Geodiverzitás és Geotóp Napok geoparkjainkban 2022.10.12. 15:25

Október első fele fontos időszak a geoparkok és a földtudományi örökség iránt érdeklődők és érdekeltek naptárában, így a Bükk-vidék és a Novohrad-Nógrád Geopark életében is.

Október 6-án, idén először világszerte megrendezték a Földtudományi Sokféleség Világnapját (Geodiversity Day), amely egy újabb lehetőséget biztosít arra, hogy felhívjuk a nagyközönség figyelmét a Föld természeti értékeire, a felszínformák esztétikai értékére, kialakulásuk különlegességeire, illetve megőrzésük fontosságára.

BÜKK-VIDÉK GEOPARK

A Geodiversity Day ötletét kezdeményező, 2020-ban rendezett „Oxford Geoheritage Virtual Conference” című szakmai esemény főszervezőinek, vagyis az Oxfordi Egyetem Természettudományi Múzeumának és az angol Charnwood Forest Geoparknak idei, a Földünk geológiai sokféleségét ünneplő „Geodiversity Live” online előadásába bekapcsolódhatott Megyeri Balázs, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság geopark szakmenedzsere is. A különleges, egerszalóki barlanglakásoknál tartott rövid bejelentkezésben lehetőség nyílt a Bükk-vidék Geopark rövid bemutatására, illetve a geopark egyik fontos kultúrtörténeti értékének és sajátosságainak ismertetésére. Az adás, eredeti angol nyelven itt megnézhető:

A Geotóp Napot pedig már több mint egy évtizede minden évben, október 8-án tartják. A programot az első években a a Debreceni Hexasakk és Természetbarát Egyesület geográfusai a Less Nándor Emléktúra részeként szervezték meg. A nap azóta is kiemelt jelentőséggel bír az élettelen természeti értékek és folyamatok ismertetésében, 2010-től a programsorozatot felkarolta a Magyar ProGeo Egyesület, amely a Magyarhoni Földtani Társulat, Földtudományi Természetvédelmi szakosztályaként azóta is összefogja a rendezvényeket országszerte.

Idén a Bükk-vidék Geopark területén, a Less Nándor Emléktúra részeként az Ördögtorony Tanösvény geotúra került megrendezésre a Debreceni Hexasakk és Természetbarát Egyesület szervezésében, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemmel együttműködésben. A geotúrát egyénileg és csoportosan, szakvezetővel is végigjárhatták a túrázók. Idén összesen 634-en teljesítették a 12 km hosszú geotúrát, mely során megismerkedhettek a Bükk két részét; a Déli-Bükköt és a Bükkalját felépítő kőzetekkel és a belőlük kialakult egyedi felszínformákkal, kultúrtörténeti értékekkel.

A rajtot és célt képező Cserépfalui Általános Iskola udvarán az érdeklődők további ismereteket szerezhettek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Bükk-vidék Geoparkot népszerűsítő standjánál. A nap folyamán a Bükk-vidék földtudományi és kulturális értékeit bemutató kiadványokból, turista és geológiai térképekből vihettek a látogatók, illetve a Bükk-vidék Geoparkkal foglalkozó geológus és geográfus munkatársaink készséggel válaszoltak meg minden felmerülő kérdést.

NOVOHRAD-NÓGRÁD GEOPARK

Október 6-án, a földtani sokszínűség világnapján és október 8-án, a tradicionális geotóp napon ugyancsak különleges programokkal hívták fel a látogatók figyelmét a szlovák-magyar Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark földtani örökségének gazdag tárházára az Ipolytarnóci Ősmaradványoknál.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében levő világhírű őslénytani lelőhely, a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark kapuja, mely egy tovatűnt, mára már megkövült világba enged betekintést. Tanösvényein a jelenkorból, a 7 millió éves Pannon-tó bükkábrányi fáitól, egy szubtrópusi esőerdő szupervulkáni kitörésben elpusztult és egyben konzerválódott ősélőhelyén keresztül, az óriáscápákban hemzsegő Paratethys-sekélytenger 23 millió éves feltárásáig lehet búvárkodni a múltban, ahol a megismerést szakavatott túravezetések és high-tech interpretáció teszi közérthetővé.

A Geodiverzitás Világnapján, október 6-án az Ősfenyő Belépő fogadóépületben egy ingyenes tárlatvezetés az időspirál és geosite kiállításokon keresztül tette szó szerint is tapinthatóvá a múltat. Az eseményt a Magyar Földtani Társulat is kiemelten népszerűsítette: https://foldtan.hu/hu/node/1686

Október 8-án, a geotóp napon a geodiverzitás napi esemény megismétlődött és a geológiai tanösvényi túravezetések külön kitértek a térség földtani örökségének népszerűsítésére. (A múlt év geotóp napjának beszámolója itt érhető el.)

A nógrádi geopark más téren is, képviselői révén, aktívan közreműködött a földtudományi sokszínűség világnapjának megünneplésében:
- október 6-án Nagy Júlia részt vett a Globális Geoparkok Hálózatának szervezésében megtartott digitális eseményen, geoparkunk nevében külön üdvözölte a résztvevőket. A rendezvény linkje: https://www.youtube.com/watch?v=lZbRJlUXXTs

Prakfalvi Péter, geoparkunk magyar oldali főgeológusa pedig a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasótermében tartott előadást. A programot előzetesen a világhálón is beharangozták:

https://foldtan.hu/hu/node/1644

Október 9-én a XIII. Geotóp Nap, egyben Világgyalogló Nap tiszteletére Prakfalvi Péter szakavatott tárlatvezetésével Mátraszőlős földtani örökségével ismerkedhetett meg a 12 fő résztvevő. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében levő mátraszőlősi geológiai bemutatóhelyek a Geopark értékes geosite-jai közé tartoznak. A 3-3,5 km-es táv bejárása során megvizsgálták a Meleg (Hávíz)-forrás vízföldtan, földtani viszonyait és felhasználásnak módját. A XIII.-XIV. századi Kis Vár történetével is foglalkoztak. A Zsákfa-pusztai és a Vörös-kői-kőbánya építőipari jelentőségén kívül kitértek a földtani viszonyokra is. A Függő-kői-barlang jégkorszaki ősmaradványaiból következtetéseket vontak le az akkori klímára a kutatók eredményei alapján. Végül megnézték az egykori mátraszőlősi fürdő helyét.

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom