Folytatjuk a szalakóták életét bemutató élő közvetítést! 2020.05.13. 12:22

2020-ban is nyomon követhetjük „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” (LIFE13/NAT/HU/000081) című fajvédelmi programunk keretén belül hazánk egyik legszínpompásabb madarának, a szalakótának (Coracias garrulus) az életét.

A szalakóta csóka nagyságú, kék és gesztenyebarna színben pompázó, a füves pusztai élőhelyeket kedvelő ragadozó életmódot folytató madárfaj. Természetes módon harkályfélék, elsősorban zöld küllő (Picus viridis) és fekete harkály (Dryocopus martius) által vájt faodvakban költ, csakhogy az idős, odvasodó faegyedek egyre ritkábban állnak rendelkezésükre. A fogyatkozó fészkelőhelyek pótlására azonban rendkívül jól beváltak az ún. „D” típusú odúk, melyek kihelyezésének köszönhetően mára már erős, egyre növekvő állománya jött létre a szalakótáknak hazánkban. A faj fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500.000 Ft.

A szalakóta (Fotó: Jakab Sándor)

Szalakótafiókák az odúban (Fotó: Soós Gábor)

A Szalakóta LIFE+ pályázat új távlatokat nyitott a szalakóta odúk „kihasználásában”, és így a faj költés- és táplálkozásbiológiájának mélyrehatóbb megismerése céljából megkezdtük egy bekamerázott odú élő közvetítését. A 2018-ban indult adás sok izgalmas és drámai pillanatot nyújtott a nézők számára, hiszen gondoljunk csak arra, hogy milyen érdekes volt a madarak megjelenése, tojásrakása, megtudtuk, hogy az egyes párok elfoglalják egymás odúit, de még kipakolják egymás tojásait is vagy éppen milyen hasznos információhoz jutottunk a fészket kifosztó nyest megjelenése kapcsán, ami rávilágított a természet rendjét képező veszélyforrások egyikére is.

Nyest kifosztja az odút (Fotó: BNPI)

A 2019-es közvetítés technikai okok miatt sajnos kevéssé lett sikeres, hiszen egy már rendkívül kései fészekaljat rejtő odú elé helyeztük ki a külső kamerát, amit szerencsére elfogadott a szalakóta pár, azonban ismeretlen okok miatt pár nap után a szülők abbahagyták az etetést és a fiókák elpusztultak. Így a tavalyi közvetítés sajnos igencsak kérészéletűnek bizonyult.

Az idei évben a kamera rendszer a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet egyik jól bevált, évek óta szalakótáknak otthont adó odújához lett kihelyezve 2020. május 4-én. Az eseményeket a kezdetektől nyomon követők láthatták, hogy egy seregély pár foglalta el az odút, ahol a tojó 4 tojást rakott. Május 10-én viszont megérkeztek az odú „jogos tulajdonosai”, akik hozzá is láttak az önkéntes házfoglalók kilakoltatásához. Ezek a jelenetsorok rendkívül izgalmas perceket nyújtott és bár meg kell hagyni, hogy a seregélynek nem sok esélye volt, azért derekasan küzdött a maradásáért. A csetepatét követően a külső kamera felvételein látható volt, hogy a seregély még tett néhány gyenge próbálkozást az odú visszafoglalására, de aztán jobbnak látták odébb állni. Este ismét bemerészkedtek az odúba, azonban csupán az üres fészek fogadta őket. A belső kamera felvételein látszott, hogy a kilakoltatást követően a szalakóta elfogyasztotta, illetve kihordta a seregély tojásokat az odúból. Ha esetleg lemaradtak ezekről a jelenetekről, akkor az alábbi videókon nézhetik vissza a szalakóták belépőjét.


Reméljük, hogy még sok érdekes és izgalmas jelenetet láthatunk a szalakóták életéből. Egyelőre még ismét a seregélyeket láthatjuk a felvételeken, de a szalakóták is a közelben vannak. Bízunk benne, hogy sikeres költést követhetünk nyomon, és újabb információkat szerezhetünk a fajról.

A közvetítés a Filmdzsungel Kft. jóvoltából valósul meg egy youtube csatornán keresztül. A közvetítés a cég honlapján is nyomon követhető, ahol a nézők kommentálhatják is az eseményeket. A felvételeket egy, az odú elé kihelyezett külső és egy, az odúba rakott belső kamera is közvetíti, melyek közt nézetet váltani a kép jobb alsó sarkában lévő mappaszerű, oda-vissza nyíllal jelölt ikonnal lehet.

Reményeink szerint a szalakóták költése teljes folyamatában, a tojásrakástól a kirepülésig nyomon követhető lesz, és természetesen rendszeresen tájékoztatjuk majd a nézőket a jelentősebb eseményekről.

A szalakóták megjelenése és a seregélyek kilakoltatása

Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom
2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom