hir/humanita-nyitomegbeszeles-bukkszentkeresztenwww.interreg-central.eu/projects/humanita www.bnpi.hu/hu/palyazat-2/humanita-hu Für das zweitägige Meeting wurden alle teilnehmenden Partnerorganisationen aus Österreich, der Slowakei, Italien, Kroatien und Ungarn in die Ortschaft Bükkszentkereszt, welches sicht neben dem Gebiet des Bükk Nationalparks befindet, eingeladen. Die Partner bestehen dabei zum Teil aus Universitäten und Forschungseinrichtungen, welche das benötigte Know-how mitbringen und zum anderen Teil aus sogenannten „Pilot Areas", in welchen die erarbeiteten Methoden getestet werden können, sprich Nationalparks und Schutzgebiete.Meine ehrenvolle Aufgabe während dieser zwei Tage bestand darin Protokoll zu führen. Gar keine so leichte Aufgabe, wenn man bedenkt, dass die Tage von früh bis spät mit Programm versehen waren und die Präsentierenden natürlich auch nicht extra langsam sprachen, damit man auch alles notieren konnte (das wäre ja viel zu einfach ;) ). Und das ganze natürlich auch noch auf englisch. Zum Glück gab es genügend Kaffeepausen und ich bekam außerdem Hilfe von unserer slowakischen Partnerorganisation. Für das erste Mal in meinem Leben Protokoll führen, habe ich meine Aufgabe dann doch ganz gut gemeistert (denke ich :D). Um den Kopf nach den Meetings wieder etwas freizubekommen, wurden außerdem noch zwei sehr interessante Ausflüge geplant. Am ersten Tag haben wir abends das Bükk Astronomical Observatory, also die Sternwarte im Nationalpark, besucht, inkl. geführter Tour und einen Blick auf den Sternenhimmel über dem Nationalpark (leider nur vom Planetarium aus, da für das Teleskop leider zu bewölkt war). Der zweite Tag wurde dann noch mit einer Führung in der Anna-Kalktuffsteinhöhle, sowie der St. Stephans-Tropfsteinhöhle in Lillafüred abgeschlossen.Es waren ereignisreiche zwei Meeting-Tage, bei denen ich wieder viel Interessantes mitgenommen und viel Neues lernen durfte!
Tovább olvasom