A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) területén idén a megmaradó hótakaró ideális feltételeket biztosított a nagyragadozók téli monitoringjához. A nagyszabású terepi munka során szakembereink a társszervezetekkel közösen gyűjtöttek kulcsfontosságú adatokat a hazai farkasállomány életmódjáról és területhasználatáról.
A felmérés során a résztvevők 14 kijelölt mintavételi szakaszon összesen több mint 170 kilométert tettek meg gyalogosan. A dokumentáció nemcsak a nagyragadozókra, hanem zsákmányállataik jelenlétére is kiterjedt. Ahol a körülmények engedték, genetikai mintavétel is történt, amely nélkülözhetetlen a populáció létszámának és a rokonsági szálaknak pontos feltérképezéséhez.
Kifejlett farkas lábnyoma (Kép: Kleszó András)
Az adatok elemzése után pontosabb képet kaptunk a régió farkascsaládjairól:
A territoriális jelölések tömegesek voltak egyes helyszíneken (Kép: Kleszó András)
A friss hó különleges betekintést engedett a ragadozók mindennapjaiba. A bejárások során több helyszínen azonosítottunk:
A farkas tipikus zsinórozó nyomképe (Kép: Kleszó András)
A monitoring sikerét a széles körű együttműködés adta. A terepi munkában a BNPI munkatársai mellett részt vettek: a Magyar Agrárgazdasági Kamara szakemberei, az Északerdő Zrt. és az Egererdő Zrt. képviselői, az Agrárminisztérium tájegységi fővadászai, és a WWF Magyarország munkatársa.
Ez a közös munka kiváló alkalmat teremtett a gazdálkodók és természetvédelmi szakemberek közötti közvetlen tapasztalatcserére. Segített tisztázni a közelmúltban megjelent, olykor túlzó médiahírek és a terepen tapasztalt valóság közötti ellentmondásokat is.
Munkatársunk nyomolvasás közben (Kép: Kleszó András)
A program a Kárpátok nagyragadozóinak megőrzését és az emberrel való együttélését támogató LECA (Interreg Central Europe) pályázat (https://www.interreg-central.eu/projects/leca/) keretében valósult meg.
