Felmérték a Borsodi-Mezőség szöcskeegereit 2022.06.27. 15:48

  1. Index
  2. Hírek
  3. Felmérték a Borsodi-Mezőség szöcskeegereit

Harmadik alkalommal szervezett a Magyar Természettudományi Múzeum és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tavasz végén magyar szöcskeegér (Sicista trizona) felmérést. A két szervezet 2020 óta szervez évente két alkalommal szöcskeegér-kutató tábort a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben.

A tábor központja a Batúz-tanya Természetvédelmi Kezelési Központban található. E két szervezet mellett a Debreceni Egyetem és az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem szakemberei vesznek részt a programban, és a meghívott PhD, Msc és Bsc képzésben részt vevő hallgatók is többnyire e két egyetemről érkeznek.

Rajtuk kívül még a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület önkéntesei tartoznak a kutatást rendszeresen segítők közé.

A tábor célja kettős: egyrészt az emlősök iránt érdeklődő egyetemi hallgatók számára biztosít továbbképzést, másrészt a táborok ideje alatt megvalósul a tavaszi, illetve az őszi monitorozás. A 4-5 nap persze nemcsak a szöcskeegérről szól, hiszen a Borsodi-Mezőség más érdekes emlősfajokat is fel tud mutatni: a csapdaellenőrzések szüneteiben napközben ürgét vagy hörcsögöt mérnek fel a táborozók, és ha kifogytak az emlősökből, akkor a puszta madarait figyelhetik meg.

Minden alkalommal érkeznek különleges vendégek is a táborba, köztük más nemzeti park igazgatóságok vagy például a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársai. Idén Sipos György és Demeter András voltak vendégei a tábornak. György a Természettudományi Múzeum vezető nagyemlős-preparátora volt; ő gyűjtötte a ’70-es években azokat a Hernád-völgyi bagolyköpeteket, amelyekben Schmidt Egon megtalálta a szöcskeegér maradványait. András a Múzeum Emlősgyűjteményének, majd az Európai Bizottság Természetvédelmi és Biodiverzitás Osztályának volt munkatársa, páratlanul széleskörű rálátással az európai emlősvédelemre. Andrásnak köszönhető, hogy a szöcskeegér 2004-ben uniós védelmet kapott. Mindkettőjüktől sokat tanultak a tábor résztvevői.

Végül a legújabb eredményekről: ismét nagy számban kerültek elő szöcskeegerek, ami azt jelzi, hogy a populáció mérete nem csökkent. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a szöcskeegérbarát élőhelykezelésnek már látszanak a jelei! A csapdába került egyedeknek csak 5%-a volt nőstény, aminek oka, hogy a májusi párzási szezonban elsősorban a hímek aktívak – a nőstények keveset mozdulnak ki, otthonukban várják a potenciális udvarlókat. A legfontosabb eredmény, hogy egy új élőhelyet is sikerült megtalálni Tiszadorogma határában, ami az eddig ismert lelőhelyektől hozzávetőlegesen 2500 méter távolságban található. Ezáltal a magyar szöcskeegér törzsalak (Sicista trizona trizona) világállományának elterjedése már csaknem 71,5 km2! Bár az új lelőhely egy felhagyott szántó, amit újra művelésbe terveztek vonni, reményeink szerint a mostani felmérésnek, és az ezáltal elindult intézkedéseknek köszönhetően, ezek a szöcskeegerek megmenekülhetnek!

A rövid videót a debreceni PhD-hallgató, Szabó Zsófia készítette.

A szöcskeegér megőrzését a LIFE IP GRASSLAND-HU projekt támogatja.

A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.

További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

A cikk először a Grassland oldalán jelent meg.

Írta: Cserkész Tamás és Balázsi Péter

Jegyvásárlás

Kapcsolódó

8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

2023.04.19. 14:31
Seit fast fünf Monaten sind wir nun schon hier in Ungarn und arbeiten im Direktorat des Bükk-Nationalparks. Schon etwas emotional schauen wir auf den letzten Monat und die Zeit, die uns noch in unserem Freiwilligendienst bleibt. Aber vor allem schauen wir voller Dankbarkeit auf die Zeit, die wir hier schon verbracht haben. Der sechsmonatige Freiwilligendienst hier in Ungarn war für uns beide die erste lange und vor allem alleinige Reise ins Ausland und am Anfang haben wir uns natürlich unsere Gedanken gemacht, ob alles so verlaufen würde, wie wir es uns erhofften. Wenn wir eins gelernt haben, dann ist es, dass man aus schwierigen Situation am besten lernen kann und dass Erfahrungen – egal ob gute oder schlechte – uns als Menschen wachsen lassen. In unserer Zeit hier hatten wir das Glück, vor allem gute Erfahrungen machen zu dürfen: Wir haben die Gastfreundschaft vieler Ungar:innen kennengelernt, Freundschaften fürs Leben geknüpft und sind ein ganzes Stück eigenständiger geworden. In den letzten fünf Monaten sind wir viel gereist, haben unser Bestes im Ungarisch lernen gegeben und viele neue Menschen kennengelernt. Des Weiteren haben wir einen Einblick in die Natur des Bükk-Gebirges und die vielfältigen Aufgaben des National- und Geoparks gewinnen können. Besonders bei der Arbeit mit den Ranger:innen war es spannend, ihren Blick auf Bio- und Geodiversität vermittelt zu bekommen. Aber nicht nur die Vielfalt der Natur haben wir ganz neu betrachten und verstehen gelernt, wir haben auch gelernt zuzuhören. Wenn wir mit Freund:innen und Verwandten von Zuhause telefoniert haben, wurden wir oft gefragt, wie Ungarn und seine Menschen denn so seien. Während der Zeit hier haben wir gelernt, dass es keine einfache Antwort auf diese Fragen gibt; es ist nicht leicht zu sagen, wie ein ganzes Land ist oder alle Menschen in diesem Land sind. Denn jeder Mensch ist ein Individuum mit eigener Geschichte und eigenem Blick auf die Welt. Wir können bloß zuhören und versuchen, zu verstehen, wie die einzelnen Menschen denken, ohne etwas verallgemeinern zu wollen. Und mit je mehr Menschen wir uns unterhalten haben, desto vielschichtiger wurde unsere Sichtweise. Denn wie in jedem Land haben die Menschen auch hier ganz unterschiedliche Sichtweisen und Perspektiven auf unterschiedliche Themen – egal ob im Alltag, bei Persönlichem, der Lebensweise oder Politik. Der Freiwilligendienst hat uns gelehrt, dass ganz viel Schönes geschehen kann, wenn man etwas Neues ausprobiert, offen an Herausforderungen herangeht und einfach mal „ja“ sagt. Beim Einleben hat es sehr geholfen, uns unser Zuhause gemütlich einzurichten und mit Fotos, Pflanzen und Kerzen zu personalisieren sowie die Stadt Eger und ihre Menschen möglichst gut kennenzulernen. Momentan nehmen wir zum Beispiel an einem Jumping-Kurs teil; mit vielen Einheimischen Sport zu machen, ist jedes Mal ein Highlight unserer Woche. Uns hat dieser Auslandsaufenthalt im Rahmen eines Freiwilligendienstes unglaublich stark bereichert und können ihn aus vollem Herzen weiterempfehlen. Wir wünschen dir alles Gute für die nächste Reise! Marei und Ronja
Tovább olvasom