Hollókő 35: a világörökség és a megújulás 2022.11.12. 16:38

Hollókő és környezete világörökséggé nyilvánításának 35. évfordulója alkalmából konferenciát rendeztek a falu és a templom védőszentjének, Szent Mártonnak napján.

A Hollókői Ófalu XVII–XVIII. században kialakított egyszerű formájú, fésűs beépítésben rendeződő, fehérre meszelt házai eredeti állapotukban őrződtek meg napjainkig, az Ófalut körülölelő dombok visszatükrözik az itt élő emberek életmódját, gazdálkodási szokásait, természetismeretét és -szeretetét.

A Hollókői Tájvédelmi Körzetet 1977-ben hozták létre Nógrád megyében, a Központi-Cserhát vulkanikus tömbjének északi részén. A kiemelt természetvédelmi oltalom célja a palóc kisközség táji környezetének, a terület életközösségeinek és fajainak, földtani és felszínalaktani értékeinek megőrzése a tájvédelmi körzet 141,2 hektárán.

A tájvédelmi körzet kizárólag Hollókő település közigazgatási területét érinti. 1987-ben az Ófalu és környezete az UNESCO kulturális világörökség részévé vált, így az értékek megőrzése kiemelt szerepet kapott, hiszen területe lényegében megegyezik a tájvédelmi körzetével.

A 2022. november 11-én rendezett jubileumi konferencián részt vettek a település, a térség társadalmi szereplői, világörökségi szakemberek és partnerek.

Szabó Csaba polgármester visszatekintésében emlékezett a régmúlt időkre, a cím elnyerése utáni tevékenységekre, valamint kitért a jövő feladataira. Örömmel számolt be a falu hagyományos értékeket tisztelő megújulásáról, és felhívta a figyelmet a szintén világörökségi értékű zártkerti parcellák elvadulására.

Becsó Zsolt országgyűlési képviselő értékelte Hollókő térségi szerepét, méltatta a falu fejlődését, és vázolta a további fejlesztési lehetőségeket. Kiemelte, hogy már most is előkészített projektek vannak, fontos az előretekintés, tervezés.

Kelecsényi Péter ügyvezető bemutatta Hollókő turisztikai fejlődését.

Az Öregszőlők dűlőben a művelés felhagyása után cserjésedő-erdősülő gyepek alakultak ki

Dr. Vukoszávlyev Zorán, az Építésügyi és Beruházási Minisztérium építészetért és műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkára kiemelte a kulturális és természeti örökség jelentőségét Hollókő mint élő falu életében. Ezt követően a résztvevők Hollókőn sétát is tettek, s a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) igazgatója, Rónai Kálmánné bemutatta a Hollókői tájházat, s a benne lévő kiállítást. Szó esett a BNPI vagyonkezelésében lévő hagyásfás legelők jó állapotáról, valamint arról, hogy a tájház megtartásával nem csak a kulturális értékek megőrzését biztosítják, de a telket bázisul kívánják kialakítani a tájfajta gyümölcsösök megőrzése érdekében, továbbá a zártkerti parcellák erőteljesen romló biodiverzitásának visszaállítására. Szó esett kiemelt felelősségünkről, a térség természeti környezetének fenntarthatóságáról.

A konferencia a nemrégiben felújított Hollókői vár megtekintésével zárult.

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom